Fizikai bérek Magyarországon: hol a legmagasabbak, hol a legalacsonyabbak?
A Pénzcentrum cikke szerint vármegyék között is nagy a szórás. A legmagasabb fizikai nettó átlagot Győr-Moson-Sopronban mérték (418 156 Ft), ezt követi Budapest (384 972 Ft) és Komárom-Esztergom (383 474 Ft).
A másik végletet a keleti, északkeleti térségek adják: Szabolcs-Szatmár-Beregben a fizikai melló nettó átlagbére 274 879 Ft, Nógrádban 278 716 Ft, Békésben 294 729 Ft. A legmagasabb és a legalacsonyabb fizikai átlag között így több mint 143 ezer Ft a különbség.
Fizikai munkák nettó 600–900 ezerért: hol bukkan fel a „csúcsbér”?
A magas, 600 ezer feletti (vagy akár 900 ezerhez közelítő) nettók a Pénzcentrum szerint jellemzően ágazati sajátosságokhoz és néhány meghatározó nagy munkáltatóhoz kötődnek, nem egyfajta általános bérszintet jelentenek.
A megyék többségében a legjobb fizikai kereseteket a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás ágazat adja. A listát Tolna vármegye vezeti, ahol ebben a szektorban a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete eléri a 947 509 Ft-ot (ez már a 900 ezres sáv fölött van). Szintén magas értékeket említenek például Hevesben (576 002 Ft), Budapesten (532 195 Ft) és Hajdú-Biharban (526 910 Ft) ugyanebben az ágazatban.
Más megyékben nem az energiaipar, hanem a bányászat és kőfejtés a „csúcs”: Csongrád-Csanádban 606 619 Ft, Jász-Nagykun-Szolnokban 571 735 Ft, Zalában 550 324 Ft a Pénzcentrum által idézett ágazati fizikai nettó átlag.
Miért épp Tolna és Győr-Moson-Sopron lóg ki?
A kiugró megyei fizikai bérek mögött gyakran egy-két nagy, meghatározó ipari szereplő áll. Tolnában a magas energiaipari átlagot a cikk a paksi atomerőmű környezetével magyarázza, míg Győr-Moson-Sopronban a feldolgozóipari fizikai béreket a győri Audi és a beszállítói kör húzhatja fel.
Fotó: illusztráció, Getty Images
