 |
Mielőtt a pánikbetegségről beszélnénk, mindenképpen meg kell említeni az egyik leggyakoribb pszichiátriai megbetegedést, a depressziót, hiszen e betegség és a pánikrohamok között igen szoros a kapcsolat.
– Depresszió alatt a hangulati élet zavarait értjük – mondja dr. Kassai-Farkas Ákos, a Nyírő Gyula Kórház I. számú Pszichiátriai osztályának vezető főorvosa. – A tünetek között az enyhe szorongástól kezdve a pánikszindrómán keresztül a nagyon súlyos depresszióig, rendkívül széles a skála. A betegséghez számos kísérő tünet tartozhat. A leggyakoribb panasz az indokolatlan bűntudat, az ok nélküli szomorúság, az örömérzés hiánya, a testsúly változása és az alvászavar. Ha valaki okkal rosszkedvű – például azért, mert összeveszett a főnökével, vagy csak bal lábbal kelt fel –, akkor természetesen nem beszélhetünk depresszióról.
 |
A statisztikák szerint minden ötödik ember szenved tartósan, vagy élete bizonyos periódusában hangulati zavarban, depresszióban. Általában fiatal felnőttkorban jelentkezik először, amikor kikerülünk a család biztonságából. Ilyenkor a viselkedési zavarokért (kábítószerezés, alkoholizmus, öngyilkossági kísérlet stb.) a depresszió első megjelenése felel. A felismert betegek között kétszer annyi a nő, mint a férfi. Kassai-Farkas főorvos szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a nők sokkal gyakrabban és hamarabb fordulnak orvoshoz egészségügyi problémáikkal, amikor az indokolt.
 |
A pánikzavart körülbelül húsz esztendeje tekintik önálló betegségnek. A leggyakoribb tünetek: heves szívdobogás, szapora szívverés, izzadás, reszketés, fulladás- vagy légszomjérzés, fuldoklás, mellkasi fájdalom, rossz közérzet, hányinger vagy hasi diszkomfortérzés, szédülés, bizonytalanság, ájulásérzés, halálfélelem, érzészavarok, hidegrázás vagy kipirulás, felhevülés. A hivatalos definíció szerint ezek közül legalább négy hirtelen és rohamszerűen jelentkezik, és tíz percen belül eléri a legsúlyosabb állapotot. Egy-két pánikrohama bármelyikünknek lehet élete során, de ez még nem pánikbetegség, amelyen belül “típusokat” is el lehet különíteni.
Előfordul, hogy minden ok nélkül, váratlanul jelentkezik a rosszullét; máskor bizonyos helyzetek, gondolatok okozhatják; a harmadik típusnál pedig nem mindig jelentkezik a roham a provokáló helyzetre, gondolatra. Pánikbetegségről akkor van szó, ha a tünetek miatt az illető megváltoztatja korábbi életformáját.
– Lényeges minden esetben annak kizárása, hogy a testi tünetekkel jelentkező rohamok hátterében nincs-e szervi betegség – mondja a főorvos. – Nagyon sok pszichiátriai betegségben (például a depresszióban, kényszerbetegségben, generalizált szorongásban) előfordulhatnak pánikrohamok, de ilyenkor az alapbetegséget kell kezelni!
