Tudja-e, …
– hogy a cukormentes rágógumi elősegíti a fogak épen tartását, mivel a rágás hatására fokozódik a nyálképződés, ezáltal a savak sokkal hamarabb hígulnak a szájban?
– hogy a szájüregben igen gyakran alakulhatnak ki daganatok, így a fogorvoshoz járás nem csak fogakat, de életet is menthet?
– hogy a fejlett szájápolási kultúrához hozzátartozik a nyelv tisztítása is? Ezáltal ugyanis megelőzhető a baktériumok elszaporodása a nyelven.
– hogy ha almát rágunk, azzal megtisztítjuk a rágófelszínt és a fogak közötti részt, de mint minden gyümölcs, az alma is sok szénhidrátot tartalmaz, és lebontása során sav képződik, amely károsítja a fogzománcot? Ezért az alma fogyasztása lefekvés előtt nem helyettesíti a fogmosást!
– hogy aki sok savanyúságot eszik, ecetes salátákat és savanyú italokat fogyaszt, kisebb eséllyel képződik nála fogkő?
– hogy a cukor fogyasztása és a fogromlás nincs összefüggésben? Az úgynevezett Vipeholm-kutatás kimutatta, hogy nem az elfogyasztott édességek mennyisége, hanem a fogyasztás gyakorisága számít. A felmérés azt az eredményt hozta, hogy ugyanolyan mennyiségű édesség sokkal nagyobb károsodást okozott akkor, amikor az étkezések között nassoltak a kísérleti alanyok, mint amikor a főétkezés részeként fogyasztották.
– hogy a fogyókúrázók különös veszélynek teszik ki fogaikat, mivel az étrendjük általában sok savas nyers zöldséget, gyümölcsöt, gyümölcslevet és gyógyteát tartalmaz?
Kismamák figyelmébe!
Tévhit, hogy a mama hasában fejlődő gyerek a terhesség alatt kálciumot szív el az anya fogaiból! Egy kifejlődött fogból (az anya fogaiból) csak az étkezés után kialakuló savas környezet hatására képes a kálcium kioldódni.
Érdekességek a (fog)múltból
• Az ősember állcsontja erősebb és nagyobb volt, mint a ma élő emberé, így több hely volt a fogak számára. Átlagosan mégis harminckét foguk volt.
• Őseinknél elsősorban a táplálék “összetétele” és a rágás biztosította a száj és a fogazat öntisztítását.
• Az első fogkefék faágakból, gyökerekből készültek, melyek végét szétrágták vagy széthúzták, hogy felrostozódjon, majd a rostos véggel tisztították meg a fogakat.
• Julius Ceasar ólommérgezés következtében hamar elvesztette összes fogát. Az akkori Rómában ólomcsövekben továbbították a vizet, így jöhetett létre a mérgezés, amely természetesen a város lakót is érintette.
• I. Péter orosz cár kedvenc szórakozásai közé tartozott a foghúzás. Minden ember kegyvesztetté vált az udvarban, aki fájós fogát nem a cárral húzatta ki. Szentpétervárott ma is láthatók azok az eszközök, fogók, amelyekkel a cár “dolgozott”.
• A szabadságharc idején gyutacsos puskát használtak a katonák, amelynek tölténye papírtokban volt. Ezt kellett leharapni a lövés előtt. A katonai alkalmasság feltétele így többek között legalább egy alsó és felső, egymással találkozó fogpár volt. Sokan szándékosan húzatták ki fogaikat, hogy megússzák a katonai szolgálatot.
• Hazánkban a tizenkilencedik században jelentek meg az első, külhonból behozott fogkefék.
• Az Egyesült Államokban a pszichológián belül szakosodott a fogászatlélektan, mint új tudományág. Első kongresszusa 1977-ben volt a nyugat-virginiai egyetemen, ahol azt vitatták meg, hogyan csökkenthető, enyhíthető lélektani módszerekkel a fogorvosi széktől való szorongás.
Mostan fekete fogakról álmodom…
Az álmoskönyv szerint, ha fekete fogakról álmodunk, az betegséget jelent, míg fogorvossal álmodni kedvetlenség, bosszúság. Ha álmodban kiesik a fogunk, akkor valaki meghal a családban. Ha pedig valaki álmában foghiányról álmodik, az gyorsan verje ki ezt az álmot a fejéből, mert rosszat, sokszor halált jelenthet!
