A Dalai Láma ugyanis nem jós, és soha nem is állította magáról, hogy az lenne. A tanításai nem a jövő kifürkészéséről szólnak, hanem arról, hogyan élünk itt és most. Mégis, amikor visszaolvassuk a gondolatait, sokszor úgy hatnak, mintha előre látta volna mindazt, amiben ma élünk.
Pedig valójában nem a jövőt mondja meg – hanem az emberi működést érti pontosan.
Fotó: Serge ATTAL / Only France via AFP)
Évtizedek óta következetesen ugyanazokat az alapelveket hangsúlyozza: az együttérzést, a felelősségvállalást és a belső egyensúlyt. Ezek a gondolatok sokáig talán túl egyszerűnek, már-már közhelyesnek tűntek, mostanra azonban egészen más fényt kapnak. Egy olyan világban, ahol a feszültség, a bizonytalanság és a túlterheltség mindennapossá vált, egyre többen kezdenek kapaszkodóként tekinteni rájuk.
Egy sokat idézett mondata így szól:
Ha tudsz, segíts másokon; ha nem, legalább ne árts.
(angolul így hangzik: If you can, help others; if you cannot do that, at least do not harm them.)
Ez a gondolat több gyűjtésben és idézetválogatásban is megjelenik, például a FPMT idézetgyűjteményében is. Elsőre szinte magától értetődőnek tűnik, mégis ritkán élünk eszerint. A hivatalos oldalán megjelent üzeneteiben is visszatér ehhez a szemlélethez: az együttérzés nem elmélet, hanem mindennapi gyakorlat.
Hasonlóan gyakran idézett tőle az a gondolat is, amely szerint a boldogság nem kívülről érkezik, hanem a saját tetteinkből fakad. Egy interjúban így fogalmazott:
Ha azt akarod, hogy mások boldogok legyenek, gyakorold az együttérzést. Ha te akarsz boldog lenni, gyakorold az együttérzést.
Ez a szemlélet különösen szembemegy azzal, amit a mindennapokban látunk, ahol a siker és az elégedettség sokszor külső mércéktől függ.
A Dalai Láma a következményekről
Amikor pedig a világ állapotáról beszél, szintén nem jóslatokba bocsátkozik, hanem következményekről. Többször hangsúlyozta, hogy az emberiség jövője azon múlik, mennyire tudunk felelősséget vállalni egymásért – ez szerinte a túlélés egyik kulcsa (forrás: dalailama.com) . Ha ezt ma olvassuk, nehéz nem azt érezni, hogy ezek a gondolatok kísértetiesen aktuálisak.
Talán ez az oka annak is, hogy most ennyire sokakat találnak el a szavai. Nem azért, mert megjósolta volna a jövőt, hanem mert olyan alapigazságokat mond ki, amelyek válsághelyzetben hirtelen sokkal érthetőbbé válnak.
A Dalai Láma nem ijeszt meg, nem dramatizál, és nem kínál gyors megoldásokat. Ehelyett visszateszi a felelősséget oda, ahová valójában tartozik: az egyénhez. Arra emlékeztet, hogy a világ nem tőlünk függetlenül működik, hanem minden egyes döntésünkkel formáljuk.
