A legtöbb koraszülött a fejlődő országokban jön világra, az európaiakhoz képest sok szempontból rosszabb körülmények és az elmaradottabb egészségügyi ellátás miatt. Csakhogy ezekben a főleg afrikai, illetve ázsiai államokban sokszor nem állnak rendelkezésre inkubátorok – gyakran még megfelelő kórházak sem ahhoz, hogy a kis súllyal érkezett babákat életben tartsák. Nincs műszer, állandó áram, sok a fertőzés… Ezeken a helyeken az édesanyák úgy tudják ösztönösen megvédeni gyermeküket, hogy magukhoz ölelik, betakarják, testükkel melegítik őket.
Ezt figyelte meg két bogotai gyermekorvos, akik továbbfejlesztették a technikát, és elnevezték kenguru módszernek (KMC). A babát nem választják el édesanyjától születése után (csak a vizsgálatok idejére), hanem amint lehet, a mellkasára helyezik. Az anyai ölelés ilyenkor tulajdonképpen az inkubátort helyettesíti. A név nem véletlen: az ausztrál kenguruk kicsinyüket nyolc hónapon át az erszényükben hordozva szoptatják. A kis kenguru mindössze egy grammosan születik, és mamája megnégyszerezi a súlyát ez alatt az idő alatt. Az életfunkciók fenntartása mellett az embergyerekeknél is ez a fő cél: súlyt növelni, gyarapítani. De a “kenguruzásnak” sok-sok pozitív hatása van ezen kívül is:
Testhőmérsékletet szabályoz
Az alacsony súlyú babák testfelülete kicsi, bőrük vékony, ezért hőháztartásuk rendkívül ingatag. Számukra drasztikus és életveszélyes a változás, amikor az anyaméh védett környezetéből hirtelen kikerülnek a barátságtalan külvilágba. Segítség nélkül testük könnyen 36 fok alá süllyedhet. A kenguru módszer alkalmazásakor az első tíz percben az édesanya testhőjének hatására a baba hőmérséklete 37,5 fokig emelkedik. Ha ennél feljebb kúszna, akkor az anya hőmérséklete csökkenni kezd, ezzel szabályozva a babáét is. Szinte hihetetlen, de ezt nem tapasztalták akkor, ha a babákat az édesapjuk, vagy más családtagok mellkasára helyezték.
A módszer hatására a kihűlés miatti csecsemőhalálozás 70 százalékról 30 százalékra csökkent az 1500 grammnál kisebb babák körében, túlélési esélyük 10-ről 50 százalékra nőtt. Az 1500 és 1999 gramm közöttieknél ez az arány már 90 százalék!
Növeli a testsúlyt
Az állandó és stabil hőháztartás már csak azért is fontos a koraszülöttek esetében, mert ha az apró szervezetnek nem kell folyamatosan ezzel törődnie, több energiát fordíthat a növekedésre.
Megkönnyíti a szoptatást
A koraszülött babák etetése nem egyszerű feladat, de a kenguruzás ebben is segít. Hatására az anyák nagyobb arányban és hosszabban kezdtek szoptatni. A baba ugyanis folyamatosan az édesanya mellkasán van, a mell közelében, stimulálja azt, bármikor szophat. Ennél optimálisabb helyzet nincs az anyatejes táplálás kialakulásához.
Segíti az anyagcserét
Légzési frekvencia, oxigénellátás, vércukorszint: csak három mutató azok közül, amelyben jobb értékeket mértek az így gondozott kicsiknél, mint azoknál, akik ugyanazt az időt különválasztva, inkubátorban fekve töltötték. Szívverésük 140-160/perc közt stabilizálódott, 35-50-szer vettek levegőt percenként (ez például az inkubátoros babáknál 15-60 közötti), légzéskimaradás pedig 75-100 százalékkal ritkábban fordult elő náluk.
Jobb alvás
A módszer alkalmazásakor a baba ismerős hangok és rezgések közt van, többet és nyugodtabban alszik. És mivel alvás közben égetünk a legkevesebb kalóriát, a baba a felszabaduló energiáit arra használhatja, hogy gyarapítsa a testsúlyát.
Nyugalmat biztosít
Sok tanulmány kimutatta, hogy a kortizol (stresszhormon) nyálban kimutatható szintje a KMC-ben részt vett babák körében jelentősen alacsonyabb.
Segít megelőzni a károsodásokat
Valószínűleg mindannyian találkoztunk már olyan látássérülttel, akinek azért károsodott a szeme, mert “inkubátoros” baba volt. Az ilyen kicsiknél nemcsak a szem-, de a tüdősérülés is gyakori, a hosszú hanyatt fekvéstől pedig jellemzően belapul a fejük – ezt is el lehet kerülni így.
Több a simogatás
Mivel a picik testközelben vannak, édesanyjuk gyakrabban simogatja őket, aminek természetesen pozitív hatása van, nemcsak érzelmi szinten. A simogatás finom masszázsként is felfogható, ami stimulálja az izomzatot, serkenti a légzést és az emésztést. Az ilyen babák kevesebbet sírnak, nyugodtabban alszanak.
Anya boldogabb
A KMC nemcsak a kisbabákra van jó hatással, de az anyákra is. Szülés után kevesebb fájdalmat éreznek, és kevésbé szenvednek a koraszülés okozta trauma miatt. Aktív részesei lehetnek gyermekük gondozásának, ami erősíti a köztük lévő köteléket. Egy kiegyensúlyozottabb kismama jobban tudja segíteni gyermeke fejlődését, a baba is érzi a pozitív energiát.
Apa boldogabb
Ennél a módszernél nemcsak az anyát tudják bevonni a kisbaba ellátásába, de az édesapát vagy egyéb családtagokat is. Ha – például császármetszés miatt – az édesanya még nem tudja hordozni gyermekét, más pótolhatja a hiányzó melegséget, és érintést.
Könnyebb a kórháznak
Bár a nagy intézményekben dolgozók szemléletmódja lassan változik, és sokszor egyszerűbbnek gondolják, ha ragaszkodnak a régi rutinhoz, a kenguru módszer bevezetése a kórházak érdeke is, hiszen a családtagok besegítenek a gondozásba, csökken a gépi oxigén- és áramfogyasztás, ezzel a költségek alacsonyabbak. A KMC-s csecsemők ritkábban kapnak fertőzést, a kórházi tartózkodás ideje rövidül – ez szintén gazdaságos. Természetesen minderre csak akkor van lehetőség, ha már nem áll fenn a közvetlen életveszély, a kicsi állapota stabil, és nem igényel intenzív orvosi ellátást.
