1. Milyen állatok képében láthatjuk?
A boszorkányok képesek voltak bármely élőlény alakját felvenni: elsősorban macskává, bagollyá, hollóvá, varjúvá, kecskebakká, kígyóvá vagy békává változtak át, vagyis olyan állatokká, amelyek – a hiedelmek szerint – szoros kapcsolatban álltak a szellemekkel.
2. Mi főtt a boszorkánykonyhán? Miből készültek a bájitalok?
Kígyó-béka került az üstbe mindenekelőtt. A bájitalok a legkülönbözőbb növényekből készültek: a csattanó maszlag, a maszlagos nadragulya, a félelmetes mandragóra, az erdei ciklámen, a piros gyűszűvirág, a bolondító beléndek, a bábakalács mind-mind tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek veszedelmes mérgek forrásai lehetnek. A boszorkányok kedvencei között sok gyógyító hatású növény is tartozott: ezeket mind a mai napig használják a gyógyászatban; legtöbbjüket megvásárolhatjuk gyógynövényboltokban, gyógyszertárakban is.
3. Hol találkozhatunk velük a leggyakrabban?
A keresztutakat szeretik a legjobban: ott zajlottak a „tanulás” próbái, és az lehetett a „boszorkánymulatságok” színhelye.
A másik kedvenc találkahelyüket a magaslatok jelentették: nálunk a Gellérthegy, a Szeged melletti Öthalom-domb és Tokaj vidéke; a lengyeleknél meg a Krakkó melletti Lysa Góra. De kedvelik a boszorkányok erdőkben a fák tetejét, a barlangokat és persze a vesztőhelyeket is.
4. …és mikor?
Luca, Szent György és Szent Iván napján, karácsony éjjelén, pünkösdkor, újhold péntekjén vagy vasárnapján, éjféltájban. Legnagyobb hagyománya a nyugati irodalomban az április 30-áról május elsejére virradó Walpurgis-éjnek van, amikor is minden rendes boszorkány féktelen orgiával ünnepel.
5. Hogyan közlekednek?
Természetesen seprűn (ritkábban hordón vagy szénvonón ) repülnek. De gyakran a lóvá tett ember hátán lovagolnak. Repülési képességüket a hónuk alá kent repülőzsírnak köszönhetik. Láthatatlanul még a kulcslyukon is beférnek.
6. Hogy néznek ki?
Mint már említettük: a boszorkány képességei közül a legjellemzőbb a metamorfózis. Nemcsak számtalan állat alakjában képes megjelenni, de még növény formájában is, szeder- vagy tökindaként.
„Civilben” csúnya, összenőtt szemöldökű öregasszony, afféle vasorrú bába; nagyon ritkán férfi. De megjelenhet csodaszép, csábító nő képében is; aligha véletlenül nevezték a nagy boszorkányégetések idején a női nemi szerv csiklóját boszorkánybimbónak.
7. Miből ismerhetjük fel, hogy boszorkánnyal van dolgunk?
Készítsünk lucaszéket, ha a karácsonyi éjféli misén ráülünk, meglátjuk a fejükön szarvat viselő boszorkányokat, akik rendszerint háttal állnak az oltárnak. Gyanús az is, aki félrehajtott fejjel megy be a templomba, hogy láthatatlan szarvai is beférjenek az ajtón.
8. Mit tehetünk ellenük?
Gatyamadzaggal, a jó öreg fokhagymával, a boszorkányoknak vélt állatok megverésével védekezhetünk ellenük, de ha boszorkánygyanús forgószél keletkezik, az is elég, ha sarlót dobunk felé; másnap aztán látni fogjuk, ki sántikál a falu öregasszonyai közül…
9. …és a szex?
Ördöggel hágnak, miközben embercsontból készült edényből esznek-isznak. És jaj annak a legénynek, akit kiszemelnek: megétetik, a gatyamadzagjára csomót kötnek, ezzel biztosítják áldozatuk örök hűségét. Szerelmi praktikáiknak se szeri, száma, jobb hát, ha a férfiak elkerülik őket. (Vagy egyszerűen megégetik a boszorkányt…)
10. Honnan tanulják a mesterséget?
A néphit szerint öröklik vagy tanulják. A boszorkány nem is halhat meg addig, amíg tudományát át nem adja valakinek, egyetlen kézfogással. Leggyakrabban az anya a lányára, az apa a fiára hagyja a természetfeletti képességeket. De boszorkánnyá válhat az is, aki kiáll bizonyos próbákat, vagy egyszerűen csak szövetséget köt a sátánnal.
11. Hogyan halnak meg?
Nagyon keservesen, mert a boszorkányt kimúlása előtt megkínozzák társai. Halála után vihar támad, koporsója vagy nehezebb, vagy könnyebb a rendesnél, hiszen az ördög vagy maga is belebújt, vagy éppen elvitte a boszorkány testét a pokolba.
12. Milyen kifejezésekben őrizzük az emléküket?
A boszorkánycsomók apró, különös módon összetöpörödött falevélkék; a néphit szerint a boszorkányok művei. Boszorkányfűnek is hívták a mandragórát; a boszorkánygyűrű a réten vagy mezőkön található kiégett, kör alakú hely, amelyet eleven pázsit vesz körül; boszorkányseprőnek meg a fák összevissza nőtt ágait nevezzük. De a boszorkányok emlékét őrzi a „meg van kötve a kezem”, a „majd megkötöm a nyelved”, a „kígyót-békát kiabál rám” és a „hátrakötöm a sarkad” kifejezés is.
13. Milyen mesékben olvashatunk róluk?
A Grimm testvérek különösen kedvelték őket. Nekik köszönhetjük gyerekkorunk legnépszerűbb olvasmányait, Jancsi és Juliskát és a Hófehérkét. A magyar mondavilágban a boszorkány vagy a tündérkirály felesége, vagy gonosz vasorrú bába, esetleg az üldözött királylány vetélytársának rontó anyukája.
13 + 1. Milyen szerepük volt a művészetekben?
Goethe Faustja, Mendelssohn muzsikája a Walpurgis-éjt idézi; de modern korunkban sem kell nélkülöznünk őket. Updike-tól az Eastwicki boszorkányok a 20. század regényirodalmának örök értékű darabja.
És vajon megszülethetett volna Harry Potter és a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakközépiskola nélkülük és a hozzájuk tapadó számtalan legenda nélkül…?
