Miért működhet (legalábbis néha) a kávézacc?
A kávézacc finom, szemcsés állaga enyhe dörzsanyagként viselkedik: a csésze faláról a könnyebb lerakódásokat segíthet leszedni anélkül, hogy agresszív vegyszert használnál. Emellett szagmegkötőnek is tartják, ezért sokan akkor vetik be, amikor „állott” szagú a WC, vagy hosszabb távollét (például nyaralás) előtt szeretnék tompítani a pangó víz szagát.
A csavar: a trend vitatott
Itt jön a kellemetlen rész: a kávézacc nem oldódik fel, nedvesen ráadásul össze is tud állni. Kritikus hangok szerint főleg régebbi csöveknél, kanyaroknál és eleve terhelt lefolyóknál a zacc könnyebben megülhet, és ha ehhez társul szappanmaradék, vízkő, papír, akkor idővel olyan masszát képezhet, ami inkább bajt csinál, mint hasznot.
Magyarul: a csészét lehet, hogy szépen „megcsiszolja”, de a csőnek nem mindig barátja.
Ha mégis kipróbálnád – így csökkentsd a rizikót
Nem kell nagy rituálé, inkább ésszel dolgozz:
- Csak a csészére használd, ne rendszeres „lefolyótisztítónak”.
- Kis mennyiség: tényleg elég 1 evőkanál.
- Súrolás után öblíts bő vízzel (ne hagyd „ülni” napokig, ha érzékeny a rendszer).
- Ha nálatok gyakori a lassú lefolyás/dugulás, inkább hagyd.
Biztosabb helye van: itt tényleg jó a kávézacc
Ha nem is a vécében lesz igazi csodaszer, attól még kár lenne lemondani róla. Kitűnő eszköz ugyanis:
- szag ellen, például hűtőben, cipőben, szemetes alján (szárazon, kis tálkában/zacskóban),
- hagyma-fokhagyma után kézre dörzsölve, majd lemosva,
- enyhe súrolásra: odaégett edényeknél óvatosan,
Kertben, komposztban is jól működik, tápanyagtartalma miatt kimondottan sokan szeretik, de persze nem minden növény rajong érte, és a megfelelő hígításra ebben az esetben is gondolni kell.
via
Fotó: illusztráció, Getty Images
