Kapor és csíra

Majd, ha vége lesz a zimankónak, akkor a meteorológusok nyilván összegzik az évszak jellemvonásait, de már előre meg lehet jósolni, hogy az ideit az igen zord telek közé sorolják majd. Nemcsak a Debrecenben színészkedő költő fagyoskodott “rideg tanyáján”, de sok szerencsétlen, hajléktalan, társ- és támasz nélkül maradt embertársunk is. Akik a szellőzőrácsok melegét kihasználva, aluljárókban, dobozviskókban vészelték át a telet. Rájuk is gondolok, amikor a telelő növényekről írok Neked!

Minden élőlény – ember, állat, növény – életformája az időjáráshoz igazodva alakult ki. A meleg égövön, ahol egész évben bőséges csapadék hull, a növények tizenkét hónapon át élnek, fejlődnek, szaporodnak. Ahol valamelyik évszak aszályos, ott a csapadéktalan évszakban a növények is csökkentik élettevékenységüket. Nálunk az örökzöld tű- és lomblevelű fák és cserjék is ezt teszik a téli hideg és napfény-szegény időszakban. A lombhullató növények viszont a tél közeledtével, késő ősszel nyugalmi állapotba kerültek.

Ennek van egy előkészítő, egy mélynyugalmi és egy kényszerű szakasza; mindegyik az adott növényfajra jellemző ideig tart. Az előkészítő szakaszban a növények legérzékenyebb szervei (rügyek, hajtásvégek) edződnek, készülnek a téli hideg elviselésére.

Telített tál csírás magvakból

A mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak a növények; ekkor a nagy hideg se tesz kárt bennük, de az esetleges, átmeneti felmelegedés se indítja meg élettevékenységüket. Ez a szakasz február elejéig-közepéig tart. Ekkor kezdődik a kényszernyugalom szakasza, amikor a hosszabb-rövidebb ideig tartó felmelegedés hatására a nedvkeringés megindulhat, a rügyek duzzadni kezdenek, a sejtnedvek felhígulnak, a növény fagyérzékenysége fokozódik.

Az átmeneti felmelegedésre különösen gyorsan reagálnak a gyümölcsfák közül a mogyoró-, a kajszibarack-, a mandula- és az őszibarackfák, amelyeknek a virágrügyei gyakran esnek a „februári tavasz” áldozatául.

A szigorú télnek sok hátránya van, de kétségkívül vannak előnyei is. Ezek közé tartozik az, hogy a hideg és átfagyott talajban sok rovarkártevő és gombacsíra elpusztul, tehát a vegetációs időben feltehetően kevesebb növényvédelemre lesz szükség.





A kert talajának tulajdonságait azonban jobban kellene ismernünk, ezért ajánlatos talajvizsgálatot végeztetni. Ehhez legalább három mintát kell venni a kertből, mégpedig a felső 15-20 cm-es, a 40-50 cm-es és a 70-80 cm-es talajmélységből, lehetőleg átlagos helyről. A talajmintát laboratóriumban elemzik, és a talált adatok alapján javaslatot is adnak a talaj termékenységének, fizikai és biológiai tulajdonságainak javítására.

(Minden megyében működik Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, ahol a vizsgálatot szerény díjazás ellenében elvégzik, illetve felvilágosítást adnak, hogy hol lehet talajvizsgálatot végeztetni.)

Tavasztől őszig nagy segítséget nyújtanak a kertészeknek a kártevő rovarok elleni védekezésben az énekes madarak, amelyek most sokat szenvednek a téli zimankótól. Ha egyszer elkezdtük etetni őket, akkor ne hagyjuk abba, mert hozzászoktak a terített asztalhoz, amelynek elmaradása következtében akár éhen is halhatnak. A gabona, az ocsú, a napraforgó-, kender-, köles- és cirokmag, valamint a kukoricadara az énekes madarak legértékesebb tápláléka.

Kapor

Már most szeretném figyelmedbe ajánlani, kedves Húgom a kaport, amely a kertek egyik szerény, de kiváló étrendi hatású fűszernövénye. Ha tavaly magot érlelt, és magját elhullatta, akkor magától is kikél, nem kell vele bajlódnod! De nagyon jó, ha van belőle bőven a kertben, mert távol tartja szomszédjaitól a levéltetveket. Friss és szárított leveleiben erős illatú és zamatú illóolajak keletkeznek, amelyek ételek (például tökfőzelék, túrós lepény) ízesítésére különösen alkalmasak. A kaporból készített tea a bélműködést, az emésztést segíti elő.





És ha már a téli táplálkozásnál tartunk, hadd hívjam fel a figyelmedet a csírás magok fogyasztásának előnyeire! Természetanyánk a magvakban nagy biológiai tartalékokat halmoz fel: a magokban levő keményítő a csírázás során szőlőcukorrá alakul át, amitől a csírák édesek lesznek. Vitaminok, növényi olajok halmozódnak fel a csírákban; ezek a ballasztanyagokkal együtt igen értékesek a téli, télvégi étrendben.

Hát ennyi fért mai levelembe, kedves Húgom! Türelem: alig másfél hónap és hozzáláthattok a tavaszi munkákhoz!

Kelt Kertvárosban, a 2002. esztendő januárjának közepe táján