Első lépésként jó ha figyelünk arra, hogy tudatosság nélkül nincs siker – hiába döntjük el, hogy mostantól egészségesebben élünk, ha nem figyelünk a legfontosabb dolgokra. A legtöbbször ott bukunk el, hogy gyorsan, minimális befektetett energiával várjuk a fogyást vagy adott esetben a formába lendülést – de ez a hozzáállás nem működőképes. A sikeres életmódváltást ugyanis az átgondolt döntések és az idő teremtik meg. A tudatosság, a reális célkitűzések, valamint az apró, de stabil lépések teszik lehetővé a kitartást, a folytatást.
Ha egy kezdőként döntünk úgy, hogy mostantól heti négyszer lejárunk az edzőterembe, ám ezt nem egy jól átgondolt koncepció alapján tesszük, valószínűleg néhány hét alatt elvesztjük minden lelkesedésünket. Még ha sikerül is eljutnunk a terembe, lehet, hogy kényszernek fogjuk érezni, nem pedig olyan élménynek, amelyet naponta át akarunk élni. A fokozatosság elve – figyelembe véve az aktuális állóképességünket – rengeteget számít, ugyanakkor ez nem kizárólag a kezdők számára megszívlelendő tanács, hanem a visszatérők számára is. Például:
- Heti 3-4 edzés helyett elég heti 2-3 alkalom, fokozatosan növelve a gyakoriságot.
- Már napi 20-30 perc séta, futás vagy biciklizés javítja az állóképességet.
- A saját testsúlyos gyakorlatok (például guggolás, fekvőtámasz, plank) vagy gépes edzés, 20–30 percben szintén segíthetnek az erősítésben. Nem kell rögtön 100 kilóval fekvenyomni.
- 5–10 perc nyújtás az edzések végén csökkenti a sérülésveszélyt és javítja a mozgástartományt és mobilitást
Fotó: Getty Images
Szervezetünk hálás lesz, ha időt kap a felkészülésre, és sokkal tartósabb eredményt érünk el, ha rövidebb, ám rendszeres és tudatos edzéssel indítunk. A változatosság különösen motiváló lehet, hiszen a váltakozó mozgásformák – az erősítő edzésektől a könnyed kardióig vagy akár a nyújtást és mobilitást fejlesztő órákig – nemcsak a testet dolgoztatják meg sokoldalúan, hanem a lelkesedést is szinten tartják.
Az is segíthet, ha közösségi élményként tekintünk a mozgásra: legyen szó csoportos órákról, edzőpartnerről vagy akár online kihívásokról, a közös célok rendszerint hosszabb távon is kitartást adnak.
Teljes életmódváltás: persze, nem mindegy, mit eszünk
Somogyi Sára dietetikus szerint az olyan közvélekedések, minthogy „a kenyér, a gyümölcsök vagy a tészta hizlalnak”, eltorzíthatják az étkezéshez való hozzáállásunkat, ezért fontos, hogy ezekkel tisztában legyünk. A dietetikus szerint a tiltólistás megvonások és a szélsőséges diéták veszélyesek is lehetnek, mert könnyen hiányállapotokhoz vezethetnek, miközben a kalóriabevitel nem feltétlenül csökken. Semmiképpen ne gondoljunk arra, hogy egy életmódváltásnál kizárólag csirkemell és saláta fogyasztható , sőt a megfelelő, jól összerakott étkezésben ugyanúgy szerepel szénhidrát, mint a fehérjék és a jó zsírok.
Érdemes megemlíteni a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket, amikből a téli időszakban sincs hiány. Egy tápláló krémleves nemcsak a testünket melegítheti át, de például a rostbevitelt is növelheti ebben az időszakban. Egy szelet kenyér sem ördögtől való, amennyiben kilépünk a kenyér-vaj-párizsi szentháromságból. Ha egy teljes kiőrlésű vagy kovászos pékárura rákerül a sovány felvágott, de mellé még egy kis avokádót – mint egészséges zsírforrás –, és salátát – mint, zöldség és rostforrás – is csempészünk, máris egy olyan ételt kapunk, ami nem dobja meg hirtelen a vércukorszintet és tápanyagban is gazdag.
