Amikor a méregből lehet antibiotikum
Elsőre ijesztően hangzik, hogy skorpióméregből készülhet antibiotikum, pedig a gyógyszerkutatásban régóta keresnek hatóanyagokat olyan forrásokban, amelyeket a természet már kikísérletezett természetes úton. A mexikói UNAM kutatói most a Veracruz államban élő Diplocentrus melici nevű skorpió mérgében találtak két különleges molekulát, úgynevezett benzoquinonokat. Az eredményeket a UNAM is ismertette, a kapcsolódó tudományos munka pedig korábban a PNAS folyóiratban jelent meg.
A két vegyület különlegessége, hogy levegővel érintkezve elszíneződik: az egyik kék, a másik vörös árnyalatot kap. Ez a látványos tulajdonság segítette a kutatókat abban, hogy meghatározzák a szerkezetüket, majd laboratóriumban is előállítsák őket. A kék benzoquinon a tuberkulózist okozó Mycobacterium tuberculosis ellen mutatott hatást, míg a vörös a Staphylococcus aureus ellen bizonyult ígéretesnek.
Új antibiotikum a láthatáron: ígéretes kutatási eredmények
Fontos pontosítani: ezek nyilván nem holnaptól kapható gyógyszerek lesznek. A skorpióméregből származó molekulák egyelőre kutatási és fejlesztési szakaszban vannak, bár a vizsgálatok szerint az egyik vegyület állatkísérletes tuberkulózis-modellben is hatékonynak bizonyult. A Stanford beszámolója szerint a projektben Richard Zare, a Stanford Egyetem kémikusa is részt vett, ami a nemzetközi együttműködés súlyát is jelzi.
A kutatók következő célja az, hogy stabilabb, biztonságosan beadható formát találjanak ezeknek az anyagoknak. Ehhez nanopartikulumos hordozórendszereken dolgoznak, majd a későbbi lépés az emberi klinikai vizsgálat lehet. Ez drága és hosszú folyamat, ezért a fejlesztéshez ipari, gyógyszergyártói együttműködésre is szükség lenne.
A habanero chili sem csak csípős
A másik ígéretes vonal a habanero chilihez kapcsolódik. A UNAM kutatói a Capsicum chinense növényben egy antimikrobiális peptidet, a defensin J1-1-et vizsgálják. Az ilyen peptidek a növények saját védekező rendszerének részei: segíthetnek megállítani bizonyos kórokozókat.
A habaneróból származó molekula különösen a Pseudomonas aeruginosa miatt érdekes, amely kórházi környezetben súlyos fertőzéseket okozhat, és gyakran ellenálló több antibiotikummal szemben. A peptid antibakteriális hatását korábbi tudományos közlemények is vizsgálták, a kutatók pedig biotechnológiai módszerrel próbálják előállítani és továbbfejleszteni a hatóanyagot.
Miért ennyire fontos új antibiotikumokat keresni?
Az antibiotikum-rezisztencia ma az egyik legsúlyosabb globális egészségügyi fenyegetés. A gond nem az, hogy a baktériumok erősebbek lettek általában, hanem hogy egyre több kórokozó képes túlélni azokat a gyógyszereket, amelyekkel korábban kezelni lehetett őket.
Ez különösen veszélyes kórházakban, legyengült immunrendszerű betegeknél, műtétek után vagy krónikus betegségek mellett. A tuberkulózis, a Staphylococcus aureus, az Acinetobacter baumannii és a Pseudomonas aeruginosa mind olyan kórokozók, amelyeknél a rezisztencia komoly terápiás problémát jelenthet.
A természet még mindig tele van lehetséges megoldásokkal
A mexikói kutatások egyik legizgalmasabb üzenete, hogy a gyógyszerfejlesztés nemcsak szintetikus laboratóriumi molekulákból indulhat ki. Egy skorpió mérge vagy egy csípős paprika védekező fehérjéje is tartalmazhat olyan anyagokat, amelyekből később új terápiák születhetnek.
Ettől még hosszú út vezet a laboreredménytől a patikáig. Bizonyítani kell a biztonságosságot, a megfelelő adagolást, a stabilitást és azt is, hogy embereknél valóban működik-e. De az irány ígéretes: amikor a meglévő antibiotikumok egy része egyre kevésbé hatékony, minden új molekulacsalád esélyt jelenthet.
Fotó: illusztráció, Getty Images
