Felnőtt életed egy jó része a pénz körül forog: új kocsira és lakásra gyűjtesz, szép nyaralásra vágysz, vagy éppen spórolsz a gyerekek iskoláztatására. Általában a közeli jövőre gondolunk a legtöbben, és ezekre a céljainkra kuporgatjuk a forintjainkat, miközben – legalábbis nálunk, Magyarországon – a nyugdíjas évek valahogy elkerülik a figyelmünket. Pedig várhatóan elég sokat, akár több évtizedet is nyugdíjasként élünk majd, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen anyagi körülmények között telnek el ezek az évek. Bizonyára te sem örülnél, ha munkával telt éveid után hirtelen drámaian megváltoznának a lehetőségeid, és éppen akkor, amikor pihenhetnél és a saját kedved szerint élhetnél, élére kell állítanod minden fillért ahhoz, hogy a legalapvetőbb napi szükségleteidet ki tudd elégíteni. Márpedig nagyon sok honfitársunkra ez vár: a nyugdíjtervezés kérdésében a sor legvégén állunk, és minden más országban nagyobb előrelátással és fegyelmezettséggel takarékoskodnak az emberek a nyugdíjas éveikre. Még aki spórol is idős korára, rendszerint az sem teszi túl “korszerűen”: sokan egy hétköznapi bankszámlán “fialtatják” a megtakarításukat, vagy még rosszabb esetben otthon, a párnacihában rejtik el összekuporgatott pénzüket öreg napjaikra. Különösen manapság kockázatos ez a két módszer, hiszen a dugi készpénz olyan romlandó árú, aminek értéke bármikor lezuhanhat, a bankszámlák kamatai pedig mostanában enyhén szólva sincsenek az egekben. A takarékosságnak ennél sokkal hatékonyabb módjai is vannak, ha valaki komolyan szeretné bebiztosítani magát nyugdíjas korára.
Élet- és nyugdíjbiztosítások
Bár az öngondoskodó életfelfogás még közel sem olyan elterjedt nálunk, mint ahogy azt a gazdasági körülményeink indokolnák, azért mégis egyre többen vannak, akik keresik azokat a pénzügyi megoldásokat, amelyek jövedelméből a nyugdíjukat majd kiegészíthetik. A Lengyelországban és Romániában már kifejezetten népszerűnek számító befektetéshez kötött élet- és nyugdíjbiztosítások például ilyen lehetőségnek számítanak. Ezek a konstrukciók tulajdonképpen befektetések, amelyek a biztosítási szolgáltatások mellé hozamot is ígérnek, és mint minden befektetésnek, megvan a maguk kockázata. Az ügyféltől függ, hogy mekkora kockázatot hajlandó ebben vállalni – van, aki kevés rizikóval kisebb, de biztosabb jövedelmezőséget akar, míg mások vállalják a nagyobb haszon reményében a magasabb kockázatokat is.
Nyugdíjpénztár
Vannak, akik ezek helyett egy biztonságosabbnak ígérkező megoldást választanak, és az önkéntes nyugdíjpénztár mellett teszik le a voksukat. Ezek portfóliója legalább 50-60 százalékban magyar állampapírokat tartalmaz, ami kisebb kitettséget jelent a nemzetközi gazdasági változásokkal szemben. Ami különösen jó ebben a konstrukcióban, hogy az egyéni befizetésekre 20 százalékos adó-visszatérítés érvényesíthető, melynek mértéke évente legfeljebb 150 000 Ft lehet – ezt az összeget a személyi jövedelemadó-bevallásban tett rendelkezés alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a megjelölt pénztári egyéni számlára fog átutalni. Ez azt jelenti, hogy az átutalt adó-visszatérítés összege – költséglevonás nélkül – a te pénztári megtakarításaidat fogja gyarapítani.
További előny, hogy kedvezményezetteket jelölhetsz meg arra az esetre, ha meghalnál, így a befizetések nem vesznek el, és a kedvezményezettek személyét bármikor módosíthatod. Ez a vagyon adó- és illetékmentesen örökölhető, és kedvezményezett, illetve a törvényes örökös a
rá eső részt felveheti egy összegben, saját nevén a pénztárban hagyhatja a tagdíjfizetés folytatásával vagy a nélkül, esetleg átutalhatja saját nyugdíjpénztárában lévő egyéni számlájára.
Befektetési alapok
Ha hajlandó vagy nagyobb kockázatot is vállalni, akkor a megtakarításodat teheted befektetés alapokba is, abban a reményben, hogy majd ezek hozamából fedezet a nyugdíjas éveidet. Ezek az alapok teljesen piaci alapon működnek, így állami garancia nem jár melléjük, viszont ha okosan állítod össze a portfóliód, akkor szép hozamot érhetsz el velük hosszú távon – és el is bukhatod ezt, ha a piac éppen úgy fordul. Az ilyen konstrukcióban a befektetésre szánt pénzt általában havonta kell befizetni, de ha úgy döntesz, akkor elég évente egyetlen alkalommal is utalni. Ebből a pénzből a bróker, akivel az üzletet kötöd, a megállapodásotok szerint értékpapírokat vesz: részvényt vagy kötvényt. Ezek a megvásárolt értékpapírok alkotják a befektetési alapot, és ezt a portfóliót kezelik az úgynevezett alapmenedzserek úgy, hogy értékpapírok ideális időben történő vételével és eladásával a befektető számára lehetőleg minél nagyobb nyereséget érjen el. Az így képződött tőke a befektetési vállalat elkülönített vagyonát képezik, így a vállalat esetleges csődje esetén is megmarad. Ezen a területen óriási a választási lehetőség: több mint négyszáz hazai és 6000 külföldi papír közül kell megtalálni a legjobbat, ezért az ilyen “nyugdíjtervezési stratégiához” mindenképpen egy szakember segítségét kell igénybe venned.
