1947-ben, az atomkorszak hajnalán, két évvel Hirosima és Nagaszaki bombázása után az amerikai Kix gabonapehely egy szokatlan ajándékot csomagolt a müzisdobokhoz: egy Atomic Bomb Ring (atombombagyűrű) nevű kis játékot, amellyel vélhetően azokat a gyerekeket célozta, akiken már teljesen eluralkodott a nukleáris optimizmus. Egy korabeli reklám szerint a gyűrű „valódi atomokat tartalmaz, amelyek apró darabokra szakadtak”, és hogy ha egy sötét szobába próbálják ki, a nézők „őrült villanásokat láthatnak, amelyeket az atomok őrült módon szétváló energiája okoz”. Mindez egyébként annak volt köszönhető, hogy a jópofa, gyűrűszerű eszköz konkrétan
halálos radioaktív anyagot, polónium-2010-et tartalmazott.
Olyan, amivel például 2006-ban az egykori orosz titkosszolgálati tiszt, Alekszandr Valterovics Litvinyenkót is kivégezték a Kreml utasítására, miután kutakodni kezdett a Moszkvában meggyilkolt ismert tényfeltáró újságírónő, Anna Politkovszkaja halálának körülményei után. De állítólag Jasszer Arafatot is ezzel mérgezték meg. A polónium-210 atomreaktorokban keletkezik, nagyon radioaktív, még a legkisebb mennyiségben is halálos lehet. A vérbe kerülve a májat, a vesét és a csontvelőt támadja meg.
Az Atomic Bomb Ring (fotó: reddit)
De miért tesz bárki ilyet egy olcsó gyerekjátékba? A snopes.com nyomozás szerint azért az egyes gyűrűk nem tartalmaztak elegendő mennyiséget ahhoz, hogy egészségügyi problémákat okozzanak. A fentebb is idézett a reklám pedig kissé túlzó volt, de valószínűleg helytálló. Az Atomic Bomb Ring ugyanis gyakorlatilag egy miniatűr spintariszkóp volt: egy olyan eszköz, amelyet véletlenül találtak fel 1903-ban, amikor a brit fizikus William Crookes radioaktív mintát öntött cink-szulfidra, és mikroszkóp alatt apró fényvillanásokat (hivatalosan szcintillációknak nevezett jelenségeket) észlelt.
Előbb-utóbb minden radioaktív atom elbomlik, kb. a másodperc töredéke és billió év közötti időtartam alatt. Amikor ez a bomlás megtörténik, az atom magja szétválik. Ezt a típusú radioaktív bomlást alfa-bomlásnak nevezik, és az atom szétváló darabját (egy elektronjait elvesztett héliumatomot) ezért alfa-részecskének nevezik.
És egy igazi atombomba (fotó: getty images)
Amikor Crookes a mikroszkópba nézett, helyesen azonosította a villanásokat, mint alfa-részecskéket, amelyek a cink-szulfidba ütköznek és fény formájában energiát bocsátanak ki. Bár a spintariszkópnál később készültek jobb készülékek is, az eszköz azért különböző tudományos játékok – többek között az Atomic Bomb Ring – formájában fennmaradt. Polónium-210 pedig azért került bele, mert ez volt a legkönnyebben hozzáférhető anyag, amely képes volt előállítani a hatás eléréséhez szükséges alfa-részecskéket. A polónium-210 felezési ideje azonban viszonylag rövid, mindössze 138 nap, ami azt jelenti, hogy a gyűrűben található polónium körülbelül fele négy és fél hónap alatt elpárolgott. Vagyis egy régi atombombagyűrű már nem fog szcintillációt produkálni.
De amikor még működött, a gyerekek akkor sem voltak igazán veszélyben. Bár az alfa-sugárzás veszélyes lehet, ez a legkönnyebben blokkolható sugárzásfajta – a National Institutes of Health szerint még egy papírlap is elegendő hozzá.
