 |
A nemrégiben megrendezett Beauty Forum Hungary Kozmetikai Szakkiállítás és Vásár egyik kiemelt témája volt, hogy a kozmetikai kezeléseknél miként lehet minél biztosabban elkerülni a műhiba lehetőségét; milyen esetekben válhat szükségessé a szépészeti és bőrgyógyászati beavatkozások közötti határterület kijelölése; s mikor elengedhetetlen a kozmetikus és a bőrgyógyász-kozmetológus közötti szakmai konzultáció, együttműködés?
 |
A fenti kérdések tisztázása egyre sürgetőbb, hiszen a kozmetikai kezelések – az orvosi kezelésekhez hasonlóan – egyre inkább beavatkozás jellegűvé válnak, a professzionális szépségápolásban mind több „visszavonhatatlan” eljárást alkalmaznak. Gondoljunk csak a tartós smink-kezelésekre, amelyek segítségével korrigálhatóvá válnak egyes „születési” hátrányok, szépséghibák, megváltoztathatóvá válik az arc karaktere; vagy a végleges szőrtelenítésre, amelynek segítségével megszabadulhatunk a tolakodó pihéktől, a rossz helyen, nemkívánatos mennyiségben nőtt szőrszálaktól. A magyar kozmetikusok ugyan világviszonylatban is a legfölkészültebbek közé tartoznak, de dr. Baráth Lívia ügyvéd szerint a jövőben éppen az arc- és testápolási eljárások fejlődése, illetve a jogi szabályozatlanság miatt várhatók kozmetikai kártérítési perek. Mindez annak ellenére, hogy ma Magyarországon még semmilyen jogszabály nem határozza meg, mi minősül a szépségápolásban műhibának.
 |
Egy esetleges polgári perben jelenleg a károsultak is, a jogi képviselőik is, a bíróság is csak az egészségügyi törvény orvosi műhibára vonatkozó fejezeteire, és a Polgári Törvénykönyv kártérítési felelősségre vonatkozó passzusaira hagyatkozhatnak. A szépségápolásban a kozmetikus, a kezelés elvégzője egyszemélyi felelősséggel tartozik a kezelés szakszerűtlensége, a foglalkozás szabályainak megsértése miatt bekövetkezett állapotrosszabbodásért, a „negatív” eredményért, az átmeneti vagy tartós egészségi, lelki, esztétikai vagy anyagi károsodásért.
