Új családtag új hagyományok
Ha a megismerésen már túl vagyunk, szóba kerülhet az összeköltözés. A nagyobb gyerekek véleményét kérjük ki erről, és a kisebbeket is minél inkább vonjuk be a döntésbe! Ha a gyerekek véleményét is figyelembe véve alakítjuk ki a közös lakóteret, ők is jobban érzik majd magukat, és jobban elfogadják az új családot. Ne csak a lakás berendezésén változtassunk, hanem alakítsunk ki új családi hagyományokat is, lehetőleg úgy, hogy a gyerekek számára fontos régieket is megtartjuk! Az új szokások kialakításába is vonjuk be a kicsiket! Jó, ha ilyenkor változtatunk a nyaralási renden, vagy például elkezdhet síelni a család. Lényeges, hogy az elvált szülővel is megmaradjon a kapcsolat. Hagyjuk, hogy a gyerekek vele is kialakítsák a nekik megfelelő viszonyt, akkor keressék fel, amikor szeretnék. Ehhez természetesen a különélő szülő nyitottsága is kell. A legmegfelelőbb az, ha a szülők a válás után is együtt hozzák meg a gyerekek szempontjából fontos döntéseket, például együtt választanak iskolát. A gyerekek kedvéért az is fontos, hogy mindkét vér szerinti szülő együtt legyen bizonyos ünnepeken: például a születésnapokon vagy a ballagáson, hiszen ezzel a gyerekek számára ha csak időlegesen is összeáll a család egysége. A felnőtté válás után is fontos, hogy bizonyos eseményeken, például az esküvőn, örömapaként és örömanyaként, együtt jelenjenek meg az elvált szülők.
Nem vagy az apám!
Gyakori érv ez a tizenhat éves Laci és nevelőapja, Gábor társalgásában. A kamasz srác számára első látásra ellenszenves volt az új apukája, akivel hosszú évek alatt sem rendeződött a viszonya. A helyzet akkor mérgesedett el igazán, amikor megszületett Laci kishúga, Kata. Azóta Laci nem találja a helyét, feketében jár, gyakran kimarad otthonról, és édesanyja is egyre nehezebben bír hatni rá.
Szajcz Ágnes szerint tipikus kamaszreakció a Nem vagy az apám! felkiáltás. Ilyenkor a felnőttek nem nagyon tehetnek mást, mint hogy elfogadják az igazságot. Ha például a kamaszszoba rendetlenségén tör ki a vita, a legjobb válasz erre: Valóban nem vagyok az apád, de akkor is rendet kell tartanod a szobádban. Ezzel a nevelőapa jelzi, hogy tisztában van a tényekkel, nem akarja betölteni a vér szerinti apa szerepét, de amit kér, azt ennek ellenére is meg kell tennie a fiúnak.
Laciék esetében a konfliktust az is nehezíti, hogy a kistestvér érkezésével a nevelőapának úgy kell betöltenie az apaszerepet, hogy közben Kata és Laci se érezhesse, hogy az egyikükkel kivételeznek, vagy éppen szigorúbban bánnak. Ilyenkor a legnehezebb feladat megtalálni mindkét gyerekkel a közös hangot. Laci anyukája sincs könnyű helyzetben, mivel neki mindkét gyerekével azt kell éreztetnie, hogy egyformán szereti őket. Ráadásul ő az ütközőpont Laci és Gábor között. Pszichológus szakértőnk javasolja: a hasonló helyzetbe került szülő törekedjen arra, hogy a problémákat lehetőleg együtt oldják meg, egyik családtag se lépjen szövetségre a másikkal szemben.
Ha beszélünk a problémáinkról, az mindig nagyon jót tesz szögezi le Szajcz Ágnes. Ám az anyának nehezebb, mivel ő áll középen, Laci és Gábor egyaránt neki panaszkodnak, neki szidja egyik a másikat, ami érthetően fájdalmas számára. Sok-sok közös beszélgetésre és türelemre van szükség ahhoz, hogy a konfliktusokat mindenki számára elfogadhatóan tudják megoldani. Az anya úgy érezheti, hogy ő senkinek sem panaszkodhat, ilyenkor jó, ha van egy barátnő vagy barát, akitől támogatást, biztatást kaphat, hogy a közös beszélgetéseken az érzelmi viharok közepette is türelmes tudjon maradni. Ha nincs kéznél ilyen barátnő, akkor arra kell vigyáznia, hogy ne a fiára zúdítsa a problémáit. Egy gyereket nem terhelhetünk azokkal a nehézségekkel, amelyeket alapvetően mi magunk generáltunk.
Számos konfliktus fakad abból, ha az új családtagot rá akarjuk erőltetni a gyerekre. Az Itt van az új apukád, mostantól őt is szeretned kell! típusú felszólítások elutasításhoz vezetnek. A gyereknek már van egy apukája, nincs szüksége újra. A legegyszerűbb, ha nem adunk titulust az új családtagnak, és hagyjuk, hogy a gyerek maga találjon megszólítást számára. Sokan a keresztnevén szólítják, és talán évek múltán már nevelőapaként, nevelőanyaként ritka jó kapcsolat kialakulása esetén apaként, anyaként emlegetik őt a barátaik előtt.
