A kézirat szerint Júdás nem árulta el Jézus Krisztust, hanem csak a parancsát teljesítette engedelmesen, a leghűségesebb tanítványaként.
Ókori szövegekben szereplő utalásokból a kutatók előtt már rég óta ismert volt Júdás evangéliumának létezése. A legkorábbi utalás a papirusz létezésére Kr.u. 180-ból Lyon püspökétől származik, aki kijelentette, hogy csak Márk, Máté, Lukács és János evangéliuma fogadható el, Júdásé nem. A 26 oldalas bőrkötéses szöveget azonban csak az 1970-es években találták meg egyiptomi földművesek az El-Minya település melletti barlangban.
Kik azok a koptok? Az egyiptomi keresztényeket nevezik koptoknak. Egyiptomban a kereszténység a Krisztus utáni első században jelent meg, s a második-harmadik században már sok követője akadt. Az ekkor kiteljesedő kopt egyház máig fennmaradt, nagyhatású keresztény közösség, az alexandriai pátriárka vezetésével több mint nyolcmillió hívőt számlál. A kopt egyház alapítójának Márk evangélistát, az első alexandriai püspököt tartják. |
A görög betűkkel írott kopt nyelvű irat ezt követően többször is gazdát cserélt. Előbb Európába, majd az Egyesült Államokba került, ahol 16 évig egy New York-i bank széfjében hevert, miközben állaga erőteljesen megromlott. Hat évvel ezelőtt, 2000-ben vásárolta meg egy régiségkereskedő, és adta át a svájci ókori művészettel foglalkozó Maecenas-alapítványnak. A National Geographic ezt követően támogatta a papirusz restaurálását és lefordítását. Eddig minden tudományos vizsgálat azt igazolta, hogy a kézirat időszámításunk szerint 220 és 340 között keletkezett.
Eddig így ismertük Júdást
Júdás egy volt Jézus tanítványai közül, egyike a tizenkét apostolnak, ő kezelte a tanítványok közös pénzét. Júdás az utolsó vacsorát követően azonban harminc ezüstpénzért elárulta Jézust a főpapoknak és a Getsemáne-kertben csókkal adott jelt a rómaiaknak az elfogására. Júdás később már megbánta tettét, visszavitte a pénzt a főpapoknak, majd felakasztotta magát. Az újszövetségben Júdás az egyetlen, aki öngyilkosságot követett el.
Júdás, a leghűségesebb tanítvány
Apostolok A tizenkét apostol Jézus tanítványa volt, akiket különleges tekintéllyel és hatalommal ruházott fel, hogy alkalmasak legyenek tanításának közvetítésére, a csodatételre és a végítéleten való közreműködésre. Jézus távozása után elsődleges feladatuk az volt, hogy tanítványaivá tegyenek és megkereszteljenek minden népet. A 12 apostol: Péter, András, Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab, Tádé, Simon, Júdás, majd Máté, akit Júdás árulása folytán megüresedett helyre választották. |
Mit mond az egyház?
Mind a katolikus, mind az orosz ortodox egyház képviselői eddig csak szűkszavúan és óvatosan nyilatkoztak a nyilvánosságra került új evangéliumról. A tartalmával különösebben nem kívántak foglalkozni, de azt mondták, hogy ettől nem rendül meg az emberek hite.
Egy görög ortodox püspök, Nikodemosz azonban nem fogalmazott ilyen óvatosan: Szerinte a kézirat zsidó összeesküvés, amelynek botránykeltés a célja”.
Mit mondanak a szakértők?
A szakértők szerint a lelet nem szenzáció, alapvető újdonsággal nem szolgál Júdásról vagy Jézus kereszthaláláról, bár vallástörténeti szempontból érdekes. Ha valóban a III-IV. században keletkezett, akkor feltehetően az eredetileg egy évszázaddal korábban görögül írt Júdás evangélium kopt fordítása.
Az utóbbi évszázadban már az irodalom is megértőbben viszonyul Júdáshoz, néhány műben pedig pozitív hősként szerepel, akárcsak az 1700 éve papiruszra írt evangéliumban. A történelem kereke azonban nem tekerhető teljesen vissza, így a teljes rehabilitálást Júdás evangéliuma sem fogja meghozni Júdás Iskariótnak.
Kik írták az evangéliumokat? Evangelisták azaz az evangéliumok szerzői. Krisztus maga semmit nem írt, nem volt hivatalos feljegyzés, mely nyilvános működése idején készült volna szavairól vagy tetteiről. Valószínűleg Márk volt az első, aki Rómában 65 és 70 között leírta evangéliumát. Máté evangéliuma Palesztinában keletkezhetett 75 és 90 között. Lukács, Szíria görög környezetében 65 és 80 között jegyezte le mindazt, aminek alaposan utánajárt. A három evangélistát szinoptikusoknak is nevezzük, mert egy szemszögből követik Jézus életét. A negyedik evangélium 90 és 100 között keletkezhetett, szerzője Szt. János Kis-Ázsiában, Efezusban élt és működött. A Kr. U. 2. században számos keresztény apokrif irat keletkezett, melyek szintén az evangélium műfajának stílusjegyeit viselik, de az egyház mégsem tekinti ezeket evangéliumoknak. |
Bővebben a témáról a National Geographic májusi számában olvashatsz.
Ízelítő a májusi szám tartalmából »