Fogadj örökbe!

– Mi a “Fogadj örökbe!” program lényege?

– Éppen a Nők Lapja cikke nyomán, még 2002-ben egy kambodzsai árvaház támogatásával indult el ez a program. Akkor nagyon sok olvasó mozdult meg az ügy érdekében, hogy egy éven át havi háromezer forinttal támogasson egy-egy gyereket. Mind a 188 kicsi “örökbefogadó” szülőre talált – mondja Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítványának elnöke. – Azóta ezt a jelképes örökbefogadási-támogatási lehetőséget további rászoruló országokra is kiterjesztettük. Így kerültek be az iráni árvák is a programba. Az árvaházban 1800 gyerek él, és eddig 1300-at “fogadtak örökbe”. Ez azt jelenti, hogy az állam által felajánlott százezer dollárt a magyar lakosság megduplázta felajánlásával, hiszen havi 3000 forinttal számolva egy éven át az 1300 adományozó kétszázezer dollárt juttat az iráni árváknak.

– Mire elég ez az összeg?

– Míg Kambodzsában a 3000 forint elég volt a gyerekek teljes ellátására, a tiszta ivóvíz biztosítására és fejlesztésekre, Iránban ez csupán az árvák ellátásának kiegészítésre elegendő. Például a vitaminpótlásra, gyümölcsök beszerzésére, illetve az árvaház fejlesztésére. Tudni kell, hogy ez a támogatás Iránban egy évre szól, így egyeztünk meg az árvaház igazgatójával. Egy éven belül szeretnének minden kisgyereket örökbe adni a hazájukban, semmiképp sem kerülnének külföldre.

– Mit tud válaszolni az örök kétkedőknek, azoknak, akik nem bíznak abban, hogy a pénzük tényleg eljut oda, ahová szánják?

– Két válaszom van – mondja Szenczy Sándor. – Az egyik, hogy aki kétkedik, az ne küldjön pénzt! Néha magam beszélem le a jelentkezőket, hogy támogassák a programot. A mi munkánk alapvető feltétele a bizalom. Talán az elmúlt években be tudtuk bizonyítani, hogy komolyan foglalkozunk ezzel a programmal. Nekünk is érdekünk, hogy a média hírt adjon a látogatásainkról, hogy az emberek követni tudják a tevékenységünket, ez erősíti a bizalmat irántunk. Iránba negyedévente mi magunk utazunk ki, személyesen visszük el az árvaházba az adományt.

– Kik jelentkeztek eddig örökbefogadó szülőnek?

– Cégek, munkahelyi közösségek, egyetemi tanszékek, sőt, gimnáziumi osztályok és tantestületek összefogva, egyházi gyülekezetek, és egyéni adakozók is – veszi át a szót Szilágyi Attila, a Szeretetszolgálat sajtóreferense. – Sok nyugdíjas is jelentkezett: ez elképesztő áldozat a részükről, éppen ezért hatalmas a felelősségünk. Valaki azért csatlakozott, mert ő maga is árva volt, és ugyanígy támogatták őt az ötvenes években csomagokkal Svájcból.

– Sokan azt is felvetik, hogy miért nem magyar gyerekeket támogatunk.

– Tudni kell, hogy a külföldre szánt összeget nem a magyar gyerekektől vesszük el, a pénzt oda juttatjuk mindig, ahová az adományozó szánja. Ez fordítva is igaz: amit a magyar gyerekek javára utalnak, azt nem lehet külföldre küldeni. Az átláthatóság, a nyomon követhetőség érdekében van ez így.