Miközben világszerte emberek milliói szedik, nagyon sokan épp ellenkezőleg: elutasítják a sztatin tartalmú koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket. Egy friss, nagymintás elemzés szerint a félelmek jó része alaptalan – írja az Egészségkalauz. A sztatinok olyan gyógyszerek, amelyek a szervezet koleszterintermelésének egyik kulcslépését gátolják. A májban csökkentik az LDL-koleszterin – köznyelvben „rossz koleszterin” – képződését, így kevesebb zsír rakódik le az erek falában. Ez hosszú távon mérsékli az érelmeszesedés előrehaladását is.
A sztatinok sok mindenre jók
A sztatinok bizonyítottan csökkentik a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Mérséklik az érfalak gyulladását, stabilizálják az érelmeszesedéses plakkokat, csökkentve annak esélyét, hogy egy elmozduló lerakódás hirtelen érkatasztrófát okozzon. Hatásosságuk tehát nem kérdés, sokkal inkább az, hogy milyen árat kérnek érte.
Az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy a sztatinokhoz társított panaszokat mennyire okozza maga a gyógyszer. Mert például az izomfájdalom meglepően gyakran jelentkezik placebo bevétele esetén is. Azt találták, hogy izomtünetek kockázata sztatinszedés mellett csupán egy százalékkal magasabb és többnyire a kezelés első évében jelentkezik. Súlyos izombetegség kialakulása rendkívül ritka, tízezres nagyságrendre esik egy ilyen eset.
Mellékhatás vagy placebo hatás?
A vizsgálatok alapján a sztatinok kismértékben emelhetik a vércukorszintet, de újonnan kialakuló cukorbetegség döntően azoknál jelentkezett, akiknél eleve a normálérték felső határán mozgott a vércukorszint. A sztatinok mellékhatásainak vizsgálatához több mint húsz, nagyméretű, randomizált vizsgálat adatait elemezték, összesen több mint százezres mintán. A sztatin és placebo közötti különbségek vizsgálata mellett az eltérő dózisú kezeléseket is összehasonlították.
Kiderült: a betegtájékoztatókban felsorolt panaszok túlnyomó többsége nem fordult elő gyakrabban a sztatint szedők körében, mint a placebót kapóknál. Így például a hangulati zavarok, az alvásproblémák, a memóriazavarok vagy az erekciós nehézségek. Kismértékben gyakoribbak voltak bizonyos májenzim-eltérések, illetve a veseműködés változására is utaló laboratóriumi jelek. A súlyos máj- vagy veseelégtelenség kockázata nem nőtt, szakértők szerint az ilyen eltérések klinikai jelentősége sok esetben bizonytalan.
A kutatás szerint nem olyan nagy a kockázat
A kardiológusok szerint sok beteg nem a valódi mellékhatások miatt hagyja abba a kezelést, hanem mert fél azoktól. Eközben a sztatinok bizonyítottan csökkentik a szív- és érrendszeri események kockázatát, vagyis szó szerint életet menthetnek. A szakértők szerint a legfontosabb ismert kockázatok tehát továbbra is az izomtünetek enyhe formái, a vércukorszint kismértékű emelkedése, valamint a ritkán előforduló májenzim-eltérések.
Ezek azonban általában jól követhetők, és jellemzően nem indokolják a kezelés megszakítását.
Fokozott óvatosság azok esetében indokolt, akiknél ismert májbetegség áll fenn, akiknél magas a cukorbetegség kialakulásának kockázata, illetve az idősebb, különösen a 75 év feletti betegek. Náluk gyakran alacsonyabb dózis is elegendő lehet, és a rendszeres ellenőrzés kiemelten fontos. A szív- és érrendszeri előnyök azonban még ezekben a csoportokban is meghaladják a lehetséges kockázatokat.
Kép: Pixabay
