A helyzetet súlyosbítja, hogy Egyesült Királyság statisztikai hivatala (ONS) szerint több százezren nem is kerestek aktívan munkát – vagyis nem átmeneti jelenségről van szó, hanem komoly elakadásról. A kormány ezért 2025 decemberében független felülvizsgálatot indított a fiatalok helyzetről, Alan Milburn vezetésével.
Nem csak „lusta generáció”: keményebb lett a belépő szint is
A fiatalok első munkatapasztalatát most egyszerre több dolog nehezíti:
- Kevesebb az állás, a verseny pedig nagyobb. Az Egyesült Királyságban tavaly 1,2 millió jelentkezés futott be 17 ezer frissdiplomás pozícióra.
- A munkaerőpiac közben digitalizálódott, és egyre több cég használ automatizált szűrést – így a pályakezdők sokszor úgy kapnak elutasítást (vagy semmilyen választ), hogy ember nem is látta az önéletrajzukat.
- És persze ott van az AI-hatás is: a belépő szintű feladatok egy részét tényleg „megeszi” az automatizálás, ami pont a kezdőknek fáj a legjobban.
Nem munkára készek
Milburn a brit sajtónak úgy fogalmazott: sok munkáltató azt érzi, a fiatalok nem állnak készen a munkára, amikor teljes munkaidőben kezdenek dolgozni. Nem feltétlenül a tudással van baj, hanem azzal, ami a munkában alap: pontos érkezés, kommunikáció, feladatértés, együttműködés, konfliktuskezelés, visszajelzés fogadása.
Julie Leonard, a Shaw Trust (álláskeresést segítő brit szervezet) szakembere ezt „szocializációs résnek” nevezi: a 2020-as lezárások és az online oktatás sokaknál pont azokat az éveket vitte el, amikor a hétköznapi „élet- és munkaedzés” alapjai bevésődnek – személyes jelenlét, csapathelyzetek, felelősség, apró kudarcok és az azokból való felállás.
Eltűntek a hétvégi diákmunkák, és ezzel a gyakorlás is
A kutatás egyik érdekes pontja, hogy hosszabb ideje csökken a 16–17 évesek klasszikus „első munkáinak” aránya: újságkihordás, idősek kisegítése, bébiszitterkedés, kerti munka, hétvégi beugrás. Pedig ezek nem csak pénzt adtak, hanem egy biztonságos belépőt is: hogyan kell kérdezni, mit jelent „megcsinálni rendesen”, milyen az, amikor a főnök nem a szülő és nem a tanár.
A nagy cégek is jelzik a problémát: a cikk szerint több nagy vállalatnál felmerült, hogy a legfiatalabb belépőknek külön támogatásra van szükségük alap munkahelyi rutinokban. Példaként említik, hogy a PwC 2025-ben reziliencia tréninget is adott, a KPMG pedig már 2023-ban tartott soft skill foglalkozásokat kínált, hogy a fiatalok megtanulják a csapatmunka vagy a prezentálás alapjait.
Mit tanácsolnak? Kicsit vissza a gyökerekhez
Leonard szerint az online jelentkezgetés sok fiatalnál demotiváló spirál: elküldik az anyagot, nincs válasz, jön az újabb kör – és közben nő a szégyenérzet, csökken a lendület. Ő ezért egy egyszerű, de sokak számára nehéznek tűnő tippet mond: menj be személyesen. Készíts egy normális CV-t, nyomtasd ki, és sétálj végig a környékeden olyan helyeken, ahol valóban ember dönt, nem gép: kisebb üzletek, kávézók, bárok, családi vállalkozások. A lényeg nem az, hogy azonnal felvesznek-e, hanem hogy visszakerülsz a valós térbe: beszélgetés, kontakt, benyomás, rutin – és ebből gyakran lesz később valódi lehetőség.
Fotó: illusztráció, Unsplash
A videó AI alapú programmal készült.
