Egy labor 400 kilométerrel a Föld felett
A Nemzetközi Űrállomás nemcsak technológiai bravúr, hanem az egyik legfontosabb tudományos kutatóhely is. Körülbelül 400 kilométerrel a Föld felett kering, és olyan körülményeket biztosít, amelyek a bolygónkon egyszerűen nem reprodukálhatók.
Alexander Gerst űrhajós szerint ez teszi igazán különlegessé a munkát: egyetlen nap alatt több tudományterületen is olyan adatokat tudnak gyűjteni, amelyekhez a földi kutatók másként nem jutnának hozzá.
Gerst kétszer járt már az űrállomáson, összesen 363 napot töltött a világűrben. A súlytalanságban számos kísérletben vett részt. „Rendkívül izgalmas, és jól mutatja, miért fontos az űrkutatás” – mondta egy interjúban.
A kulcs: a súlytalanság
A legtöbb kísérletnél a gravitáció az, ami „belepiszkál” az eredményekbe. A Földön minden lefelé húz: a folyadékok rétegeződnek, a részecskék lesüllyednek, a hő áramlik. Ez sokszor torzítja a megfigyeléseket. Az űrben viszont nincs ez a hatás. A súlytalanság lehetővé teszi, hogy a kutatók „kikapcsolják” ezt a zavaró tényezőt, és tisztábban lássák az alapfolyamatokat. Ez különösen fontos a biológiában és az orvostudományban.
Mi köze ennek a rákkutatáshoz?
Az egyik leglátványosabb különbség a daganatkutatásban jelenik meg. A Földön laborban tenyésztett tumorsejtek általában kétdimenziós rétegben nőnek – ez viszont nem tükrözi azt, ami az emberi testben történik. A súlytalanságban viszont a sejtek háromdimenziós struktúrákat alkotnak, amelyek sokkal jobban hasonlítanak a valódi daganatokhoz. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszertesztek is reálisabb környezetben zajlanak, és pontosabb eredményeket adhatnak.
Alzheimer és más betegségek: miért segít az űr?
A súlytalanság nemcsak a daganatoknál, hanem a sejtszintű folyamatok vizsgálatánál is kulcsfontosságú. Az űrben például tisztábban lehet megfigyelni a fehérjék szerkezetét. Ez azért lényeges, mert számos betegség – köztük az Alzheimer-kór – összefügg bizonyos fehérjék hibás működésével. Ha ezek pontos szerkezetét jobban értik a kutatók, az közelebb vihet új gyógyszerek fejlesztéséhez is.
Nem űrkutatás, hanem földi problémák megoldása
Az űrállomáson több mint 4000 kísérlet zajlott már, és több mint 4400 tudományos publikáció született ezekből. A kutatások között ott van az immunrendszer működése, a Parkinson-kór, az oszteoporózis vagy éppen a rák.
A Nemzetközi Űrállomás pályafutása azonban a végéhez közeledik: legkésőbb 2030-ban kivonják a forgalomból, és 2031-ben irányított módon megsemmisítik. A jövőben várhatóan nem állami űrügynökségek, hanem magáncégek működtetnek majd hasonló orbitális laborokat. Az NASA és az Európai Űrügynökség inkább „bérlőként” venné igénybe ezeket, de egyelőre nincs konkrét utódja az ISS-nek.
A szakértők szerint a jövőben magáncégek által működtetett űrlaborok vehetik át a szerepét. Egyelőre azonban nincs teljesen kész megoldás, miközben a tudomány számára egyértelmű: a súlytalanságban végzett kutatásra továbbra is szükség lesz.
Fotó: illusztráció, Getty Images
