A kávé, a tea, az energiaitalok és számos üdítőital egyik legfontosabb hatóanyaga a koffein, amely serkenti a központi idegrendszert. A szakértők régóta vizsgálják, milyen kapcsolat van a koffeinfogyasztás és a szív- és érrendszeri egészség között.
A Mayo Clinic szerint a koffein rövid ideig tartó vérnyomás-emelkedést okozhat még azoknál is, akiknek egyébként nincs magas vérnyomásuk. Ez a hatás azonban leginkább azoknál jelentkezik, akik ritkán fogyasztanak koffeint. A rendszeres kávéivók szervezete ugyanis idővel alkalmazkodhat a koffeinhez, így náluk a vérnyomás-emelkedés kevésbé látványos vagy akár teljesen el is maradhat.
„A vérnyomás koffeinre adott reakciója személyenként eltérő” – írják a Mayo Clinic szakértői. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a presszókávé valakinél szinte semmilyen változást nem okoz, míg másnál néhány percen belül mérhető emelkedést idézhet elő.
Koffein és vérnyomás: mit tesz a szervezetünkkel?
A pontos mechanizmus máig nem teljesen tisztázott. Az egyik legelterjedtebb tudományos magyarázat szerint a koffein gátolhat olyan hormonális folyamatokat, amelyek normál esetben segítenek az erek ellazulásában és tágulásában. Más kutatók úgy vélik, hogy a koffein fokozza az adrenalin felszabadulását, ami átmenetileg magasabb vérnyomást eredményezhet.
A stressz szintén szerepet játszhat a folyamatban. Ha valaki eleve feszült állapotban fogyaszt koffeint, a két hatás összeadódhat, és jobban megterhelheti a szervezetet. Ez magyarázhatja azt is, miért tapasztalnak egyesek szapora szívverést vagy szívdobogásérzést egy erősebb kávé után.

Valóban megemeli a vérnyomást a kávé? (Forrás: Getty Images)
A témában megjelent kutatások ugyanakkor arra utalnak, hogy a rövid távú vérnyomás-emelkedés nem feltétlenül jelent hosszú távú egészségügyi kockázatot. Egy, az American Heart Association folyóiratában publikált elemzés szerint a rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztás önmagában nem növeli egyértelműen a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát
Mit mondanak a kutatások a napi kávéfogyasztásról?
Az elmúlt években több nagyszabású vizsgálat is foglalkozott a kávé egészségügyi hatásaival. Az eredmények alapján egyre inkább az látszik, hogy a rendszeres, mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás számos embernél nem jár kedvezőtlen szív- és érrendszeri következményekkel.
A European Society of Cardiology által ismertetett kutatások például arra utalnak, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás bizonyos esetekben még védő hatással is összefügghet a szív egészsége szempontjából. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az összefüggés nem mindenkinél azonos, és az egyéni érzékenység jelentős szerepet játszik.
A szakemberek szerint a genetikai különbségek is befolyásolják, ki mennyire gyorsan bontja le a koffeint. Ez lehet az oka annak, hogy egyes emberek este is nyugodtan megisznak egy kávét, míg mások már egy délutáni cappuccino után sem tudnak elaludni.
Mennyi koffein számít biztonságosnak?
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) szerint a legtöbb egészséges felnőtt számára napi 400 milligramm koffein biztonságosan fogyasztható. Ez körülbelül négy-öt csésze kávénak felel meg, bár a pontos mennyiség az ital típusától és elkészítési módjától is függ.
A túlzott koffeinfogyasztás azonban kellemetlen tüneteket okozhat. Ilyen lehet az álmatlanság, a gyomorégés, a szorongás, illetve a szapora szívverés érzése. Ezek a panaszok különösen azoknál jelentkezhetnek, akik érzékenyebbek a koffeinre, vagy egyszerre nagyobb mennyiséget fogyasztanak.
Aki szeretné kideríteni, hogyan reagál a szervezete a koffeinre, egyszerű tesztet végezhet otthon. Érdemes megmérni a vérnyomást kávéfogyasztás előtt, majd ismét 30-120 perccel később. Ha a mért érték körülbelül 5-10 Hgmm-rel emelkedik, akkor valószínűleg érzékenyebb a koffein vérnyomásemelő hatására.
Le kell mondani a kávéról magas vérnyomás esetén?
A jelenlegi ajánlások alapján a válasz a legtöbb esetben nem. A Mayo Clinic szerint azoknak, akik rendszeresen fogyasztanak koffeint, és magas vérnyomással élnek, általában nem szükséges teljesen elhagyniuk a kávét. Ugyanakkor minden esetben érdemes egyeztetni a kezelőorvossal, különösen akkor, ha valaki vérnyomáscsökkentő gyógyszert szed vagy szív- és érrendszeri betegséggel küzd.
Ha valaki csökkenteni szeretné a koffeinbevitelt, azt fokozatosan tegye. A hirtelen elhagyás fejfájást, fáradtságot és koncentrációs nehézségeket okozhat, amelyek a koffeinmegvonás tipikus tünetei.
A mai tudományos álláspont szerint tehát a koffein és a vérnyomás kapcsolata jóval árnyaltabb annál, mint hogy a kávét egyszerűen egészségtelennek bélyegezzük. A legtöbb ember számára a mérsékelt fogyasztás nem jelent komoly kockázatot, de az egyéni érzékenységre érdemes odafigyelni. Végső soron nem a kávé az igazi kérdés, hanem az, hogy a saját szervezetünk hogyan reagál rá.