„A fagylalt okozta fejfájás nagyon-nagyon gyakori jelenség” – idézi a BBC Amaal Starlinget, a minnesotai Mayo Klinika neurológusát. „Ártalmatlan, jön és megy.”–teszi hozzá.
Fotó: Pexels
De miért büntet minket a szervezetünk azért, mert túl gyorsan eszünk valami hideget? Kiderült, hogy az úgynevezett „agyfagyás” a tudomány fejlődését is segítette – és többet árulhat el az egészségünkről, mint gondolnánk.
Mi az az agyfagyás?
Amit gyerekként legtöbben „agyfagyásnak” vagy fagylalt okozta fejfájásnak hívtunk, azt a tudomány hideginger által kiváltott fejfájásnak nevezi. A kutatók szerint a jelenség akkor alakul ki, amikor a szájpadlás vagy a torok hátsó része nagyon gyorsan lehűl. A hideg hatására az ott található erek hirtelen összehúzódnak, majd rövid időn belül újra kitágulnak, hogy helyreállítsák a véráramlást.
Az erek falában található fájdalomérző idegrostok kapcsolatban állnak a háromosztatú ideggel (trigeminus), amely a homlok és az arc fájdalomérzeteit közvetíti. Emiatt érezzük a fájdalmat a homlokunkban vagy „az agyunkban”, nem pedig a szánkban.
Komolyabb következményekkel is járhat a hideg: kutatások szerint a nagyon hideg italok egyes embereknél szívritmuszavart vagy szívdobogásérzést is kiválthatnak, különösen középkorú férfiaknál.
A szakértők szerint a megelőzés egyszerű: lassabban kell enni vagy inni a hideg ételeket és italokat. Mivel a gyors lehűlés váltja ki a problémát, érdemes időt hagyni a szájpadlásnak, hogy két korty vagy falat között kissé visszamelegedjen.
Ha már kialakult az agyfagyás, néhány trükk segíthet. Starling szerint hatásos lehet, ha a nyelv alsó részét a szájpadláshoz nyomjuk, így felmelegítve azt. Ha ez nem működik, egy meleg ital vagy akár az ujjunk is segíthet.
Meglepő összefüggés
De miért vannak, akik rendszeresen szenvednek az agyfagyástól, míg mások gond nélkül lehajtanak egy jéghideg turmixot? Irene Toldo, a padovai egyetem gyermekneurológiai professzora kollégáival négy évtized kutatásait elemezte, hogy választ találjon erre a kérdésre. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az agyfagyás részben örökölhető: ha a szüleid is hajlamosak rá, nálad is nagyobb eséllyel jelentkezik.
Még érdekesebb azonban a kapcsolat a migrénnel. A kutatások szerint azok, akik migrénes fejfájástól szenvednek, gyakrabban és erősebben tapasztalják meg az agyfagyást is. Egy kisebb vizsgálatban a migrénes résztvevők 93 százaléka számolt be fagylalt okozta fejfájásról, míg a nem migréneseknek csak körülbelül az egyharmada. „A migrén miatt a háromosztatú idegem különösen érzékeny, ezért a hideg még erősebben aktiválja” – magyarázza Starling, aki maga is migrénes és rendszeresen tapasztal intenzív agyfagyást. A szakértők szerint ezért ha valaki vagy a gyermeke különösen erős, gyakori fagylalt okozta fejfájást tapasztal, érdemes a többi fejfájásra is odafigyelni. Elképzelhető, hogy olyan migrén áll a háttérben, amely diagnosztizálható és kezelhető lenne.
Az agyfagyás a tudomány szolgálatában
A meglepő kapcsolat miatt a kutatók már az 1960-as évektől kezdve szándékosan idéztek elő agyfagyást önkénteseknél, hogy jobban megértsék a migrén működését. A migrént nehéz vizsgálni, mert kiszámíthatatlanul jelentkezik, és a betegek gyakran túl rosszul vannak ahhoz, hogy éppen egy roham közepén MRI- vagy CT-vizsgálatra menjenek. Az agyfagyás viszont könnyen előidézhető fagylalttal, jégkockával vagy nagyon hideg vízzel, és ugyanazt az idegrendszeri pályát aktiválja, mint a migrén.
„A fejfájáskutatás korai időszakában az agyfagyás rendkívül hasznos kísérleti modell volt” – mondja Starling. A jelenség segített feltárni a véráramlás és bizonyos idegi folyamatok szerepét a fejfájások kialakulásában. A migrénkutatás ma már korszerűbb módszereket használ, de az agyfagyás továbbra is érdekes betekintést nyújt az idegrendszer működésébe. A szakértők szerint pedig nincs ok arra, hogy bárki lemondjon a fagylaltról. Ahogy Toldo fogalmaz:
„Nem kell abbahagyni a fagylaltevést. Csak meg kell tanulni kezelni.” A tanács egyszerű: együnk lassabban, és közben élvezzük is jobban az ízeket.
