Kudarclánc az ágyban
A szakemberek szerint előbb-utóbb minden férfi – és rajtuk keresztül minden nő – találkozik a merevedési zavar okozta problémákkal. Annak ellenére, hogy csak orvos írhatja fel e zavarokat megoldó gyógyszereket, nem ritka, hogy valaki barátaitól kér azokból – ám arra nincs garancia, hogy az így szerzett tabletták valóban az illető számára megfelelő hatóanyagokat tartalmazzák. A negyvenhét éves ügyvéd, László orvos barátjához fordult, amikor észlelte, hogy a merevedése nem olyan erős, mint korábban, ő számol be tapasztalatairól:
– Már napközben is csak erre tudtam gondolni – mondja. – Úgy képzeltem, hogy a tabletta hatására rögtön merevedésem lesz. Amikor először vettem be, nem történt semmi, ám amint akcióra került a sort, minden a régi volt. Egy óra kell a szeretkezés előtt, hogy hasson a szer, ha tele gyomorra veszem be, még több is. Időnként, főleg ha alkoholt iszom mellé, fáj a fejem tőle. Néha olyan erősen, hogy fájdalomcsillapítót is be kell vennem.
Egy kis történeti visszatekintéssel kezdi Dr. Páczelt Ferenc, a MÁV Kórház urológus főorvosa:
– Az afrodiziákumok az emberiség történetével egyidős szerek, Casanova is használt stimulánst. De az első, valóban hatásos, a szakma által is elismert szerek a most forgalomban lévő tabletták. A merevedési zavar gyógyszeres kezelése két csoportra osztható. Az úgynevezett eseménytablettákat az aktus előtt fél-egy órával kell bevenni, ellazítják a záróizmokat, vérbőség lép fel, ez pedig maga az erekció. Ezek csak az orvos javaslatára szedhetők, más nitráttartalmú készítményekkel együtt szedve ugyanis súlyos keringési zavarokat, akár szívinfarktust is okozhatnak. A gyógyszerek másik csoportja kúraszerűen alkalmazva a libidót erősíti. Ha a tabletták nem válnak be, lehetőség van öninjekciózással hasonló szerek beadására.
Dr. Szabó János pszichoterápiával is foglalkozó családorvost arra kértük, beszéljen a merevedési zavarok pszichés hátteréről.
– A felfokozott életritmus elősegíti a merevedési zavarok kialakulását. Az irreális szexuális teljesítmények ábrázolása, – például pornófilmekben – a férfiak jelentős részében szorongást, teljesítménykényszert vált ki. Tudatosan kezdenek figyelni az erekciójukra, s ez a merevedés legnagyobb ellensége. Az első kudarc további szorongást válthat ki, és máris merevedési zavarról beszélhetünk. Több fiatal, vezető beosztású betegem arra panaszkodott, hogy szeretkezés közben is a másnapi programjaira gondol, nem tud megfelelő módon ellazulni. A gyógyszerek jó megoldást nyújtanak, de a gond gyökerének megkereséséhez mindenképpen tanácsos pszichoterápiás segítséget igénybe venni. Gyakori igény, hogy a partnert ne vonjuk be a kezelésbe, pedig a pszichoterápiában nagyon fontos a problémát elfogadó, segíteni kész társ jelenléte.
Defektes bicikli
Egyetlenegyszer kell vidékre utaznom, ekkor egyéni foglalkozás keretében “mindent föltérképezünk, beállítunk, betanítunk, sínre rakunk, letesztelünk. Hosszútávon vállaljuk az egésznek a végleges orvosi hátterét, ezt ugyanúgy karban kell tartani, mint a magas vérnyomást vagy a cukorbetegséget.” Mindez negyvenezer forintba kerül.
Beszélgetőtársam kedvesen feloldotta a problémámmal kapcsolatos gátlásaimat: “El sem tudja kezdeni az aktust? Vagy közben leenged, mint a defektes bicikli?” Ez utóbbit választottam. Nos, ez a kórkép szerinte egy-két órás kezeléssel gyógyítható, melynek célja a gyógyszer alkalmazásának betanítása, amiről csak annyi mondható el telefonban: “fölépítünk egy mesterséges merevedést, aminek következtében egy igen magas élvezeti értékű aktust fogunk kapni, és várhatóan szerencsés esetben ez visszabillen a saját kerékvágásába”.
A “betanuláshoz” nincs szükség a partneremre.”
A fenti esetről megkérdeztük Dr. Huszár Andrást, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságának vezetőjét:
– Ez egyértelműen etikátlan eljárás – állítja. – Volt már hasonló ügyünk, abban elmarasztaltuk az orvost. Ebben az esetben azt sem garantálja semmi, hogy valóban szakember végzi a kezelést. A cég olyan ígéreteket tesz, amilyeneket felelősségteljes orvos nem tehet, emellett ez egyértelműen egy reklámcélú ajánlat. A visszafizetési garancia pedig üzleti fogás.
Candida, a titokzatos kór?
Sokféle tünetről olvasunk, hallunk, amely a candida felszaporodását jelezheti. Egyre több szó esik erről, ezzel egy időben egyre többen vélik, hogy candidájuk van, vetik alá magukat különböző kezeléseknek (szigorú diétáknak, gombaölő terápiának), sokszor megalapozott diagnózis nélkül.
– “Gomba van a véremben!”, ezzel a kijelentéssel sok beteg keresi fel orvosát – meséli Dr. Simon Gyula mikrobiológus, az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet munkatársa. – A candidosis a Candida albicans és néhány más sarjadzógomba által okozott fertőzés, amely valóban okozhat például bőr- és nyálkahártya-fertőzéseket, hüvelygombásodást, immunhiányos állapotban lévő betegeknél belső szervi fertőzéseket is.
A hisztériakeltők bűne, hogy a gomba normális számú jelenlétét is fertőzésként tudatosítják a betegben. Ha egy páciens szervezetében candidát mutatnak ki, nem jelenti azt, hogy beteg. Ha a gomba mégis elburjánzik, az még mindig csak az “előszoba”, később – valamilyen hajlamosító tényező hatására – kialakulhat a tényleges fertőzés. Ez orvosilag jól diagnosztizálható, de ettől nem hullik az ember haja, nem püffed, nem szárad ki a torka, nem lesz depressziós. A valós betegség tünetei a megjelenési formák szerint változnak. Viszont, ha egy ténylegesen meglévő betegségért tévesen felelőssé teszik az “álcandidát”, akkor az egyoldalú, rosszul beállított diéta vagy a bél-hidroterápia nagyon súlyos következményekkel járhat. Ráadásul rengeteg tévhit kering az alkalmazandó diétáról is, például a kenyértől való tiltás. Pedig a pékárukban lévő élesztő, amely a sarjadzógombák erjesztését segítheti, már megsült, inaktív, ezért nem lehet ráfogni semmit. A másik tévhit, hogy nem lehet gombát enni, mert az “mutációba” lép a szervezeten belül fejlődő candidával, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz!
Egy nyugat-európai felmérés bizonyította, hogy az “álcandidában” szenvedők nyolcvan százaléka nő, akiknél pszichoszomatikus tényezőkre, elsősorban lelki problémákra vezethetők vissza a tünetek. Ezek a hölgyek folyamatosan gombaölő szereket szednek, szakorvosi kezelés helyett, így kiirtják a szervezet mikrobiális egyensúlyát biztosító gombákat is – véli a mikrobiológus.
Még a candidáról
Dr. Simon Gyula mikrobiológus
A betegséggel és kórokozójával kapcsolatban sok-sok további információ olvasható a világhálón is többek között:
dieta.lap.hu
gomba.lap.hu
A nlc.hu oldalon pedig megtalálható Hulej Emese munkatársunk a Nők Lapjában korábban megjelent cikke Candida – Új népbetegséget hordoz? címmel.
Ezen írások között biztosan lesz olyan, amelynek szemlélete eltér a mikrobiológusétól, de úgy gondoljuk, ez nem baj. A baj az lenne, ha az egymásnak ellentmondó vélemények közül valamelyiket elhallgatnánk.
Rosszkedv vagy depresszió?
Régebben szégyellték az emberek, ha pszichiátriai betegségben szenvedtek. Az utóbbi időben azonban egyre több szó esik a sokakat érintő depresszióról, s ez jó, hiszen így eljut az üzenet a betegek környezetéhez is: a gyógyulás nem akaraterő, hanem szakszerű kezelés kérdése! Ám gyakran olyanok is felismerni vélik a tüneteket magukon, akik nem biztos, hogy valóban betegek, s nemegyszer ismerőstől, baráttól kérnek orvosságot vélt depressziójukra.
– Gyógyszert csak az szedjen, aki valóban rászorul, és ezt az orvosa rendeli! – figyelmeztet dr. Piczkó Katalin, pszichiáter szakorvos. Mindenkinek lehetnek hangulatingadozásai, rossz napjai anélkül, hogy depresszióban szenvedne. Egy amerikai felmérés szerint a populáció öt-tíz százaléka érintett a betegségben.
– A rossz hangulat és a depresszió között nagy különbség például, hogy hangulatingadozásaink során ritkán vagyunk annyira levertek, hogy ez akadályt jelentene az életvitelünkben – ellentétben a depresszióval. Ez utóbbi esetén annak sem tudunk örülni, ha valami jó dolog történik velünk. Csak akkor beszélhetünk depresszióról, ha a tünetek több mint két hete fennállnak. A gyógyítás leghatékonyabb módszere a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia együttesen.
Lehangoltsági teszt
Dr. Piczkó Katalin, pszichiáter
A következő kérdőív (Pöldinger svájci professzor munkája, dr. Rihmer Zoltán hazai módosításában) kitöltése után választ kaphat arra, ajánlatos-e lehangoltsága miatt pszichiátertől segítségét kérnie.
1. Szomorúnak, örömtelennek érzi-e magát?
2. Változott-e érdeklődése a külvilág iránt?
3. Kevésbé kezdeményező, mint hetekkel, hónapokkal ezelőtt?
4. Kimerültnek, indítékszegénynek, döntésképtelennek érzi magát?
5. Érez-e idegességet, belső feszültséget, szorongást?
6. Változott-e az alvása?
7. Vannak-e fájdalmai, érez-e nyomást a mellkasán?
8. Változott-e az étvágya és a testsúlya az utóbbi időben?
9. Vannak-e nehézségei a szexuális életben?
10. Hajlamos-e az utóbbi időben indokolatlanul vádolni magát?
11. Van-e olyan érzése, hogy az élete értelmetlenné vált?
12. Említett panaszai csökkennek-e délutánra vagy estére?
13. Voltak-e régebben is hasonló panaszai?
14. Volt-e felhangolt, túlzottan vidám, aktív időszaka régebben?
15. Volt-e depressziós vagy más pszichiátriai beteg a rokonai között?
Ha négy-öt kérdésre igennel felelt, könnyen előfordulhat, hogy depresszióban szenved, ezért forduljon pszichiáter szakorvoshoz!
Orvos és páciens véleménye
Egy, a neve lehallgatását kérő orvos így látja a jelenséget belülről:
“A gyógyszercégeknek sem jön rosszul, hogy a köztudatba kerülnek bizonyos betegségek: ezzel egy időben igyekeznek népszerűsíteni termékeiket, megpróbálják az orvosokat rábírni arra, hogy receptköteles készítmények rendelése esetén inkább az ő terméküket írják fel – így sajnos, nem mindig azt a gyógyszert írják fel, amelyik ugyanazzal a hatásfokkal a legolcsóbb áron gyógyítaná a beteget. Az egészségügyben dolgozók fizetése eléggé alacsony, ám elvárják az orvosoktól, hogy folyamatosan képezzék magukat, kongresszusokon vegyenek részt – ezt a problémát “oldják meg” a gyógyszercégek sokszor oly módon, hogy a terméküket nagyobb mennyiségben felíró orvosokat elutaztatják a külföldi kongresszusokra.”
E betegségek “divatja” kedvez az alternatív gyógyítóknak is. Megkereste szerkesztőségünket egy olvasónk, akinek varázspálcával(!) diagnosztizálták a “candidáját”:
“Hetente bélátmosásra rendeltek, szigorú diétát és gombaölő porok szedését írták elő. Végül legyengült állapotban kerültem orvoshoz, s kiderült, nem candida okozta a problémát, hanem gasztroenterológiai betegség.”
Mi is tudjuk, hogy – hál’ istennek – nem ez a jellemző, mégis fontosnak tartjuk újra és újra hangsúlyozni: a beteg felelőssége is megtalálni azokat a hiteles szakembereket, akik valóban jártasak az adott probléma kezelésében.