Aktuális

Együtt élni az agyi viharral

A legrégebben és legáltalánosabban ismert agyi betegség az epilepszia. Az ebben szenvedõk még ma is "gyanúsak", értetlenség veszi õket körül, és sokszor megbélyegzetten élnek. Pedig, ha megfelelõ kezeléshez jutnak, többségük tünetmentessé tehetõ, s emberhez méltó életet élhetnek.




Az ájulásos betegségek három nagy csoportra oszthatók: szív- és érrendszeri eredetű betegségek, lelki eredetű, de testi tünetekben kifejeződőek és az epilepszia. Valójában az epilepszia is egy betegségcsoport elnevezése. A rosszullétek nagyon sokfélék. Ma már több mint félszáz epilepsziafajta ismeretes, a szinte észrevétlenül lezajlótól, a súlyosabb állapotokig. Epilepsziás roham például lehet egy enyhe kézremegés, egy fénylátás, egy gyermekkori gondolat felmerülése, egy rövid beszédképtelenség. Ezek mind hirtelen fellépő jelenségek, és elmúlnak.

Közös vonásuk az, hogy valamennyiben úgynevezett rohamok keletkeznek, bevezetés nélkül, vagy minimális szubjektív bevezetéssel. Ez megjelenhet csak az érzékelésben, vagy az érzékelésben és motoros funkciókban, néha a tudatban, érzelmi, lelki funkciókban is. Egyes esetekben gyorsan lecseng, másoknál viszont elhúzódó, utótünetek is keletkeznek, abból adódóan, hogy valamilyen változás történik az agyban. Olyan, mintha az agyat elektromos inger érné, mintegy “agyi viharok” keletkeznek.





Agyi hatások


– Tévhit, hogy az epilepszia szükségszerűen agyi károsodást, szellemi leépülést okoz – mondja Dr. Halász Péter professzor, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Epilepszia Centrumának vezetője. – A rosszullét milyensége attól függ, hogy indulása, lefolyása mely agyi területeket érint. Aszerint, hogy az adott agyterületnek mi a funkciója. Például egy görcs, ha a mozgatórendszer van izgalom alatt, vagy egy emlékkép felbukkanása, ha az emlékezésért felelős agyterületek kerülnek izgalomba. A roham tünete is attól függ, hogy milyen gyorsan terjed tovább, és mely más területeket von be az izgalom. Ha például a látókéregben keletkezik, és ott is marad, akkor elemi fényjelenségek látásával jár együtt. Ha kiterjed az egész agyra, akkor keletkezik a jól ismert epilepsziás nagyroham, amellyel általában a laikusok azonosítják az epilepsziát.

Okok: gének és környezet

Az epilepszia okai alapvetően kétfélék. Egyrészt génjeinkben hordozzuk ezt a görcskészséget, de ezt nem könnyű felfedezni. A legtöbb genetikus eredetű epilepszia ugyanis nem nemzedékről nemzedékre öröklődik, hanem úgynevezett poligénes összetett formában: egy családban keletkezhet epilepszia akkor is, ha a felmenők között nem ismert ez a betegség.
A másik ok valamilyen fajta agyi károsodás környezetében jön létre. Ez sokféle lehet, az agyvelőgyulladásos góctól kezdve a daganaton, az érelváltozáson keresztül, egészen a fejlődési rendellenességig. Mint Halász professzor megjegyzi, ha az epilepsziát kiváltó ok szellemi leépülést is okoz, akkor és csak akkor jön létre agyi károsodás, de nem közvetlenül az epilepszia okozza.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top