 |
Dr. Lévai Katalin miniszteri biztos |
A foglalkoztatás stratégiai ágazat
A nők esélyegyenlőségét támogató uniós elképzelések még nem épülhettek be a köztudatba. Ezen kíván segíteni a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatósága, amelynek dr. Lévai Katalin miniszteri biztos a vezetője.
– Miért lesz jó nekünk, nőknek, ha belépünk az Unióba? Elmondható ez úgy, hogy értsen belőle a diplomás éppúgy, mint a szakszavak tolvajnyelvét kevésbé ismerő falusi asszony?
– Egy-két szakszót kell csak megismerni. Az egyik, hogy alapok vannak. A “strukturális alap” kifejezést érdemes megtanulni, mert milliárdokat jelent. Ez az a bizonyos pénzeszsák, amelynek akkor nyílik ki a szája, ha megfelelünk az elvárásoknak, feltételeknek. Elképesztő összegekről van szó. Átnéztem a statisztikákat, ezerötszázmilliárd euró a tét. Erre mondta Karinthy, hogy ilyen csak a számtanpéldákban létezik. Pedig valóságos szám. Ha belépünk, az ezerötszázmilliárd rendelkezésünkre áll. A másik, hogy “régiókban és kistérségekben” kell gondolkodnunk. Az EU nem tud megyékre figyelni, az a lépték túl kicsi, ezért hét régióra osztotta az országot, és valamennyit hátrányos helyzetűnek minősítette. Ez nekünk nagyon jó akkor is, ha rosszul hangzik, mert jóval több pénzt kapunk, mintha közepesen fejlett régióknak nyilvánítottak volna.
– Mi ezzel az EU terve?
– Az, hogy felzárkóztassa a régiókat, pályázatok révén pénzt ad munkahelyteremtésre, képzésre, turisztikafejlesztésre, piackutatásra, modellprogramokra. Így nem egyetlen megye, hanem az egész régió fog “emelkedni”, mert helybe viszik a munkát. Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy megépüljenek az autópályák, mert a zötyögős, kátyús utak elriasztják a befektetőket.
A kistelepülések, a szegény vidékek legnagyobb problémája, hogy nem jutnak munkához sem a nők, sem a férfiak. Ezért központi kérdés, hogyan lehet több munkalehetőségeket teremteni. Az EU-nak van foglalkoztatási stratégiája, amely négy alappillérre épül: élethosszig tartó tanulás, oktatás, szakképzés, rugalmas munkaformák – távmunka, részmunka –, amely kiváltképp előnyös a nőknek. Külön és kiemelten kezelik a nők és férfiak esélyegyenlőségét, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztését.
– Ez már sokkal jobban hangzik, de mire számíthatnak a nők, negyvenen felül?
– Az élethosszig tartó tanulás rájuk különösen vonatkozik. Ez eredményezi majd az aktív öregkort. Amennyiben komolyan vesszük, és miért ne tennénk, akkor nem írjuk le se az ötven-, se a hatvanéves korosztályt, ellenkezőleg, számolunk velük! Ennek megvalósítása érdekében külön programok indulnak. Ilyen az a kizárólag uniós pénzből finanszírozott, kilencszázhetvenmillió forintos pályázat is, amelyet útjára indítunk. Kitüntetett prioritása van az EU foglalkozáspolitikájának, mert növelni kívánják a munkába álló nők számát.
– Húsz éve nálunk nyolcvanöt százalékos volt a nők foglalkoztatottsága, jelenleg alig éri el a negyvenkilenc százalékot.
– Majdnem ennyi az EU-ban is, de az évtized végére szeretnék feltornászni hetven százalékra. Mi hatvan százalékot tervezünk. Az uniós országokban húsz éve kezdődött el a női munkaerő számának növekedése, míg nálunk jelentősen csökkent.
– A következő évtizedek legnagyobb gondja, hogy találnak-e állást a fiatalok. Egy csomó szakma, amelyről öt éve még azt lehetett mondani, hogy kelendő és divatos – jogász, közgazdász – telítődött. Egyelőre azt látjuk, hogy a multik kizárólag fiatalokkal töltik be a vezető állásokat.
– Csakhogy a multik most kivonulnak az országból. Persze, jönnek helyettük mások, a helyzet nem annyira drámai, de beteltek az állások. Megszűnt a kereslet. Azt is észre kell venni, hogy váltani kell. El kell menni a számítástechnika, vagy a szolgáltatások területe felé. A munkaadók is kezdik felismerni – igaz, lassan –, hogy a negyven fölötti nők is jó munkaerők. Felnőttek a gyerekeik, tele vannak szabad kapacitással, energiával és tudásvággyal. Hol lehet ma leírni egy negyven-ötven éves nőt?!
Magyarországon nem egészen négymillió ember dolgozik, és tart el tízmilliót. Miközben rengeteg az inaktív, aki gyesen van, tanul, nyugdíjas. Ez az arány tarthatatlan. Legfontosabb feladatunk tehát, hogy növeljük az aktivitást. Annál is inkább, mert az EU épp a foglalkoztatás terén vár el tőlünk robbanásszerű változást, tíz éven belül.
– Ezek mind komoly érvek, viszont az emberek jobban megjegyzik a komolytalan “rémhíreket”. Például azt, hogy a csatlakozás után a gazdálkodók nemcsak a gyerekeiknek vesznek majd játékot, hanem kénytelen-kelletlen a malacoknak is.
– Mindazok megnyugtatására közlöm, akik szokásaink elsorvasztásától tartanak, hogy a nemzeti értékek tisztelete elsőszámú uniós követelmény. A sajátosan magyar szociális háló megmarad. A munkahelyteremtés a hazai adottságok maximális kihasználásával legfontosabb feladatunk. Igaz, hogy bizonyos irányelveket át kell venni – ha már a malacokat említette –, a malacot például jól kell tartani, de azt soha senki nem fogja ellenőrizni, hogy van-e játéka. Jómagam, ha nem lépnénk be az Unióba, akkor is a malacok pártján állnék, mert felháborító, hogy néhol azokat az okos, helyes, jó szagú állatokat úgy tartják, mint a disznókat. Ami tényleg disznóság. De komolyabbra fordítva a szót: én nem félek az uniós jövőtől.
– Másoknak sincs okuk rá?
– Egy biztos, a verseny erősebb és kíméletlenebb lesz. Villámgyorsan kell alkalmazkodni, váltani, és erre talán nem lesz mindenki képes. Ezt sem árt tudni. De túl sok vesztenivalónk nincs. Ezt szeretnénk megértetni mindazokkal, akik maguk sem tudják már, kinek higgyenek.
(Érdeklődni lehet a Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságán, Tel: 473-8144, fax: 269-4007, e-mail: levai.katalin@fmm.gov.hu
A magyar kód: 599
Amikor valaminek még csak a körvonalai sejthetők, olyankor kezdenek igazán szárnyra kelni a pletykák. Ugye, önök is hallották, hogy betiltják a disznóvágást, a kígyóuborkát meg a 2,8 százalék zsírtartalmú tejet? Ezt beszélik, pedig csak arról van szó, hogy az EU-ban a piacra kerülő árunak bizonyos szabványoknak kell megfelelnie, legyen az tej vagy uborka –, mert egyszerűbb csomagolni, szállítani. Azzal pedig csak nyerünk, ha a tej ismét tej lesz, amelynek föle van (3,5-3,7 százalék zsírtartalmú), amelyet meg lefölöznek, azt ne “reggeli italnak” álcázva adják el.
Nyilvánvaló, hogy amint a nyugati gazdák előtt megnyílik a piac, a választék hihetetlenül megnő. Ám minden háziasszony tudja, hogy mi az a magyar termék – az őszibaracktól a nyírségi almán át, a földeken termelt dinnyéig, paradicsomig –, amelynél zamatosabbat úgyse kap. A megszokott ízeket nem pótolja semmi, se Spanyolhonban, se nálunk. Ez alapvetően fontos az otthonosság érzetéhez. Ezért minden ország kapott egy kódot, saját termékei védelmére. A miénk 599-el kezdődik, és a vonalkódnál tüntetik fel. Ha figyelmesen vásárolunk, nemcsak a kedvelt ízekhez, zamatokhoz jutunk hozzá, hanem támogatjuk a hazai termelőket is. Ezt teszik mások is, és ennyit igazán megtehetünk egymásért, hiszen a vállalkozókra, őstermelőkre – köztük a nőkre is – kezdetben nehéz idők várnak.
Esélyek, női szemmel
Komolyabbra fordítva a szót, csatlakozás esetén az már most is belátható, hogy hosszú távon mi, nők több szempontból is jól járunk.
Mert:
1. Az EU határozottan szorgalmazza, és komolyan gondolja az esélyegyenlőség megteremtését.
2. A színvonalas munkahelyi-, fogyasztó- és környezetvédelmi normák összhangban vannak vágyainkkal. Ha nemcsak a háziasszonyok válogatják szét a háztartási szemetet, hanem környezetkímélésre, pontosabban eleve környezetkímélő beruházásokra kényszerülnek (a komoly bírságok miatt) a nagy cégek is, amelyek eddig gátlástalanul rongálták a földet, vizet, levegőt, máris jól járunk.
3. Tisztább, egészségesebb környezetben remélhetőleg kevesebb lesz az asztmás, allergiás felnőtt és gyerek.
4. Nagyobb lesz a jogbiztonság, főleg, ha ismerjük a jogainkat, és élni tudunk velük. Ha egy nőt a munkahelyéről elbocsátanak, azért, mert nő, netán idősebb, nyugodtan beperelheti a munkaadóját. Az EU-s jogszabályok szerint ugyanis megfordul a bizonyítási teher. Ezentúl a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem követett el jogsértést.
5. 2006 után elvben bárhol letelepedhetünk, munkát vállalhatunk az EU-ban, ám ettől a korlátozástól Írország, Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia és Svédország máris eltekint. A csatlakozást követően náluk akár azonnal munkát vállalhatunk, kellő nyelv- és szakmai tudás birtokában.
6. Végül, de nem utolsósorban a határok eltörlése és a közös pénz megkönnyíti az utazást, gyerekeink külföldi tanulását.
Érdemes képben lenni
A Polgármesternők Országos Konferenciájára 461 résztvevőt hívtak meg, háromszázan jöttek el. Ilyen sok női polgármesterrel is kevés ország dicsekedhet. Ráadásul tényleg büszkék lehetünk rájuk, hiszen többségük szerény tiszteletdíj fejében, vagy ingyen áll helyt, olyan kistelepülésen, ahol éjjel is felzörgetik a polgármesterasszonyt, ha a perpatvar elsimítása nem várhat reggelig.
Az egyik küldött pici baranyai faluból érkezett. Egyszerre számol be sikerről és kudarcról. Siker, hogy jól pályáztak, megkapták a számítógépeket, ám a munkaügyi központban támasztott szigorú feltételeknek nem tudnak megfelelni. A hetven-nyolcvanezer ezer forintos tanfolyam elvégzését ugyanis tízosztályos végzettséghez kötik. Kinek van ilyen egy kis faluban? Reálisabb lenne, ha a nyolc általánost írnák elő. Amennyiben a távmunkát be akarják vezetni, erre is figyelemmel kellene lenni. Legtöbben a pénzhiányra panaszkodtak. Lehet persze, pályázni, ezt tették az egyik Tolna megyei településen is. Brüsszelben elfogadták a pályázatukat, a pénzt azonban “elfelejtették” postázni. “Arra is tanítsanak meg bennünket – kérte a polgármesternő –, hogyan lehet lobbizni a pénzbehajtásért. Hálásak lennénk érte”.
Talán ennyiből is látszik, hogy a felzárkóztatási folyamat, ha lassan is, de elindult, csak nem megy zökkenők nélkül.
Sok múlik rajtunk
Dr. Gurmai Zita országgyűlési képviselőt arról kérdezem, miért érzi fontosnak a csatlakozás előtt, hogy a konferencián a nőkhöz szóljon?
– A magyar lakosság ötvenöt százaléka nő, és 2003. április 12-én a mi „igen” szavazatainkra is szükség lesz a csatlakozásához. A döntéshez ismerniük kell az előnyöket és a hátrányokat. A csatlakozás egyik alapfeltétele, hogy átvesszük a nemek esélyegyenlőségét szolgáló uniós jogszabályokat. Pontos ismeretük birtokában a polgármester asszonyok máris döntéseket hozhatnak, és jobban tudnak pályázni is. Fontos, hogy mi, nők összetartsunk. Példaként említettem egy külföldön már jól működő hálózatot, amely arra szolgál, hogy képesek legyünk együtt építeni a “piramist”, minden nő segítse a “feje fölött” dolgozót. De nem szabad elfelejtenünk, hogy ez nem megy egyik napról másikra, évek kellenek hozzá. Viszont sok múlik rajtunk. Családanyaként törekednünk kell arra, hogy gyerekeink már ezt a szemléletet sajátítsák el.
– Ön szerint mi szól a csatlakozás mellett?
– Az, hogy az Unió olyan értékközösség, amelynek sarkkövei az emberi jogok, ezen belül a nők jogainak elismerése, és tiszteletben tartása. A jogokat törvények garantálják, de a gyakorlatban nekünk kell megteremtenünk a lehetőséget arra, hogy mindenki szabadon dönthessen életpályája alakításáról. El kell érnünk, hogy férfiak és nők egyaránt tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel, hogy a jogtudat és a mindennapi tudat is fejlődjön. Ehhez kínál jó alapot a csatlakozás.
Nők Háza-lánc
A hírek szerint március 7-én megnyílt Budapesten a Nők Háza a Bajza utcában, és több hasonló lesz a hét régiókban is.
– Az esélyegyenlőség megvalósulásán dolgoznak – mondja dr. Gurmai Zita. – Őszintén bízom benne, hogy valamennyi korosztály érdeklődésének megfelelő szolgáltatással és szakmai programmal várják a látogatókat.
Mi lesz a gyeddel?
– Marad, az EU-s csatlakozás után is. Ugyanazokkal a feltételekkel lehet igénybe venni, mint eddig (a korábban ledolgozott, minimum száznyolcvanhárom munkanapot kell igazolni). Érvényben marad természetesen a gyes is – mondja Hermányi Pálné, a Családügyi Minisztériumban.
Tájékozódási lehetőségek
• Telefonon a 181-es zöld szám (a feltett kérdésekre öt napon belül válaszolnak telefonon, e-mailen stb.)
• EU Információs Központ: 06-80-382-004 (3 nap a várakozási idő a válaszra, a hihetetlenül sok hívás miatt)
• http://index.hu/politika/kulfold/eupara
• www.eu2004.hu
