Sajnos a szabadban játszó gyerekek sokszor olyan kockázatokkal szembesülnek, amelyek szabad szemmel alig észrevehető formában érkeznek. Bizonyos kullancsok ugyanis ismert terjesztői a Lyme-kórnak és más fertőzéseknek. Amikor egy kullancs megcsípi az embert, nyálán keresztül baktériumokat vagy vírusokat juttathat a szervezetbe, ami fertőzést okozhat.
A Lyme-kór ma viszonylag gyakori betegség. „A hivatalos adatok szerint 1500-2000 megbetegedés van évente, de becsléseim szerint a valós szám 10 ezer körül lehet” – mondja dr. Lakos András, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kullancsbetegségek Ambulanciájának doktora. A gyermekek is veszélyeztetettek, és ha a betegséget nem kezelik a korai szakaszban, komoly szövődmények, például arcidegbénulás vagy ízületi gyulladás is kialakulhatnak.
Sajnos az idei hideg tél sem ad okot az optimizmusra. „A kullancsokat nem nagyon zavarja a hideg tél” – folytatja a szakember. „A kullancsok túlélik a fagyokat, az enyhe tél pedig meghosszabbítja a szezont. Ugyanakkor a Lyme-ot okozó kullancs a meleget és a szárazságot sem bírja, egyre inkább északra költözik. Vagyis pár évtized múlva eltűnik a Kárpát-medencéből.”
Addig is mit tehetünk tehát, hogy gyermekeink biztonságban legyenek?
A francia Anses állategészségügyi laboratóriuma nőstény kullancsokat vizsgál (Fotó: LAB. SANTÉ ANIMALE-ANSES / Phanie via AFP)
Hol élnek a kullancsok?
A kullancsok leggyakrabban erdős területeken, bokros részeken vagy ezek szélén fordulnak elő, Magyarország szinte egész területén. Kérdésemre, hogy vannak-e különbségek régiók szerint, például nagyobb-e a Lyme-kórral fertőzött kullancsok száma Magyarország bizonyos területein, dr. Lakos András azt válaszolja, hogy Nyugat-Magyarországon több a megbetegedés, az Alföldön kevesebb. A szezonális csúcsok is jól követhetők: „április, májusban kezdődik, és novemberig tart, de télen is van néhány frissen fertőzött betegünk.”
Csökkentsük a kullancscsípés kockázatát
A kullancsok a növényzeten várakoznak, amíg egy gazdaállat vagy ember hozzájuk ér. Ha erdős helyre indulunk kirándulni, érdemes előre gondoskodni a védelemről. A gyerekek viseljenek hosszú nadrágot, hosszú ujjú felsőt, kalapot és zárt cipőt, a nadrág szárát pedig célszerű a zokniba tűrni, a trikót pedig a nadrágba. De azt is fontos tudni, hogy „a kullancsok lentről másznak fölfelé, ahol közel tudnak férkőzni a bőrünkhöz, ott behatolnak, még akkor is, ha fedve van a bőrünk.” Ezért például a világos színű ruházat segít abban, hogy hamarabb észrevegyük a ránk kapaszkodó kullancsokat. Vannak, akiket a kullancsok láthatóan „jobban kedvelnek”, ezért náluk különösen fontos a megelőzés. „Gyakran már kisgyermekkorban kiderül, hogy kit szeretnek és kit nem, bár ez a tulajdonság idővel megváltozhat.”
Fotó: AFP
A szabadon maradt bőrfelületeken és a ruházaton érdemes DEET hatóanyagú kullancsriasztót használni a használati utasításnak megfelelően. Aki természetes megoldást keres, annak a szakember szerint a citromolaj és az eukaliptuszolaj keveréke lehet hatékony választás.
A kirándulás után nem maradhat el az alapos ellenőrzés sem: érdemes tetőtől talpig átnézni a gyerekeket, a ruhákat pedig levenni, mert a még nem rögzült kullancsok megbújhatnak bennük. A ruhák és felszerelések 10 percig tartó, forró szárítógépes kezelése szintén segíthet elpusztítani a bennük megbúvó kullancsokat.
Fontos egy gyakori félreértést is tisztázni:
„a Lyme-kórt csak kullancscsípés útján lehet elkapni.” Egy fertőzött kutya harapása vagy más állati kontaktus nem terjeszti a betegséget, ezért a legfontosabb továbbra is a kullancsok elleni tudatos védekezés.
A kullancs gyors eltávolítása
Ha kullancsot találunk a gyereken, fontos, hogy minél hamarabb és megfelelő módon távolítsuk el. Egy csipeszt a bőrhöz közel, laposan tartva fogjuk meg a kullancsot a lehető legközelebb a bőrhöz, majd egyenletes mozdulattal, felfelé húzva távolítsuk el. Fontos, hogy közben ne csavarjuk és ne rántsuk meg. „Törekedni kell arra, hogy ne nyomjuk össze. Vannak ügyes eszközök, amik ebben segítenek.”
Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a kullancs csak a befúródást követő 24 óra után fertőz, a szakember szerint azonban ez nem minden esetben igaz.
„Az esetek egy részében akár egy órán belül is létrejöhet a fertőzés, és ennek csak az egyik oka, hogy az eltávolítás során magunkba préseljük a kórokozót. A másik, hogy vannak esetek, amikor a kullancs nyálmirigyében már a vérszívás előtt is jelen van a Lyme baktérium.
Ugyanakkor általánosan igaz, hogy a kórokozók a kullancs gyomrában laknak, és a vérszívás során vándorolnak a nyálmirigybe, majd onnan a megtámadott szervezetbe, ez pedig időigényes folyamat.”
Az eltávolított kullancsot érdemes zárható tartóba tenni, a csípés helyét pedig a közhiedelemmel ellentétben tilos fertőtleníteni. „A kullancs egy kapillárist roncsol, abból szívja a vért. A vért azonnal megszűri. Minden szívás után vissza is pumpálja a számára értéktelen folyadékot. Emiatt a kórokozók azonnal a gazdaszervezet keringésébe jutnak, ahol a fertőtlenítőszer már nem éri utol. A fertőtlenítőszerek irritációt és így bőrpírt okozhatnak, ami Lyme-kór gyanúját kelti, és már jön is az antibiotikum.”
Mikor forduljunk orvoshoz kullancscsípés után?
Sokan minden kullancscsípés után azonnal orvoshoz fordulnának, a szakember szerint azonban erre soha sincs szükség. Sőt, dr. Lakos András kifejezetten tiltja a rutin kivizsgálást minden egyes csípés után.
„Egyetlen kullancscsípés esetén a fertőződés kockázata 2 százalék. Annak a valószínűsége, hogy Lyme-folt nélkül alakul ki a fertőzés, ezrelékes nagyságrendű. Vagyis a folt megjelenése alapján szinte minden esetben felismerhető a fertőzés. A vérvizsgálatok esetében viszont a tévedés valószínűsége óriási: egyrészt a friss fertőzésben még nincs immunválasz, amit kimutatna a vérteszt. Másrészt a hamis pozitív leletek aránya is legalább 20 százalék.”
Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha a csípést követően lassan növekvő bőrpír jelenik meg a bőrön. A jellegzetes bőrtünetet Lyme-foltnak (erythema migrans) nevezik. „A gyermekeknél ugyanúgy néz ki, mint felnőtteknél, de van egy kivétel: gyermekeknél gyakran a fülkagylóban vagy a környékén csíp a kullancs, és ebben az esetben nem látható a folt teljes terjedelmében. Ilyenkor többnyire a fül előtt, az arcon húzódik egy közel függőleges csík, ami lassan vándorol az orr felé, ahol többnyire eltűnik. Gyermekeknél gyakoribb a többszörös Lyme-folt, amely lehet kisebb, gyorsabban eltűnik, emiatt könnyebb elnézni.”
Az is előfordulhat, hogy a bőrtünetet nem veszik észre. „Valószínűleg mindig van Lyme-folt, de az esetek 5 százalékában nem veszik észre. Gyermekeknél a hajas fejbőrön, felnőtteknél a térdhajlatban könnyebb elnézni. A gyermekeket ugyanis gyakrabban csípik a fejükön a kullancsok, emiatt náluk gyakoribb az arcidegbénulás, mert a kórokozó a bőrből a mélyebb szövetek felé vándorol. Náluk azonban ritkábbak az idült formák.”
A céltábla vagy kokárda alakú piros folt (Fotó: kullancs.hu)
Miért nehéz a Lyme-kór diagnosztizálása?
Ma már drogériákban és patikákban is kaphatók különböző gyorstesztek, ezek azonban a szakember szerint nem alkalmasak a betegség biztos kimutatására és kizárására. Hasonló a helyzet a vérvizsgálatokkal is: bár gyakran alkalmazzák őket, az eredményük gyakran téves.
„A Lyme-kórnak jellegzetes tünetei vannak, ezért a klinikai diagnózis nem túl nehéz. Ugyanakkor a vérvizsgálatok a szervezet Lyme baktériummal szemben kialakult immunválaszát mérik. Mivel a Lyme baktériumnak rengeteg fehérjéje (antigénje) van, ezek mindegyikéhez kötődhetnek ellenanyagok, olyanok is, amelyek nem velük szemben termelődtek. Leggyakoribb ezek közül a csillófehérjével szemben termelődött antitest, ami szinte mindannyiunk vérében jelen van, mivel a baktériumok felének van csillója és ezekkel szemben már csecsemőkorunkban immunizálódunk. Emiatt, ha a vizsgálat nem tudja elkülöníteni a diagnosztikus szempontból értékes ellenanyagokat az értéktelenektől, akkor nagyot lehet tévedni. Sajnos, úgy tűnik, egyre rosszabb a helyzet, rosszul beállított tesztek vannak forgalomban, rengeteg téves eredmény születik.”
A korai felismerésben ezért kulcsszerepe van a jellegzetes bőrtünet, az úgynevezett Lyme-folt felismerésének, amely többféle formában is megjelenhet. „A korai felismeréshez a sokféle megjelenésű Lyme-folt diagnosztizálására van szükség. A honlapomon látható fényképalbum ebben sokat segíthet.”
A Lyme-kór gyógyítása
Ha az orvos a tünetek alapján Lyme-fertőzést diagnosztizál, antibiotikumkezelést ír fel. A jó hír, hogy megfelelő kezelés esetén a terápia mindig teljes gyógyulást eredményez. „Általában 20 napos kezeléseket alkalmazunk, többnyire ártalmatlan antibiotikumokat használunk, mindössze négyfélét.”
Ritkább esetekben a betegséget csak később ismerik fel, például akkor, amikor már szövődmények, például ízületi gyulladás jelentkeznek. Ilyenkor hosszabb antibiotikumkezelésre lehet szükség, és a tünetek megszűnése is több időt vehet igénybe. „Kivételesen ritkán, idült fertőzésekben 55 napos kezelést is alkalmazunk.”
Dr. Lakos András (Fotó: Fülöp Máté)
A szakember tapasztalatai szerint még késői diagnózis esetén is jók a gyógyulási esélyek.
„Minden betegünk meggyógyult, akinek valóban Lyme betegsége volt. Nagyjából 40 ezer emberről van szó.”
Jelenleg nem létezik oltás a Lyme-kór ellen, bár kutatások folynak ezen a területen. Dr. Lakos András szerint ugyanakkor a megelőzés továbbra is a legfontosabb, az oltás kifejlesztése nem indokolt. „A Lyme-betegség jóindulatú, jól gyógyítható, nem ragályos. A kullancsok ellen könnyű védekezni. Ha lesz, akkor a mai állás szerint mRNS oltás lesz, ami a COVID elleni oltásoknál súlyos oltási reakciókat, pár esetben súlyos mellékhatásokat okozott.”
Lyme-fertőzés terhesség és szoptatás idején
A Lyme-kór különösen érzékeny kérdés lehet várandósság alatt. Arra a kérdésre, hogy a terhesség alatti fertőzés esetén a magzat is megfertőződhet-e, dr. Lakos András szerint sajnos igen a válasz. „A Lyme baktérium megfertőzi a méhlepényt és bekerülhet a magzatba is.” Ez súlyos szövődményeket okozhat, ezért kiemelten fontos, hogy Lyme-gyanú esetén a kismama minél hamarabb szakemberhez kerüljön.
Szoptatás idején azonban más a helyzet. A jelenlegi tapasztalatok szerint a fertőzés nem terjed át az anyatejen keresztül a csecsemőre. „A születés utáni első napokban a gyomor még nem termel annyi sósavat, hogy elpusztítsa a kórokozókat, sőt a gyomor átjárható a baktériumok számára. De ez csak elmélet, emberben még nem fordult elő ilyen eset, bár szopós egerekben igen.“ Fertőzés esetén tehát az anya tovább szoptathatja gyermekét, ráadásul léteznek olyan antibiotikumok is, amelyek szoptatás mellett is biztonsággal alkalmazhatók.
Ha többet szeretnél megtudni a kullancsokról, a Lyme-kór tüneteiről és a megelőzés lehetőségeiről, további hasznos információkat találsz a kullancs.hu oldalon.
