Éppen a szennyes ruhákat tettem a gépbe, és öntöttem az adagolóba a mosógélt, amikor egy régi érzés lett úrrá rajtam. Nosztalgikus, kedves érzés, amit szerintem te is ismersz. Emlékszel még, milyen felbecsülhetetlen értéke volt régen egy-egy nyugatról beszerzett, márkás dolognak? Már egy pár darab német szappanra is ájulásig büszke volt a tulajdonosa, és hónapokig rejtegette anyánk a spejz legeldugottabb sarkában előlünk az osztrák ismerősöktől kapott csokit és a dobozos üdítőt, ha pedig még egy nagyobb doboz nyugati mosópor is került a házhoz, attól már tényleg a társadalom legfelsőbb kasztjában érezte magát az egész família. Ez jutott eszembe, amikor ma ránéztem a mosószeremre, ami ugyan olyan márkájú volt, mint anyám nagy becsben tartott szerzeménye. Milyen jó – gondoltam –, hogy ez a márka ma is velünk van, mert most ennek köszönhetem, hogy 30 évvel ezelőtti édesanyám képe megelevenedett bennem.
Van valami megnyugtató abban, amikor a család generációkon át használhatja teljes megelégedettséggel ugyanazt a márkát. Bizalommal és egy kis nosztalgiával veszed meg azt a sampont, amivel már a nagymama is mosta a hosszú, fehér haját, és örülsz, hogy már nálunk is régóta ott van a polcokon az a mosópor, amire olyan büszke volt édesanyád, mikor megkapta ajándékba valami nyugati ismerőstől a rendszerváltás előtti egyik nyáron. A hazai termékekhez képest mennyivel szebbek, ízlésesebbek voltak ezek! Igazi élmény volt őket használni, és nagy büszkeség birtokolni – valódi státuszszimbólum volt a zöld dobozos mosópor! Ne nevess ki, ha te még nem éltél akkor, és ezért mulatságosnak találod az elragadtatásomat egy mosópor kapcsán. Mi tényleg így éreztünk akkor, és ezért nem volt kérdés, hogy áttérünk ezekre a márkákra, amikor már mi is hozzájuthattunk a boltokban. Ennek már majdnem 30 éve… Egy generáció felnőtt azóta, és még mindig használja őket. Nekem ez tetszik. Amikor D. Tóth Krisztával beszélgettünk erről, ő nem nevetett ki, sőt inkább elmesélte, mik az ő “mosóporos” emlékei.
“Sokszor eszembe jut a nagymamám, aki számára ünnepnap volt, amikor német barátnője a szokásos nyári családlátogatásra egy kerek dobozos, ötkilós, márkás mosóport hozott neki ajándékba. Én ma is az »a nagyi márkáját« használom, bár igaz, hogy az én mosóporom már nem nagy, kerek ötkilós dobozban van, hanem egy ergonomikus kialakítású, könnyen használható füles flakonban – vagy épp egy karcsú dobozkában. Persze más is változott: míg a nagyimnál jó nagy helyet elfoglalt a tárcsás mosógép és a külön centrifuga, addig nálunk egy gép végez el mindent, ráadásul alacsony hőfokon, hatékonyan és gyorsan, és a mosópor is sokkal hatékonyabb lett, és már 20 fokon is tisztára mos. Többek között ez is hozzájárul ahhoz, hogy több időt lehetek együtt legyek a családommal, vagy hódoljak a hobbimnak, és kevesebbet dolgozzak a háztartásban. Szóval, én örülök, hogy megvannak a régi dolgok, de közben ezek változnak és fejlődnek is, mert ha okosan használjuk őket, megkönnyíti az életünket. Szerintem nagyban hozzájárul az ember életének kényelméhez és a munka, házimunka hatékonyságához, ha kihasználjuk a technológiai fejlesztések adta lehetőségeket. Miért ne tennénk? Elvégre a 21. század második évtizedét éljük. Másrészt viszont fontosak nekem a hagyományok, szeretem a családom előző generációi által kipróbált és megszeretett márkákat használni. És szerencsére ez a kettő nem zárja ki egymást.”
Még több tipp és cikk mosás témában az NLCafén:
- Tégy a szürkeség ellen – függönyök és szőnyegek tisztítása
- Összement a kedvenc pulcsid a mosásban? – Van megoldás!
- Mosás felső fokon – a gyors és kíméletes mosás titka
