Jól megválasztott terápia
A pánikbetegség hátterében sokféle ok lehet. Van olyan elmélet, amely szerint az oxigénhiányra jelentkező túlérzékenység vált ki rohamokat, más esetekben a pánikbeteg szinte minden állapotot (még a legbanálisabb testi tüneteket is) képes katasztrófaként megélni, és egyfajta “öngerjesztő folyamat” vezet a roham kialakulásához.
Feltételeznek biokémiai okokat is. Az eredményes gyógykezelést ideális esetben a kombinált terápia jelenti. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a pánikrohamok, amelyek váratlanul, minden ok nélkül jelentkeznek, inkább az antidepresszáns gyógyszerekre reagálnak, a helyzetekre induló rohamoknál pedig inkább szorongáscsökkentőt érdemes alkalmazni. Bár a korszerű gyógyszerek sokat segíthetnek, az igazán jó eredményt a jól megválasztott gyógyszer és a jól megválasztott pszichoterápia együttes hatásától lehet várni.
– A depressziót, pánikbetegséget meg lehet gyógyítani, ezért nagyon nagy hiba, hogy sok beteg nem jut el szakemberhez, s nem kap megfelelő kezelést – véli Kassai-Farkas főorvos.
Mi történik, ha elmarad a segítség?
Kezelés hiányában egyre gyakoribbá válhatnak a pánikrohamok, s az ezt kísérő szorongás és fizikai panaszok. Ha ezek a tünetek rendszeresen, gyakran megjelennek, elhanyagolt esetben szervi szövődményeket (például keringési betegséget, gyomorfekélyt stb.) okozhatnak. A betegek akár az alkoholhoz is menekülhetnek, mert a szeszes ital átmenetileg oldja a szorongást, ám mégsem gyógyír a bajra! Ez csak önbecsapás, és ha sokáig tart, akkor az illető krónikus alkoholistává válhat. Így már sokkal nehezebb – bár nem lehetetlen – a kezelés. A nem kezelt beteg pedig végső elkeseredésében öngyilkosságot követhet el.
– Gyakran a családorvos, de esetenként még a pszichiáter sem ismeri fel a betegséget – teszi hozzá szakértőnk. – A rosszul megválasztott kezelés eredménytelensége miatt a beteg orvostól orvosig vándorolhat, s a kudarcok tovább rontják gyógyulási esélyét. Tehát az eredmény a jól megválasztott orvos és a jól megválasztott kezelés együttesétől várható.
Téli ború
A visszatérő depressziók nagy része szabálytalanul jelentkezik, de ismeretes olyan forma is, amely “menetrendszerűen” télen tör rá a betegre – ez a téli depresszió. Okozója a napfény hiánya. Ehhez azt is érdemes tudni, hogy a szervezetünkben termelődő, a hangulatot (is) szabályozó agyi ingerületátvivő anyag, a szerotonin (a „boldogsághormon”) termelődése évszaki ingadozást is mutat: tavasszal és nyáron a sok napsütés miatt a legtöbb ember szervezetében magasabb a szerotoninszint, mint ősszel vagy télen. E hormon szintjének csökkenése miatt is kialakulhat hangulati zavar, depresszió.
A téli depresszió mesterséges fénnyel gyógyítható. A fényterápia lényege, hogy a páciens szemébe jusson a tág spektrumú fényből, amely így eljut a központi idegrendszerbe is, s ott fokozza a szerotonintermelést. A szoláriumozás nem alkalmas a téli depresszió megszüntetésére, mert túlságosan szűk spektrumú fény jut a fénycsövekből a betegekhez. A megoldás – az esetleges fényterápia mellett – gyógyszeres kezeléstől várható.
Tipp a jókedvért
Az intenzív, legalább ötven percig tartó testmozgás szerotonint szabadít fel a szervezetben. Ez a súlyos hangulati zavarokban, pánikbetegségben szenvedő betegek számára önmagában természetesen nem elegendő gyógymód, de a már gyógyuló pácienseken sokat segíthet a rendszeres sportolás, és az orbáncfű alkalmazása is hasznos lehet.
