A háztartási élelmiszerpazarlás egy jelentős része saját bizonytalanságunkból fakad: inkább kidobjuk azt, ami veszít a bolti minőségéből, mint hogy kockáztassunk. Pedig ha tudjuk, mire kell figyelni, könnyen elválasztható az, ami már tényleg nem ehető attól, ami még simán felhasználható – csak épp nem nyersen, hanem más formában.
Banán: a barnulás nem egyenlő a romlással
A banán az egyik leggyakrabban „félreértett” gyümölcs. Amikor megjelennek rajta a barna pöttyök, sokan már nem kérnek belőle, pedig ilyenkor a legédesebb. A barnulás a természetes érési folyamat része, nem romlás. A túlérett banán kiváló turmixba, palacsintába, süteménybe – sőt, sok recept kifejezetten ezt igényli.
Egészséges étel és újrahasznosítás? ‒ Süss cukormentes banános zabkekszet!
Ha van otthon egy-két darab megbarnult, puha banánod, nehogy kidobd! 150 g banánt zúzz össze villával, keverj bele 100 g finom szemű zabpelyhet és 50 g apróra darabolt, cukormentes csokoládét, formázz belőle kekszeket, és süsd őket 8-9 percig 180 fokon. Így pillanatok alatt varázsolhatsz a kidobásra ítélt banánból finom, egészséges és cukormentes finomságot.
Fotó: Profimedia
Paradicsom: puhább = rossz? Nem feltétlenül!
A paradicsomnál gyakran az állag az első, ami „gyanús” lesz. Pedig a kissé puhább darab még bőven fogyasztható. Amíg nincs penész, erjedt szag vagy szivárgó, nyálkás állag, addig felhasználható. Sőt, a puhább paradicsom tökéletes szószhoz vagy leveshez.
Tudtad?
Ha kicsit megpuhult a paradicsomod, de unod már a bolognait: tegyél kb. fél kilogramm paradicsomot egy tűzálló tepsibe, tegyél középre 225 gramm feta sajtot, sózd, borsozd, majd locsold meg egy kis oliva olajjal. Süsd 200 fokon kb. 35 percig, majd mehet bele friss fokhagyma és bazsalikom ízlés szerint. Keverd össze 300 gramm kifőtt tésztával, garantáltan isteni lesz.
Fotó: Profimedia
Alma: egy folt nem a világ vége
Az almát sokan az első barnás ütődésnél kidobják, pedig ez legtöbbször csak esztétikai hiba. A hibás részt kivágva a gyümölcs többi része teljesen rendben van. Még egy kicsit fonnyadt héjjal is tökéletes sütéshez, kompóthoz.
Répa: ha hajlik, még nem rossz
A fonnyadt répa sokak szemében már kukaérett, pedig valójában csak vizet veszített. Ha nem nyálkás és nincs kellemetlen szaga, akkor bátran felhasználható. Egy rövid áztatás hideg vízben még vissza is adhat az állagából.
Eper: nem minden szem egyforma
Az epernél a leggyakoribb hiba, hogy egyetlen rossz szem miatt az egész doboz megy a kukába. A penészes darabokat ki kell dobni, de a többi általában még fogyasztható. Érdemes átnézni, különválasztani, a többit tálcán, szellősen tárolni, és minél előbb elfogyasztani. Ha mégis lekésünk a friss fogyasztásról, lekvárnak, tortatölteléknek is felhasználhatjuk.
Nem mindenki asztalára jut friss élelmiszer
Az élelmiszerpazarlás nem egyéni „hiba”, hanem globális jelenség. Az Európai Unióban évente mintegy 60 millió tonna élelmiszer kerül a kukába. Míg a becslések szerint az uniós fogyasztók számára elérhető élelmiszerek mintegy 10%-a kárba vész, az EU-ban körülbelül 40 millió ember van, aki kétnaponta nem engedheti meg magának a minőségi étkezést. Világszinten még durvább a kép: a megtermelt élelmiszer akár egyharmada is elveszik vagy kárba vész, miközben a hulladék jelentős része még fogyasztható lenne. Ráadásul a gyümölcsök és zöldségek a legérzékenyebbek: egyes becslések szerint ezeknél a legmagasabb a kidobott mennyiség aránya.
Nem csak az számít, mit veszel – az is, hogy mit kezdesz vele
A pazarlás csökkentése sokszor nem nagy életmódváltás kérdése, hanem apró döntéseké. Ha tudod, hogy a puha paradicsom még jó szósznak, készíts egy finom bolognai spagettit, vagy hogy a barna banán a legjobb süteményalap, keress egy jó receptet, és süss banánkenyeret! Máris kevesebb étel végzi a kukában, csak vásárolj a kárba vesző élelmiszereknek megfelelően! Ebben az is segíthet, ha szezonális termékeket választasz.
Munch, Girbe-gurba ‒ számos élelmiszermentő programmal csökkenthetjük a pazarlást
Az élelmiszermentés ma már az újrahasznosítás egyik legfontosabb, mégis kevésbé látványos formája. A PENNY például több szinten is dolgozik azon, hogy minél kevesebb étel végezze hulladékként: jelenleg is napi szinten együttműködik a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, valamint segélyszervezetekkel, hogy a még fogyasztható termékek eljussanak a rászorulókhoz.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy olyan zöldségek, gyümölcsök, pékáruk vagy tejtermékek kerülnek továbbadásra, amelyek még teljesen biztonságosan fogyaszthatók, csak épp közeledik a lejáratuk, vagy esztétikailag nem „tökéletesek”.
A vállalat emellett a megelőzésre is figyel: a Munch platformon keresztül kedvezményesen elérhetővé teszi a megmaradt élelmiszereket, míg a Girbe-gurba programmal azokat a zöldségeket és gyümölcsöket is piacra juttatja, amelyek formájuk miatt egyébként könnyen kiesnének a láncból. Mindez azt mutatja, hogy az élelmiszer újrahasznosítása nem feltétlenül feldolgozást jelent – sokszor már azzal is rengeteget tehetünk, ha nem hagyjuk veszni azt, ami még teljesen jó.
A „nem tökéletes” is érték
A legtöbb zöldség és gyümölcs nem egyik napról a másikra romlik meg – csak átalakul. Kicsit puhább lesz, kicsit foltosabb, kevésbé roppanós. De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jó. Ha egy kicsit rugalmasabban állunk hozzájuk, és nem csak nyersen, „szépen” tudjuk elképzelni őket, rengeteg alapanyagot menthetünk meg. Ez nemcsak fenntarthatóbb, de a pénztárcánknak is jobb.
ezt nézd meg!
Szponzorált tartalom
