„Megnyugtató, hogy a jövőben mindig együtt fogunk költözni” – Bévárdi-Molnár Zengő őszintén mesélt a focistafeleségek mindennapjairól

Ha jól tudom, már nagyon régóta egy párt alkottok Zsomborral. Mi a ti történetetek? Gondolok itt arra, hogy hogyan jöttetek össze és hány évesek voltatok ekkor?

Én a gödöllői Premontrei Gimnáziumba jártam, ő pedig akkoriban Felcsútra, a Puskás Akadémiához igazolt, ahol egyébként most is játszik. Az akadémiával testvérkapcsolatot ápolt a gimnázium, ezért heti kétszer ott tanultak. Ő egyébként siófoki, én pedig Budapesten születtem, Gödöllő mellett nőttem fel. Zsombor azon a nyáron igazolt az akadémiához, így lettünk tizedikben osztálytársak. Néhány hónappal később kezdtünk el randizni. Ennek februárban lesz 10 éve.

Első látásra szerelem volt?

Valahogy úgy… A mai napig annyira megvan bennem a pillanat, amikor az egyik órán egymás mögé ültettek minket és az asztalára került a sálam. Akkor viccesen eldobta, hogy „jaj, ezt vidd már innen!” Utána úgy kezdtünk el beszélgetni. Igazából nekem azt mondta, hogy amikor először meglátott, érezte, hogy én leszek a felesége. Mondják, hogy a férfiak ezt már első látásra érzik, és úgy tűnik, nála is így volt.

Bévárdi-Molnár Zengő (Fotó: Leéb Ádám)

Nyilván akkor még nagyon fiatalok voltatok, továbbá Zsombor is a pályafutása kezdetén tartott. Milyen volt úgy ismerkedni, hogy a suli után ő például egyből edzésre ment, ráadásul ott voltak a bajnokságok és hétvégi meccsek is?

Ez nagyon nehéz volt, főleg azért, mert csak heti kétszer jártak be hozzánk az elején, később pedig már csak egy alkalommal. Ezt követően Zsombor az érettségi évében eligazolt Székesfehérvárra a felnőtt csapathoz, így magántanuló lett. Amióta együtt vagyunk, több klubban is játszott, volt ami közelebb volt és volt ami távolabb. De megnyugtató, hogy a jövőben költözni mindig együtt fogunk.

Akkor ezek szerint ebben az időszakban távkapcsolatban voltatok?

Igazából a tavalyi év kivételével mind a kilencet annak mondhatjuk. Zsomborral csak az esküvő után költöztünk össze Debrecenben. Felcsúton pedig bent kellett lakjanak, bent is aludtak. Az akadémián nagyon szigorú szabályok voltak. Megvolt a napirendjük, amibe nem nagyon fért bele, hogy ő eljöjjön Budapestre, vagy én elmenjek hozzá, úgyhogy igazából ez heti egy randira korlátozódott.

Sokan mondják, hogy ritka – vagy szinte lehetetlen –, hogy az első szerelmünk mellett találjuk meg életünk párját. Szerinted mi a kulcsa annak, hogy a rengeteg nehezítő körülmény mellett ilyen fiatalon kitartottatok egymás mellett? Mi a titok?

Ez nagyon sok lemondással járt. Nekem is meg kellett tanulnom, hogy milyen egy sportolói párkapcsolat és hozzászokni ahhoz, hogy a prioritás soha nem én leszek, hanem  a foci. Ennek ellenére azt gondolom, a titok az, hogy mi tényleg tudatosan építettük, hogy az évek alatt együtt formálódjunk. Mindig figyeltünk a minőségi időre. Szerintem sok fiatalkori szerelem azért hűl ki vagy ér véget, mert amikor megismerkednek, akkor még gyerekek. Ha nem figyelünk arra, hogy együtt legyünk felnőttek, együtt formálódjunk és váljunk azzá, akivé válni szeretnénk, akkor a múlt sokáig nem fog összetartani.

Fotó: Leéb Ádám

Én teljesen ledöbbentem azon, hogy tulajdonképpen egészen mostanáig távkapcsolatban voltatok. Tíz év távlatából azért már rutinosak vagytok, de mi volt a legnehezebb az elmúlt években? Sokan pusztán a csillogást látják, azonban rengeteg nehézséggel, lemondással és küzdelemmel jár egy sportoló feleségének lenni.

Igen, mivel valamilyen szinten egy sportoló az emberek előtt éli az életét. Ha valaki sikeres a sportban akkor a magánéletének is jobban utánanéznek. Nem azért, mert ez valami emberfeletti dolog lenne, hanem mert nem a szokásos, megszokott életvitel szerint él. Más a beosztása és a napirendje, mint egy hagyományos családmodellnél.

A legnehezebb talán azt elfogadni, hogy az idejét nem ő osztja be, hanem a bajnokság menete. Még a szüleinktől is sok áldozat kellett ahhoz, hogy kiegyensúlyozott legyen a tágabb értelemben vett családi élet is. A  szüleim a mai napig lelkesen jönnek velem hétvégente a meccsekre. Szóval a legnehezebb az az, hogy nem tudok tervezni. A polgári esküvőnket is háromszor kellett átrakni az edzések miatt.

Szóval akkor jól értem, hogy csak az esküvő után tudtatok összeköltözni?

Előtte volt egy év, amikor a Vasasban focizott, akkor a családommal laktunk. Utána én Budapestre jártam egyetemre, ő pedig ez idő alatt ide-oda költözött, mivel a foci nagyon kiszámíthatatlan. Soha nem felejtem el, amikor egy januári napon kijöttem egy  vizsgáról, és láttam, hogy van tőle három nem fogadott hívásom. Akkor éppen Debrecenben játszott és azért hívott, mert a technikai igazgató behívta őt és egy másik játékost az edzés után, egy kaposvári kölcsönlehetőség miatt. Ez akkor úgy nézett ki, hogy a ZH után éjszaka azonnal lementem hozzá és segítettem neki kiköltözni. Debrecenből elindultunk este tízkor és ő másnap délután kettőkor már Kaposváron edzett. A mostani igazolás is hasonlóan nézett ki. Ő még Törökországban volt a csapattal, majd az edzőtábor utolsó napjaiban felhívott, hogy megyünk Felcsútra. Mondom, te jó ég! Három nap alatt az egész albérletet felmondtam és kipakoltam. A szüleim segítsége nélkül persze ez sem ment volna ilyen gyorsan.

Te hogyan tudod feldolgozni ezt a folyamatos költözést? Hiszen ilyenkor a barátoktól, illetve a családtól is távol vagytok. Zsombor gondolom már rutinosabb, de te hogyan viseled?

Ez egy nagyon érdekes élethelyzet. Én korábban egy tévénél dolgoztam. Így ha éppen nem dolgoztam Budapesten, akkor azonnal utaztam hozzá Debrecenbe, így akkor tényleg kész káosz volt.

Talán a legjobban úgy lehetne leírni ezt az egészet, hogy a legnehezebb benne az, hogy a focit ő választotta, és nem én. Viszont azzal, hogy én őt választottam, jött csomagban az egész. Éppen ezért itt nincs olyan, hogy ne menjünk, hiszen nem mondhatom azt, hogy márpedig én itt akarok maradni. Itt csak az az egy opció van, hogy ezt elfogadod és ezzel együtt szereted.

Szokták mondani, hogy minden sikeres férfi mögött egy nő áll. Az elhangzottak alapján rátok ez kifejezetten igaz. A mindennapokban hogyan tudod őt támogatni?

Nehéz kérdés, mert szerintem a sportolói létre tipikusan jellemző az, hogy nem lehet a pályán hagyni a dolgokat. Tehát ha kevesebb játéklehetőség van, vagy netalán lesérül, esetleg rossz végeredménnyel fejeződik be egy meccs akkor az megbélyegzi a következő napokat. Ezek mind befolyásolják az életünket jó néhány napig. Ha őt kérdeznénk meg akkor biztos azt mondaná, hogy számára a legtámogatóbb az lenne, ha nem beszélnénk a fociról. Azért persze igyekszem megtalálni a megfelelő időpontot ahhoz, hogy elmondjam a meglátásaimat. Ez azért nehéz, mert nyilván ő van ott a pályán.

Gulácsi Péter felesége egy interjúban azt mondta, hogy annyira meg tudja viselni, amit a férje érez, hogy a szezon neki is egy hullámvasút. Rátok ez mennyire igaz?

Igen, ez nagyon igaz. Akár negatív, akár pozitív dolog éri a pályán, azt mindig hazahozza, de ez teljesen természetes.

És ez visszafelé hogyan működik? Ő hogyan tud támogatni téged? Hogyan tudja kezelni az érzéseidet?

Ennyi év után tényleg azt kell mondjam, hogy egymás legjobb barátai vagyunk. Szerintem egy házasság akkor jó, ha tényleg egymás legjobb barátai vagytok. Természetesen a barátaidról sem szabad megfeledkezni, de akár jó, akár rossz dolog történik velem, nem is számít, hogy mi történt, csak az a fontos, hogy hadd mesélhessem el neki. Úgyhogy ennyi idő után nagyon jól tudja hogyan kell engem kezelni és támogatni. Az persze nehézséget jelent, hogy bármi történik az edzés alatt nem tudom elérni. Például volt olyan is, hogy Debrecenből elindultam kocsival és kaptam az M3-as közepén egy defektet. Nyilván ilyenkor mit csinál egy feleség? Azonnal hívja a férjét, hogy mit csináljon, de ha ő edzésen van akkor fél napig nem elérhető. Nyilván nem tud lejönni a pályáról. Megoldottam, nem ezek az élet nagy problémái… 

Fotó: Leéb Ádám

Fel tudnál idézni egy olyan esetet, vagy időszakot az elmúlt évek távlatából, ami számodra kifejezetten mélypont volt?

Igen, ez pont tavaly nyáron történt a mézeshetek után. Az esküvő után elképesztően boldog voltam, viszont utána egy nagyon nehéz időszak következett. Megbeszéltük Zsomborral, hogy felmondok a munkahelyemen, mivel a feladataim Budapestre kötöttek, viszont ő már évek óta Debrecenben lakott. Az esküvő előtt már gondolkodtunk azon, hogy mihez kezdjünk, mert szerettem a munkámat és úgy éreztem, hogy ki is tudok benne teljesedni. Végül felmondtam és elköltöztem Debrecenbe, viszont az meghatározta a napjainkat, hogy kevesebbet játszott. Bizonytalanná vált a helyzete, így benne volt a pakliban, hogy váltanunk kell. Ez egy nagyon nehéz és megterhelő időszak volt.

Azt éreztem, hogy nem tudok neki segíteni és nem tudok javítani azon, hogy jobban érezzük magunkat. Plusz a helyzetet még az is tetőzte, hogy felmondtam, ami lássuk be, nem volt egy könnyű döntés.

Említetted, hogy ez lelkileg is nagyon megterhelő időszak volt. Mennyire kerültél így távol az álmaidtól vagy céljaidtól?

Valóban nehezemre esett felmondani, de azért, mert alapvetően egy nagyon-nagyon határozott embernek tartom magamat. Mindig tudom, hogy hova tartok és mit szeretnék elérni. A rövid és a hosszú távú célok éltetnek. Ez egy nagyon érdekes utazás volt, mert így még soha nem éreztem magamat és egy kicsit a kiszolgáltatottság érzése is közrejátszott. Ennek ellenére ő soha nem éreztette azt velem, hogy ez a terhére lenne. Azt beszéltük meg, hogy örüljünk annak, hogy most együtt vagyunk és az ő helyzete is stabilizálódik.

Szerintem abban az időszakban szereztem neki néhány nehéz napot, mert ott voltam úgy igazán szomorú. Az egyik barátnőm azt mondta, hogy az életben mindig egy háromlábú széken ülsz. Ha a három láb közül egyet kirúgsz, akkor még úgy ahogy, de megmarad a szék. Ha már mindkét lábát kirúgod, akkor az a szék el fog borulni, és leesel.

Fotó: Leéb Ádám

Hogyan érzed most magadat? Említetted, hogy mindig vannak terveid, ezekből elárulnál néhányat?

Ezekről az ember visszanézve szeret beszélni, mikor a tervek már megvalósultak. Mivel az esküvői dekorációmat saját magamnak készítettem el anyukám segítségével, és ezekről videókat is készítettem, elkezdtem  TikTok-ozni. Bár korábban Instagram-ot használtam csak, mint egy másokkal megosztott saját fotóalbumot, kipróbáltam magam a  TikTokon is. Az esküvői készülődésről szóló videóim elég népszerűek lettek, így gondoltam más témákban is készítek videókat. Ez kikapcsol és talán még inspiráló is lehet mások számára. Azóta több rokonom és barátom  is megkért, hogy segítsek nekik az esküvői dekorációjukban. Persze Zsomborral is szoktunk kitűzni rövid és hosszú távú célokat. Az elmúlt másfél évben tűztük ki, hogy szeretnénk egy otthont, ami közel van a szülőkhöz is. Ezt most sikerült megvalósítani, bár még nem értünk a végére, alakítjuk, formálgatjuk nap, mint nap. Elképesztően hálásak vagyunk, hogy eljutottunk idáig és ezt meg mertük lépni.

Annyira bennem van, hogy az elején, amikor kis tinik voltunk, nagyon nehezen viseltem, hogy ilyen keveset tudunk együtt lenni.

És tényleg. Eltelt 10 év, visszakerültünk a nevelőklubjához és a közös otthonunkban élünk. Kerek az életünk, hálásak vagyunk egymásért és a közös életünkért.