Az „ideális testsúly” fogalma régóta izgatja az embereket: vajon mennyit kellene mutatnia a mérlegnek, hogy valóban egészségesek legyünk? Bár a kérdés egyszerűnek tűnik, a válasz jóval árnyaltabb, mint gondolnánk. A szakértők szerint ugyanis nincs egyetlen univerzális szám, amit mindenkihez hozzá lehetne rendelni, sokkal inkább egy tartományról és személyes tényezőkről van szó.
A BMI határai: jó kiindulópont, de nem mindenható
A legelterjedtebb módszer, a testtömegindex (BMI) képlete egyszerű: a testsúlyt (kg) elosztjuk a testmagasság négyzetével (méter). A 18,5 és 24,9 közötti értéket tekintik „normál tartománynak”. Ez a mutató gyors, könnyen kiszámítható, ezért is vált elterjedtté. Ugyanakkor van egy nagy hibája: nem tesz különbséget izom és zsír között, és azt sem mutatja meg, hogyan oszlik el a testünkön a zsír.
Miért nem mindegy a testösszetétel?
Két embernek lehet ugyanolyan a BMI-je, mégis egészen más az egészségi állapota. Ha valakinek sok az izomtömege, a BMI alapján akár túlsúlyosnak is tűnhet, miközben valójában kiváló a fizikai állapota. Ugyanígy előfordulhat, hogy valaki normál tartományban van, de a szervezetében túl magas a zsír aránya, ami növeli a szív- és anyagcsere-betegségek kockázatát.
Alternatív mutatók: több, mint számok a mérlegen
A szakértők ezért azt javasolják, hogy a BMI mellett más mérőszámokra is fordítsunk figyelmet. A derék-csípő arány vagy a derék-magasság arány például jóval pontosabban jelezheti előre a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. A testösszetétel-mérés – amely megmutatja az izomtömeg és zsírmennyiség arányát – pedig még árnyaltabb képet ad arról, hogy mennyire van összhangban a súlyunk és a magasságunk.
Nem csak genetika: az életmód is számít
Az ideális súly mindenkinél más és más lehet: befolyásolja a nem, az életkor, a testfelépítés, a genetikai adottságok, de legalább ennyire fontos az életmód: hogyan étkezünk, mennyit mozgunk, mennyire stresszes az életünk. Két, azonos magasságú embernél sem biztos, hogy ugyanaz a szám jelent egészséges súlyt, ezért a szakértők fontosnak tartják, hogy ne csak számokban, hanem egyéni megközelítésben gondolkodjunk.
Hozzávetőleges számadatok: (ezek a tartományok a BMI-számításokból származnak, de az izomtömeg, a testösszetétel és az általános egészségi mutatók alapján kell korrigálni őket)
- 157 cm: 47–61 kg
- 167 cm: 53-68 kg
- 178 cm: 60-79 kg
Fotó: Getty Images
Miért érdemes mégis figyelni a számokra?
A testsúly és magasság aránya nem pusztán esztétikai kérdés: hosszú távon befolyásolja a szervezet működését és betegségek kialakulásának esélyét. A normál tartományban lévő értékek mellett különösen csökkennek bizonyos betegségek kockázatai, például a cukorbetegségé, a magas vérnyomásé vagy a szívproblémáké.
A lényeg: nincs mindenkire érvényes „tökéletes” testsúly. A számok adhatnak kapaszkodót, de legalább ilyen fontos figyelni a saját testünk jelzéseire, az életmódunkra és az általános egészségi állapotunkra. Az ideális testsúly nem csupán egy szám a mérlegen, inkább egy egyensúlyi állapot, amelyben jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ha bizonytalan vagy, a legjobb, ha dietetikus vagy orvos segítségét kéred, ők személyre szabottan tudnak iránymutatást adni.
