Életünk körülbelül egyharmadát töltjük alvással. Ez a ritmikus életműködés szervezetünk regenerálódását, a napi fáradtságunk kipihenését szolgálja. Az alvó ember agyhullámait vizsgáló szakemberek az alvásnak négy szakaszát különböztették meg, amelyek ciklikusan ismétlődnek minden éjszaka négyszer-ötször, körülbelül kilencvenpercenként.
Ezek egyike az álomalvás vagy REM- (rapid eye movements) fázis, melyre jellemző, hogy a test teljesen mozdulatlan, a szívverés szaporább, a légzés mélyebb, az anyagcsere felgyorsul, a vérnyomás emelkedik, és szabad szemmel is jól látható gyors szemmozgások lépnek fel. A legfeljebb húsz percig tartó REM-fázisok száma csökken, ha nagyon fáradtak vagyunk, de növelhető és kitolható, ha az alvást megelőzően nappal sokat meditálunk, relaxálunk, vagy elmélyülten, nyugodtan dolgozunk. Ez azért jó, mert az álomalvás létfontosságú szükségletünk.
Régen az álommegvonást vallatásra is használták, ez is azt bizonyítja, hogy az álmainkra óriási szükségünk van egészségünk megőrzéséhez.
Az álom a lélek nyelve…
Alvás közben a tudat és az akarat elcsendesedése miatt tudatalattink tisztábban tud velünk kommunikálni, és ezt a maga sajátos, képekben, szimbólumokban és érzésekben gazdag nyelvén teszi. De mivel a mai modern világban megszoktuk, hogy az értelem (és nem az érzelem) az úr, ezért ösztönös, intuitív részünket elnyomjuk, és logikus elménk számára értelmezhetetlen idegen nyelvnek tűnik tudatalattink „rejtélyesen kódolt” kommunikációs eszközrendszere, amely álmainkon keresztül próbál a felszínre törni, hogy segítsen.
|
Tudtad? Másképp álmodnak a nők, mint a férfiak. A nők sokkal gyakrabban álmodnak színes, hangos, beszédben és érzelmekben gazdag álmokat, amelyek általában belső térben játszódnak, ismerős környezetben. A férfiak álmai ezzel szemben inkább fekete-fehérek, kevés beszéd, sok aktivitás és agresszió jellemzi őket. Nyílt térben játszódnak, amely általában ismeretlen. Álmaik témája gyakran a hivatásuk, társadalmi helyzetük, tekintélyük, illetve a szexualitás. |
…és ablak a tudatalattira
Freud szerint az álmoknak pszichológiai szempontból is óriási jelentőségük van, ugyanis segítenek visszaállítani pszichés egyensúlyunkat. Olyanok, mint egy ablak, amelyen át betekinthetünk tudatalattinkba, és utat engedhetünk az ott elfojtott érzéseknek, vágyaknak.
Itt ugyanis minden jó és rossz emlék – mindaz, ami valaha történt velünk– rögzül. Sok negatív érzést és csalódást fojtottunk el életünk során, amelyek egyszer csak álmainkban törnek felszínre jelképes formában, jelezve, hogy ideje szembenéznünk velük.
Álmaink tehát lelkünk mélyéről hoznak üzenetet saját magunkról. Őszintén, ámítás nélkül tárják fel valódi érzéseinket, így ha megértjük és komolyan vesszük őket, közelebb kerülhetünk önmagunkhoz. A mai felszínes világban nehéz önmagunk mélységeibe eljutnunk, és kommunikálni bölcs énünkkel, a tudatalattinkkal.
Hol járunk álmunkban?
Álmunkban a valóság egy másik síkján tartózkodunk, ami talán ostoba illúzióvilágnak tűnik, mégis nagyon fontos megbarátkoznunk vele, mert egy olyan részünket tárja elénk, amely talán nem logikus, viszont igazabb, mint hinnénk. Míg éjfél előtt az előző nap történéseit dolgozzuk fel, és álmaink a valósághoz kötődnek, addig a hajnali álmok tudattalan konfliktusainkkal, problémáinkkal foglalkoznak, és irreálisak.
Hogyan fejtsük meg álmainkat?
A szakemberek szerint az álmok megértése lehetséges, ha intuitív jobb és racionális bal agyféltekénk egymást erősítve, harmonikusan működik.
Ám ehhez ki kell lépnünk megszokott gondolkodásmódunkból, és logikus elménket félretéve gyermeki módon szabadjára kell engednünk fantáziánkat, kreativitásunkat, figyelnünk kell érzéseinkre, és bíznunk kell megérzéseinkben, ami nem mindig könnyű. Az álom kódolt, szimbolikus nyelv, amelyet meg kell tanulnunk. Ez sok gyakorlást, önvizsgálatot és türelmet igényel.
Álmoskönyv vagy önvizsgálat?
Jung kollektív tudattalannak nevezte azt a tudáshalmazt, amely az emberiség létezése óta felgyülemlett, és szerinte ebből merítünk, amikor álmodunk. Vannak olyan egyetemes ősi álomszimbólumok, amelyek minden korban és minden népnél megjelentek, és ugyanolyan jelentést hordoztak. Ezekre épülnek az álmoskönyvek. De emellett mindannyiunknak van egy személyes szimbólumrendszere is, ezért nem elég csupán az álmoskönyvekre támaszkodnunk.
Sok mindentől függ, hogy miről álmodunk. A nap történései, pillanatnyi élethelyzetünk, körülményeink, élettörténetünk, sőt a külvilág ingerei is meghatározzák álmainkat. Ezért az álomelemzést mindig személyre szabottan, érzéseinket, tapasztalatainkat is figyelembe véve kell elvégeznünk.
• Mivel az álmok könnyen szertefoszlanak, tartsunk az ágyunk mellett papírt, ceruzát, és ébredéskor azonnal írjuk le őket minél részletesebben.
• Figyeljük meg, melyek azok az álomszimbólumok, amelyek a legnagyobb hatással vannak ránk, azaz a legerősebb érzelmeket váltják ki belőlünk.
• Ezután, mielőtt fellapoznánk az álmoskönyvet, gondoljuk végig, hogy egy adott szimbólumnak van-e személyes vonatkozása életünkben.
• Ha megszabadítottuk a kulcsszimbólumokat a személyes vonatkozásoktól, akkor a megfejtéshez alkalmazhatunk olyan technikákat, mint az asszociáció vagy a szimbólummeditáció, illetve használhatunk álmoskönyvet is.
• Onnan tudhatjuk, hogy egy álmot biztosan megfejtettünk, ha eljutottunk az „aha!” felismerésig. Ez azonban sokszor nem következik be azonnal. Előfordul, hogy több nap, hét vagy hónap alatt sem jön válasz egy álmunkra.
| Kapcsolódó fórumok: • Orgazmus álomban » • Álomfejtés hipnózisban » • Álomfejtő segítségét várom » • Furcsa álom » Fejtsd meg az álmaidat! • Álomszótár » |
Miért nem emlékszünk az álmainkra?
Vannak, akik azt állítják, hogy sosem álmodnak. Pedig minden éjszaka álmodunk, akkor is, ha nem emlékszünk rá. A legtöbb álmunk viszont teljesen köddé válik – egy-egy REM fázis alatt ugyanis több álmunk is lehet, de általában csak az utolsót tudjuk felidézni ébredés után, de vannak, akik még azt sem. Ők gyakran azért felejtik el az álmaikat, mert nem mernek vagy nem tudnak azonosulni saját érzéseikkel, amelyeket az álmaik megszólítanak, és átjárhatatlan fal húzódik tudattalan és tudatos elméjük között. Számukra hasznos lehet a jobb agyféltekéjük fejlesztése, ami elérhető például autogén tréninggel, relaxációval és különféle kreatív tevékenységekkel.
Másoknak azért megy nehezen az emlékezés, mert nem hisznek az álmok jelentőségében. Ők akkor kezdenek emlékezni, ha változtatnak hozzáállásukon, és elkezdenek érdeklődni álmaik iránt.
Álomkontroll
Az agykontroll egyik technikája, az álomkontroll segítségével elérhető, hogy emlékezzünk az álmainkra, sőt az is, hogy bizonyos kérdéseinkkel, problémáinkkal kapcsolatban álmok formájában kapjunk útmutatást. Az emlékezés elősegítésére elalvás előtt, ellazult állapotban mondjuk maguknak a következő mondatot: „Emlékezni akarok és emlékezni fogok az álmaimra!”
Álom.lap.hu »
Sorselemzés.lap.hu »
Ezotéria.lap.hu »
