A főnök feladatai
Az egészséges munkahelyek eléréséhez nagyon sokat tehet értünk a cég vezetése, ahol dolgozunk, ez lehet egészen apró dolog, de a vállalat egészét érintő intézkedés is. Ez sokszor nem pénzkérdés, hanem szemlélet vagy akarat. Ha, mondjuk, a főnökünk reggel köszön, ránk mosolyog, az már jó hangulat aznapra. Ha új székeket akarnak beszerezni, mert a régiek már elromlottak, a legelemibb, hogy egy ergonómussal megnézetik, hiszen nem mindegy, hogy napi hat-hét órában milyen körülmények között üldögélünk.
Az egyik legújabb jogszabály a munkahelyi kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozik. Eszerint a munkáltatónak minden olyan kockázatot számba kell venni, amely a munkavállaló biztonságát, egészségét veszélyezteti. A kockázatokat értékelni kell, majd erre átfogó megoldási stratégiát kidolgozni, hogy a veszélyforrásokat megfelelő intézkedésekkel csökkentsék, illetve megszüntessék. Ezt 2002. december 31-ig minden munkáltatónak el kell végezni. Mint Kapás Zsolt megállapítja, ha a kockázatokról beszélünk, sajnos sokszor csak arra gondolunk, hogy például megüthet valakit az áram, netán leeshet a magasból, és hasonlók, pedig ugyanilyen jelentőségű a pszichét ért terhelés is. Egy olyan cégnél, ahol nincsenek munkahelyi leírások, nem tudják az emberek, hogy pontosan mi a dolguk, mennyi a munkaidejük, állandó a szervezetlenség, ez ugyanolyan kockázati tényező, mintha egy kicsit sötét lenne, vagy nagy lenne a por. Ha netán ehhez még hozzájárul egy állandó főnöki vagy beosztotti támadás, olyan depressziós folyamatok indulhatnak el, amelyek végső soron a munkavállaló elvesztését jelentheti a cég számára. A szakértő kiemeli, hogy nem elég az intézkedéseket meghozni: azt is tudnia kell a főnöknek, hogyan élik meg ezeket a beosztottai!
Főnökeinknek nemcsak a jó közérzetet kell biztosítani, hanem lehetőség szerint figyelembe venni azokat a körülményeket is, amelyek a munkahelyen kívül vannak. Például ha valaki szülni megy, akkor is maradjon benne a „céges vérkeringésben”, ne legyenek szocializációs problémái, amikor visszajön, és biztos lehessen abban, hogy két év múlva is megmarad a munkahelye. Kapás Zsolt szerint ezek apró dolgok, sokszor pénzbe sem kerülnek, sőt, megtakarítást hoznak, hiszen nem kell új kollégát fölvenni, részmunkaidőben foglalkoztatni embereket.
Van, ahol pszichológust alkalmaznak, akivel nemcsak a munkahelyi gondjait beszélheti meg a munkavállaló, hanem az otthoniakat is. Más cégek egészségpénztárt hoznak létre – hogy a munkahelyen megtett intézkedések ne legyenek semmissé a munkahelyen kívüli állapotok miatt –, és gyógyszertámogatást, egészségügyi szűréseket (rákszűrés stb.) biztosítanak dolgozóiknak.
És mi mit tehetünk?
– Persze ez nem ilyen egyszerű, hiszen a mai munkavállalók egy része az egészségét pénzért szemrebbenés nélkül eladja. Pedig a lényeg, hogy ott keletkezzen az egészség, ahol elvész – egészíti ki a képet Kerek Judit, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet osztályvezetője, az egyesület titkára. Volt például olyan cég, ahol tiltakoztak az egészségpénztár létrehozása miatt, nehogy egy szűrésnél valamilyen betegség derüljön ki, és kirúgják az adott munkavállalót.
Törvény adta jogunk, hogy munkavédelmi képviselőt válasszunk, aki véleményezi a munkavédelemmel kapcsolatos döntéseket, valamint részt vesz az esetleges balesetek kivizsgálásában és az éves tervezésben.
Fontos, hogy a munkahelyünkön lehessen étkezni, és egészségeset is választhassunk. Kerek Judit tanácsolja, hogy ha azok közé tartozunk, akik még dohányoznak, de szeretnének leszokni, kezdeményezhetjük, hogy a főnökség is segítsen ebben az elhatározásban – hiszen nekik is érdekük –, például egy dohányzásleszoktató tréninggel, amelyet a cég fizet. Ha van cégünknél valamilyen formában munkahelyi testedzés, vegyünk részt benne! Tévedés azt hinni, hogy erre csak a szalagmunkát végzőknél van szükség! Szerencsés, ha a munkaidőn kívüli testedzést is támogatja a cég.
