A porckorong kopása nem azonos a porckorongsérvvel
A gerinccsigolyák között elhelyezkedő porckorongok rugalmas párnaként tompítják a terhelést. Az életkor előrehaladtával fokozatosan veszítenek a víztartalmukból és rugalmasságukból, ezért az MRI-felvételeken egyre gyakrabban jelennek meg úgynevezett degeneratív eltérések.
Egy 33 tanulmány adatait összesítő kutatás 3110, hátfájást nem tapasztaló ember MRI-felvételeit elemezte. A porckorong-degeneráció már a panaszmentes húszévesek 37 százalékánál megjelent, nyolcvanéves korban pedig 96 százalékos volt az előfordulása. Porckorong-előboltosulást a tünetmentes húszévesek 30, a nyolcvanévesek 84 százalékánál találtak.
Ezek az adatok elsőre riasztónak tűnhetnek, valójában azonban azt bizonyítják, hogy a képalkotó vizsgálaton látható eltérés önmagában nem betegség. Sok embernek úgy van kopott vagy előboltosuló porckorongja, hogy soha nem fáj a háta. Szerencsére nincs szó arról, hogy előbb-utóbb mindenki fájdalmas sérvet kap. Inkább arról van szó, hogy a gerinc életkorral járó szerkezeti változásai nagyon gyakoriak.
Mikor beszélünk valódi porckorongsérvről?
Porckorongsérvnél a porckorong belső, kocsonyás része a külső rostos gyűrű sérülésén keresztül kitüremkedik. Ha az elváltozás ideggyököt irritál vagy nyomás alá helyez, a derék- vagy nyakfájdalom mellett kisugárzó fájdalom, zsibbadás, bizsergés és izomgyengeség is jelentkezhet.
Az ágyéki porckorongsérvre utalhat, ha a fájdalom a farpofába vagy az egyik lábba sugárzik, és köhögésre, tüsszentésre vagy erőlködésre fokozódik. A nyaki gerinc érintettsége esetén a panasz a vállba és a karba is kisugározhat. A derékfájásoknak ugyanakkor csak kis részét, egyes becslések szerint 1–5 százalékát okozza ténylegesen porckorongsérv.
Miért nem elég csak a has- és törzsizmokat erősíteni?
Az erős törzsizmok hasznosak, de nem alkotnak láthatatlan páncélt a gerinc körül. A porckorongsérv kialakulását az életkor, a genetikai adottságok, a terhelési szokások, a testsúly, a dohányzás, a korábbi sérülések és a mozgásszegény életmód együttesen befolyásolhatják.
Milan Martínek szerint gyakori tévedés, hogy néhány plank vagy hasizomgyakorlat majd ellensúlyozza az egész napos, rosszul megszervezett ülést. A fizioterapeuta főként az ülő életmódot és a tartósan kedvezőtlen testhelyzetet emeli ki, de a tudományos ajánlások alapján nem egyetlen „tökéletes” ülőhelyzet megtalálása a megoldás. A legjobb testhelyzet általában a következő testhelyzet: vagyis érdemes rendszeresen felállni, sétálni, nyújtózni és változtatni a terhelésen.
A célzott törzserősítés tehát lehet része egy jó mozgásprogramnak, de nem helyettesíti az általános fittséget, a csípő és a gerinc mozgékonyságát, a megfelelő emelési technikát és a mindennapi aktivitást.
Mi segíthet megelőzni a hátfájás visszatérését?
Nincs olyan gyakorlat, amely garantáltan megakadályozza a porckorongsérvet. A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a rendszeres, változatos mozgás csökkentheti a derékfájás kialakulásának és visszatérésének kockázatát.
Egy több mint 30 ezer résztvevő adatait feldolgozó szisztematikus áttekintés szerint a testmozgás önmagában, illetve megfelelő tájékoztatással együtt hatékony lehet a derékfájás megelőzésében. Nem egyetlen edzéstípust találtak mindenkinél jobbnak: erősítő, aerob, hajlékonyságot és mozgáskontrollt fejlesztő gyakorlatok egyaránt szerepeltek a hasznos programokban.
A séta is meglepően sokat jelenthet. A 2024-ben publikált WalkBack vizsgálatban 701, derékfájásból nemrég felépült felnőttet követtek. Az egyénre szabott, fokozatos gyaloglóprogramot és fizioterápiás oktatást kapó résztvevőknél ritkábban és később tért vissza a fájdalom, mint a kontrollcsoportban.
A gyakorlatban ezért ezek segíthetnek:
- az ülés rendszeres megszakítása
- napi séta vagy más könnyű aerob mozgás
- fokozatos, az egész testet megdolgoztató erősítés
- a terhelés lassú emelése
- a panaszokhoz és az egyéni állapothoz igazított gyógytorna
- az olyan mozdulatok kerülése, amelyek fokozzák vagy a végtag felé terelik az idegi fájdalmat.
Porckorongsérvnél sem mindig kell műtét
A legtöbb beteg kezelését fájdalomcsillapítással, a lehetőségekhez mérten fenntartott aktivitással és fizioterápiával kezdik. A tartós ágynyugalom általában nem ajánlott, mert gyengítheti az izmokat és lassíthatja a visszatérést a megszokott tevékenységekhez.
MRI-vizsgálatra sem feltétlenül van azonnal szükség. Képalkotást elsősorban akkor kérnek, ha súlyos idegrendszeri tünet jelentkezik, a fájdalom több héten át nem javul, vagy komolyabb betegség gyanúja merül fel. Műtétre főként tartós, kezelésekre nem reagáló ideggyöki panasz, romló izomgyengeség vagy sürgős idegrendszeri állapot esetén lehet szükség.
Ezekkel a tünetekkel azonnal orvoshoz kell fordulni
A derékfájás gyakori, és többnyire nem sürgősségi állapot. Haladéktalan vizsgálat szükséges azonban, ha:
- újonnan kialakult vizelet- vagy széklettartási zavar jelentkezik
- érzéskiesés alakul ki a gáttájékon
- gyorsan romló láb- vagy kargyengeség lép fel
- mindkét lábban jelentkeznek erős idegi tünetek
- a fájdalom komoly baleset után kezdődött
- láz, daganatos előzmény vagy megmagyarázhatatlan fogyás társul hozzá
Ezek ritkán ugyan, de súlyos idegnyomásra vagy más, gyors kezelést igénylő betegségre utalhatnak.
A porckorongsérv kockázatát tehát nem lehet néhány hasizomgyakorlattal teljesen kikapcsolni. A legjobb stratégia a rendszeres és sokoldalú mozgás, az órákon át tartó egyhelyben ülés megszakítása, valamint az, ha megfelelő orvosi és fizioterápiás segítséget kérünk, mielőtt a fájdalom tovább erősödni.
Fotó: illusztráció, Getty Images
