Agatha Christie több regényében is foglalkozott ezzel a témával, s ő valóban szakértője volt Egyiptomnak, hiszen az írónő második férje ismert régész volt, s Agatha rendszeresen elkísérte őt az ásatásokra. Hogy mi lehet valójában Tutanhamon fáraó átka? Egyesek szerint gombaspórák okozták a régészek rejtélyes halálát, mások úgy gondolják, hogy az egyiptomi papok valóban megátkozták azokat, akik háborgatni merik a sírt. Az átkokkal felruházott tárgyak még ma is okozhatnak bajt a gazdáiknak, jobb, ha odafigyelünk, mivel rendezzük be otthonunkat.
Az uralkodó rejtélyes halála
Tutanhamon az ősi Egyiptom legismertebb fáraója volt, nevének jelentése „Amon élő mása”. Kilencéves korában, i. e. 1362-ben foglalta el helyét a trónon, amelyet egészen i. e. 1352-ig, haláláig uralt. Az egyiptomi királyi családok talán legnagyobbikának, a 18. dinasztiának a fáraója volt.
Múmiáját számos nagy nevű régész vizsgálta már, de eddig csak abban értettek egyet, hogy a fáraó tizenkilenc évesen vesztette életét. Több verzió létezett arról, hogy mi történt az ifjú uralkodóval. Az első találgatások szerint leesett egy lovas fogatról, s összezúzta a mellkasát. Mikor bebizonyosodott, hogy a bordák sérülése a sírt feltáró régészek műve, jött az újabb ötlet, mely szerint megmérgezték. A vizsgálatok ezt is elvetették, bár a belső szerveket külön edényekben tárolták, de méregre utaló nyomot sehol sem találtak. A koponya röntgenezésekor egy szilánkot találtak, innen adódott az újabb feltevés: a fáraót biztosan agyonverték. Csak néhány évvel ezelőtt derült ki, hogy ez sem lehet igaz, mivel az agyat teljes mértékben eltávolították a koponyából, így a szilánk minden bizonnyal a balzsamozás közben került oda.
Egyes régészek gerincbetegségre, mások egy gyulladt fogra gyanakodtak. Zahi Hawass, a legismertebb egyiptológus-régész pár évvel ezelőtt egészen új felfedezést tett. Jobban megvizsgálva a tetemet kiderült, hogy Tutanhamon bal combcsontján egy törés nyomai láthatók. A csont összeforrt, hiszen Egyiptomban akkor már könnyen tudtak gyógyítani egy törést, ám nagyon valószínű, hogy a seb elfertőződött, és végül ez okozta a fáraó korai halálát. Ezt a tényt az is bizonyítani látszik, hogy a sírban több mint százötven sétapálcát találtak, vagyis valóban nehezére esett a járás Tutanhamonnak.
Csak nemrég jöttek rá arra, hogy az ifjú fáraó arcvonásai miért olyan nőiesek a halotti maszkokon. A válasz roppant egyszerű. Mivel Tutanhamon hirtelen távozott, ezért nem volt elég idő, hogy elkészítsék a szertartáshoz szükséges kincseket, így azokat egyszerűen „kölcsönvették” a halálában száműzött uralkodónő, Nofretete sírjából. Átvésték a neveket a tárgyakon, és máris új tulajdonosuk lett.
A fáraó átka
1922-ben Howard Carter többévnyi munka gyümölcseként feltárta Tutanhamon fáraó sírját. Hónapokkal később Lord Carnarvont, a kutatás fő támogatóját megcsípte egy rovar az arcán, és a csípést szokásos reggeli borotválkozása közben megvágta. A seb elfertőződött, és Lord Carnarvon hamarosan meghalt. Halála pillanatában a legenda szerint Kairó fényei kialudtak.
A sír feltárásán dolgozó huszonhat fős kutatócsoport több tagja is rejtélyes körülmények között, hirtelen meghalt. A botrány odáig gyűrűzött, hogy az állítólagos megátkozottakat exhumálták, és egy közös tényezőt valóban találtak: mindegyikük tüdejében az Aspergillus-csoportba tartozó penészgomba volt. Halálukat nem a gomba okozta, de tény és való, hogy a dohos sírkamra levegőjéből mindannyian belélegezték azt.
Az ókori egyiptomi főpapok is spórákat helyeztek el a sírban, hogy azok majd megbosszulják a fáraó nyugalmának megzavarását. Néhány évtizeddel ezelőtt egy árverésen lelt gazdára az a kis darab géz, amely a fáraó holttestéről származott. Az új tulajdonos nem sokáig örülhetett a kincsnek, hiszen hamarosan elhalálozott. Örököse szintén fiatalon távozott az élők sorából. Az utolsó tulajdonos elővigyázatosabb volt, és mikor észrevette, hogy valami különös betegség lett úrrá rajta, azonnal elajándékozta a műkincset egy múzeumnak. Érdekes módon azonnal meggyógyult. Számos történet kering a fáraó átkáról, de a penészgombán kívül nem találtak más materiális okot a halálesetekre.
Az átkokról
Egyiptom misztikumához szervesen kapcsolódnak a különféle átkok. Egy-egy uralkodó temetési szertartásán a papok a legkülönbözőbb kínokat ígérték azoknak, akik valaha háborgatni merészelik a holtak nyugalmát. Lehet, hogy valóban a gombák a felelősek, az is lehet, hogy egyszerű véletlenről van szó, ám az átkokat mindenképpen komolyan kell vennünk, még a XXI. században is. Szavainknak hatalmas erejük van.
Ha kimondunk valamit, azt bevonzzuk az univerzumból. Ha valakinek rosszat akarunk, és erre elég erősen koncentrálunk, az bizony bekövetkezhet, ám mindenképpen tisztában kell lennünk azzal, hogy az átkoknak „áruk” van. Az univerzumban is működik a valamit valamiért alapelv, tehát ezért is meg kell fizetnünk. Ezek az átkok visszaszállnak a feladóra, sőt általában jóval nagyobb mértékben, mint azt eredetileg elküldték.
Sokan gondolják úgy, hogy bizonyos tárgyak is lehetnek elátkozottak. Valóban, bármilyen tárgyat feltölthetünk akkora negatív energiával, amely káros lehet. Érezhetünk fejfájást, sőt émelygést is ezen holmik közelében. Ha azt érezzük, hogy kiráz a hideg, vagy egyszerűen kellemetlen valamit a kezünkbe venni, attól egyszerűen szabaduljunk meg.
Ha mindenképpen szükségünk van egy-egy ilyen tárgyra, akkor próbáljuk megtisztítani. Langyos vízzel mossuk le, és szantálfüstölővel rakjuk körbe, hogy a füst „átmossa”. Egzotikus tájakról származó ajándékoknál is előfordulhat, hogy valami nem stimmel a közelükben. Afrikában ma is előszeretettel „vuduznak” meg faragott csecsebecséket, amelyeket mi, európaiak örömmel tárolunk a szobánkban, és nem értjük, hogy mitől hasogat a fejünk a közelükben. Hasznos minden olyan csecsebecsét letisztítanunk, amelyről nem tudjuk pontosan, hogy honnan származik. Örökségeket, a nagyi padlásáról előkerült vackokat, és különösen olyasmit, ami halottakhoz kapcsolódik. Fura, hogy tömegesen állunk sorba a múmiák előtt, pedig azok pontosan olyan koporsók (csak szebb kivitelben), mint amilyenek a mi temetőinkben vannak. Az pedig, ugye, álmunkban sem jutna eszünkbe, hogy koporsókat bámuljunk…
Az érzékeny emberek már egy egyiptomi kiállításon is megérezhetik a negatív energiát, ezért fontos, hogy ne ácsorogjunk sokáig egy-egy múmia előtt, főleg ne fogdossunk semmit, ami sírkamrákból származik!
|
Tutanhamon Bécsben A bécsi Völkerkunde Múzeumban március 9-én megnyílt a „Tutanhamon és a fáraók világa” című kiállítás. A látogatók több mint 140 műtárgyat tekinthetnek meg, amelyek Tutanhamon sírjából és más ókori lelőhelyekről származnak. A bécsi helyszín az egyetlen európai állomása a kiállításnak, amelyet a National Geographic, az Arts and Exhibitions International és az AEG Exhibitions, együttműködve az Egyptian Supreme Council of Antiquitiesszel és a bécsi Művészettörténeti Múzeummal szervezett. A kiállítás, amelyre 2007 decembere óta ötvenezer jegy kelt el, 2008. szeptember 28-ig látogatható. |
Ajánló:
• Egyiptom.lap.hu »
• Mitológia.lap.hu »
• Ezotéria.lap.hu »
