Mit tegyél és mit ne, ha ekcémás a bőröd? (x)

Az ekcéma nem más, mint a bőr kiterjedt gyulladása, legfőbb tünete a bőrszárazság és a viszketés. Szinte bármely testrészen felbukkanhat, csecsemőkorban leggyakrabban az arcon, törzsön és a fejbőrön, óvodáskorban a végtagokon, a könyök- és térdhajlatban, a bokák körül és a kézfejen, tinédzserkorban az arcon, nyakon és a karokon alakul ki. Az ekcéma helyén vízhiányos, száraz, repedezésre hajlamos, viszkető foltok jelennek meg, amihez bőrpír is társulhat.

Bababaj vagy felnőttkori kihívás?

„Az ekcéma erős genetikai alapokon nyugvó, öntörvényű és hullámzó lefolyású betegség, ami meglehetősen gyakori. Ha a szülők mindketten érintettek ekcémában, allergiában, asztmában vagy szénanáthában, akkor nagy valószínűséggel a gyerekük is találkozik az élete során valamikor az atópiás betegségcsoportba tartozó problémákkal. A csecsemőkorban kialakult bőrtüneteket az esetleges hosszú távú következmények miatt sem szerencsés figyelmen kívül hagyni, félvállról venni. „Az ekcémás kisbabák nagy részénél a későbbiekben krupp, spasztikus bronchitis (azaz görcsös hörgőgyulladás), szénanátha, asztma is kialakulhat, a bőrgyulladás megfelelő korai gondozásával azonban ezek súlyossága csökkenthető. Ma már egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a csecsemőkorban jól kezelt, tartósan tünetmentesen tartott ekcéma enyhíti a későbbi légúti panaszok súlyosságát” – mondja a bőrgyógyász. 

Az ekcéma nem csak a felnőttek számára kellemetlen, hanem a babáknak és a kisgyerekeknek is megnehezíti a mindennapjait: nem tudnak megfelelően pihenni, játszani, ami akár a fejlődésük elé is akadályt gördíthet. Az óvodásoknál és a kisiskolásoknál a viszketés, valamint a gyulladt, fájdalmas bőr a figyelem megosztását eredményezheti, és ezzel együtt a tanulást is megnehezítheti. „Az első ekcémás tünetek általában 3 hónapos kor körül jelentkeznek a csecsemőknél, érdemes már ekkor nagy gondot fordítani a tünetek visszaszorítására és a bőr integritásának helyreállítására, rendkívül fontos ugyanis, hogy a bőr védelmi rendszere megfelelően működjön” – folytatja a szakértő, és az ekcémás babák szüleinek azt tanácsolja, hogy a kicsit mindenképp mutassák meg gyermekbőrgyógyásznak.

A szakértő sok olyan esettel találkozott, amikor a szülők – bár nyilván a legjobbat akarták a gyermeküknek – nem a megfelelő irányban indultak el, és nem hogy nem javítottak, de még rontottak is a helyzeten. „Tudni kell, hogy minden életkornak megvan a sajátos kezelési sémája, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy minden gyermek más, vagyis az, ami az egyiknél szép eredményeket hozott, nem biztos, hogy a másiknál is működni fog. Ha a bőrtünetek mellé légúti panaszok is társulnak – például a kicsi kruppos lesz vagy gyakran küzd nehezen gyógyuló náthával –, a kivizsgálásokba és a kezelésbe pulmonológust, gégészt is érdemes bevonni” – javasolja a bőrgyógyász.

Az, hogy a gyerekek nagyobb korukra kinövik-e ezt a betegséget, nagyban függ attól, hogy milyen lefolyású az ekcémájuk. Egyáltalán nem mindegy, hogy megfelelő kezelésben részesülnek-e, hogy milyen egyéb allergiás reakciók társulnak mellé. Az ekcéma tinédzser kor körül átcsaphat kontaktallergiába, főleg akkor, ha kisebb korában egyszerre többféle készítménnyel próbálták a tüneteket enyhíteni. Hogy ezt elkerüljék, szerencsésebb nem túl szerteágazó terápiát követni: „Ha valami bevált, akkor érdemes ahhoz tartani magunkat, és csak akkor áttérni másikra, ha úgy érezzük, hogy a kedvező hatás már nem a régi” – tanácsolja a doktornő.

Tinédzserkorban az ekcéma általában inkább az arcot, a nyakat és a felső végtagokat érinti, szerencsés esetben azonban fiatal felnőttkorra megszabadulhatnak tőle, ez a betegek körülbelül háromnegyed részénél be is következik. Annál, aki kifejezetten allergiás alkat és többféle allergia társul a bőrbetegsége mellé, felnőtt korban is megmaradhat az atópiás ekcéma, vagy olyan egyéb ekcémás bőrpanasszá alakulhat, mint a fémérzékenység, a kozmetikumallergia vagy más kontaktekcéma.  

A genetikától az allergénekig – mi áll a hátterében?

Az ekcémára való hajlam örökölhető, vagyis sok esetben a gének tehetnek arról, hogy a betegség kialakul. Emellett sokszor áll a háttérben valamilyen élelmiszerallergia vagy -intolerancia, de egyéb allergének – poratka, pollenek, állatszőr, vegyszerek, adalék- és méreganyagok, nehézfémek stb. – is fellobbanthatják az ekcémát. Az okok felderítése nem mindig egyszerű, ami biztos, hogy a száraz levegő, a hideg, a vízzel való hosszas érintkezés és a stressz is felerősítheti a tüneteket.

Ha fény derül arra, hogy milyen allergén okozza a bajt, érdemes azt az étrendből kivonni vagy amennyire lehetséges, a környezetből kiiktatni, és a stresszt is csökkenteni. Nem ritka, hogy a gyorséttermi, a vegyszerekkel kezelt, valamint a magas cukor- és mesterséges adalékanyag-tartalmú élelmiszerek fogyasztása vált ki fellángolást, ezek kerülése pedig javulást eredményezhet.

Fotó: Getty Images

Tedd, ne tedd, ha ekcémával küzdesz

• A bőrgyógyász szerint az ekcémában érintetteknek gyakran tanácsolják, hogy ne fürödjenek kádban és ne kerítsenek sort mindennap a fürdésre, hiszen a már egy kis meleg víztől is könnyen kipirosodik a bőrük. A hámló bőrfelszín valóban kipirosodhat, ha vízzel érintkezik, ez azonban nem indokolja, hogy ritkábban zuhanyozzanak vagy fürödjenek az ekcémások. Ha sokáig nem tisztítják meg a bőrfelszínt, a gennykeltő baktériumok magas csíraszámban lesznek jelen a bőrön, ami önmagában is rontja az ekcéma tüneteit. A legjobb ilyen esetben a rövid, kíméletes, de alapos mindennapos tisztálkodás.
• A köztudatban elterjedtekkel ellentétben az ekcémások is fürödhetnek kádban, a lényeg az, hogy a víz hőmérséklete ne legyen túl magas, és a fürdőzés ne nyúljon hosszúra és lehetőleg úgynevezett diszpergáló fürdőolajok kerüljenek a vízbe. 
• Ma már rendelkezésre állnak olyan tisztálkodószerek, amik kifejezetten erre a bőrtípusra ajánlottak, vannak köztük olyanok, amelyek a bőr visszazsírozásával segítenek, míg mások olyan szereket is tartalmaznak, amik enyhítik az ekcémás tüneteket. 
• A szakértő szerint gyerek- és felnőttkorban egyaránt gyakori, hogy egyszerre több készítményt használnak az amúgy is próbára tett bőrre, allergiás hajlam esetén azonban emiatt könnyen kialakulhat egy kontaktérzékenység. Jobb óvatosan bánni az illóolajokkal, azok ugyanis az erőteljes allergének közé sorolhatók.
• A szappanokról még mindig sokan gondolják azt, hogy erőteljesen szárítják a bőrt, ezért használatuk ekcéma esetén szóba sem jöhet, ez azonban nem igaz. A 100 százalék természetes alapanyagokból készült, hipoallergén szappanok nem irritálják a bőrt, és a feltételezésekkel ellentétben hidratálhatják a bőrt és enyhíthetik a viszketést.
• Fontos tudni, hogy vakarásra az ekcéma állapota rosszabbra fordulhat, a gyulladás fokozódik, fertőzések, valamint különféle szövődmények alakulhatnak ki.
• Gyerekkorban a babaúszás, felnőtt korban az uszodalátogatás okozhat fejtörést az érintetteknek. A kiterjedt ekcémával rendelkezőknek tanácsos inkább másik sportot választani, az úszás jótékony hatásainál ugyanis erőteljesebben romolhatnak az ekcéma tünetei. Sajnos még a magas higiéniájú uszodavízben is előfordulhatnak olyan kórokozók, amik meggyengült bőrvédelem esetén fertőzéseket okozhatnak – például ótvart vagy szemölcsöket.
• A rendszeres sportról nem kell lemondani csak azért, mert ekcémás a bőr, azt azonban jó tudni, hogy az izzadás ronthatja a tüneteket. Épp ezért az izzasztó edzések után érdemes mielőbb lezuhanyozni és testápolót használni.
• A szauna köztudottan hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez, ami fontos az ekcéma szempontjából is. A túlzottan forró levegőjű, párás szauna azonban nagyfokú izzadást okoz és irritálhatja a bőrt.
• A legjobb, ha a bőr nem érintkezik műszálas anyagokkal és gyapjúval, mert ezek viszketést eredményeznek. Ezt jobb szem előtt tartani ruhavásárlásnál és az ágyneműk kiválasztásánál. A legjobb, ha a bőrrel közvetlenül világos színű, biopamut ruházat érintkezik.
• Kézekcéma esetén lényeges, hogy a bőr ne kerüljön közvetlen kapcsolatba a tisztítószerekkel, ezért mosogatáshoz és takarításhoz szerencsésebb kesztyűt húzni.
• A túlzottan erős illatú mosószer és öblítő is próbára teheti a bőrt, a ruhák mosásához is tanácsos illatmentes, úgynevezett szenzitív szereket bevetni.
• Segíthet az is, ha a hálószoba levegőjét hűvösen tartjuk, a nyirkos és meleg helyiségben ugyanis a poratkák rendkívül jól érzik magukat. A gyakori és alapos porszívózás, a felületek nedves letörlése csökkentheti az allergének mennyiségét.
• Az ekcémával küzdő nők is járhatnak kozmetikushoz, legjobb, ha úgynevezett gyógykozmetikust keresnek fel, és a bevált kozmetikumcsaládokon nem változtatnak.
• A napozásról sem kell lemondani, a mértékletes napfürdőzés még javíthat is az ekcémás bőr állapotán. A kritikusnak számító időszakban – azaz 11 és 15 óra között – azonban semmiképpen nem ajánlott napon tartózkodni, és a magas faktorszámú fényvédelemről minden esetben gondoskodni kell.
• A gyulladt, érzékeny arcbőr ápolása és sminkelése sokaknak feladja a leckét, hiszen főleg az arcon megjelenő ekcéma komoly pszichés terhet is jelent az érintetteknek. A bőrgyógyász segíthet a legmegfelelőbb készítmények kiválasztásában, ma már a dekorkozmetikumok között is találunk sok olyat, amit a különösen érzékeny, irritációra hajlamos bőrre fejlesztettek ki.
• Az otthoni szőrtelenítési módszerek sajnos sok esetben irritálhatják a bőrt, ezért első körben érdemes gyógykozmetikustól segítséget kérni. A végleges szőrtelenítés is jó megoldás lehet, a kezelést azonban csak a tünetmentes részeken szabad elvégezni.