Már két nap után csökkent a „rossz” koleszterin szintje
A Bonni Egyetem kutatói metabolikus szindrómával élő résztvevőket vizsgáltak egy klinikai kísérlet során, amelynek eredményeit a Nature Communications tudományos folyóiratban publikálták.
A résztvevők két napon át szinte kizárólag zabalapú étrendet követtek:
- napi 300 gramm zabpelyhet fogyasztottak,
- az energiabevitelt nagyjából felére csökkentették,
- kisebb mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget is ehettek.
A kontrollcsoport ugyanúgy kalóriát csökkentett, de nem fogyasztott zabot.
Mindkét csoportnál javultak az egészségügyi mutatók, ám a zabot fogyasztóknál jóval látványosabb eredmények születtek:
- az LDL, vagyis a „rossz” koleszterin átlagosan 10 százalékkal csökkent,
- a testsúly átlagosan két kilogrammal mérséklődött,
- a vérnyomás is enyhén javult.
A legmeglepőbb azonban az volt, hogy a koleszterinszint javulása hat héttel később is kimutatható maradt.
Koleszterin: nem csak a kalóriacsökkentés számított
A kutatók azt is vizsgálták, miért lehet ilyen hatékony a zab. A válasz a bélrendszerben keresendő. A zab fogyasztása jelentősen megváltoztatta a bélmikrobiom összetételét, vagyis azoknak a baktériumoknak az arányát, amelyek az emésztésben és az anyagcserében játszanak szerepet.
Bizonyos hasznos baktériumok elszaporodtak, amelyek ferulasavat termelnek, amely állatkísérletekben kedvezően hatott a koleszterinanyagcserére, segítik a hisztidin lebontását, amelynek felhalmozódása összefügghet az inzulinrezisztenciával.
A kutatók szerint ez magyarázhatja, hogy a rövid étrendi beavatkozás miért hagyott tartós nyomot az anyagcserében.
Kiknél vizsgálták a módszert?
A tanulmányban metabolikus szindrómával élő emberek vettek részt.
Ez az állapot több kockázati tényezőt foglal magába: hasi elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vércukorszint, kóros vérzsírértékek. A metabolikus szindróma jelentősen növeli a 2-es típusú cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
A hosszabb zabpehely-fogyasztás kevésbé volt hatékony
A kutatók egy másik módszert is kipróbáltak. Egy csoport hat héten át napi 80 gramm zabot fogyasztott kalóriamegszorítás nélkül.
Az eredmények ebben az esetben jóval szerényebbek voltak, ami arra utal, hogy a rövid, intenzív étrendi beavatkozás hatékonyabb lehet, mint a hosszú, mérsékelt változtatás.
Marie-Christine Simon, a kutatás vezetője szerint a rövid zabalapú étrend időszakos alkalmazása akár megelőző módszerként is szóba jöhet a koleszterinszint és a cukoranyagcsere támogatására.
Mit mondanak a táplálkozási szakértők?
A Brit Szív Alapítvány szerint a zab béta-glükán nevű oldható rostja bizonyítottan hozzájárulhat a koleszterinszint csökkentéséhez, mert megköti az epesavakat és segíti azok kiürülését.
Fontos azonban, hogy az ilyen rövid étrendi programok nem mindenkinek ajánlottak. Krónikus betegségek vagy gyógyszerszedés esetén érdemes dietetikussal vagy orvossal egyeztetni.
Fotó: illusztráció, Unsplash
