Műtét, őrszem nyirokcsomó-biopszia, utókezelés
Felszínesen terjedő melanomatípus
A melanoma kialakulhat ép bőrön, vagy korábban meglévő anyajegyből is. Sokszor egy ideig felszínesen növekszik, majd a sejtcsoportból egy “klón már a mélyre hatol, és betörhet a nyirok- vagy a vérerekbe. Ismeretes olyan típus is, amely már kialakulásától kezdve a mélyre tör, ez az úgynevezett csomós melanoma. A professzor szerint nagyon fontos felkeresni egy bőrgyógyászt, ha új, növekvő festékes barna vagy fekete folt jelenik meg a bőrön (amely akár kiemelkedő, egyenetlen felszínű is lehet), vagy ha egy korábbi anyajegy megváltozik. A meglévő anyajegy akkor ad okot aggodalomra, ha növekedésnek indul, megváltozik az alakja, a színe (akár sötétebbé, akár világosabbá válik), viszketni vagy vérezni kezd. Ilyenkor nem érdemes halogatni a vizsgálatot.
Ma már nemcsak nagyítóval, kézi dermatoszkóppal, hanem számítógépes video-dermatoszkóppal is vizsgáljuk a festékes elváltozásokat. Ez lehetőséget teremt a részletes elemzésre, számítógépes kiértékelésre és a kép rögzítésére magyaráz Török professzor. Minél előbb fedezzük fel a melanomát, annál jobbak a kilátások a teljes gyógyulásra. A melanomát megfelelő biztonsági zónával együtt sebészi úton kell eltávolítani. A korai diagnózis és a műtét életet ment! A melanomára gyanús vagy melanomás elváltozás eltávolítására a lézert nem tartjuk alkalmasnak. A műtét után az eltávolított rész szövettani vizsgálata következik. Ha a daganat egy milliméternél vékonyabb, akkor a beteg életkilátásai alapvetően jók. A betegnél a diagnózis tisztázása után kiegészítő vizsgálatokat végzünk, és gondozásba vesszük. Ha a melanoma egy milliméternél vastagabb, akkor már nagyobb az áttétképződés rizikója. Ilyenkor rendszerint elvégezzük az őrszem nyirokcsomó-biopsziát. Ezt a vizsgálatot Magyarországon mi a kecskeméti bőrgyógyászaton végeztük először, mára az egész országban alkalmazzák.
Minden bőrterületnek van a tájéki nyirok régióban (például a karnak a hónaljban) egy felelős (őrszem) nyirokcsomója, amely megszűri az adott területről összegyűlt nyirkot. Bizonyos Morton nevű amerikai sebész 1992-ben rájött, hogy festékes eljárással megjelölhető ez a nyirokcsomó (a festéket az orvos a melanoma közvetlen közelében adja be a betegnek). Mára a festék mellett izotópos jelölést is használnak, így még biztosabban azonosítható az őrszem nyirokcsomó. A megjelölt nyirokcsomót sebészileg eltávolítják, és megvizsgálják, hogy áttétes-e. Ha nem, akkor nincs szükség a többi nyirokcsomó eltávolítására. Ha igen, akkor javasolt a többi, környező nyirokcsomó eltávolítása is, majd újabb vizsgálat következik a távolabbi áttétek felfedezésére. Áttétek esetén kerül sor daganatellenes kezelésre (például kemoterápiára vagy sugárkezelésre, illetve ezek kombinációjára). Előfordul az is, hogy a betegnek nincsenek kimutatható áttétei, de a daganat vastag, nagyobb, mint két milliméter. Ilyenkor úgynevezett adjuváns immunterápiát lehet alkalmazni, például interferonokkal.
A bőr idő előtt megöregedhet
Gyakran csak legyintünk, ha a napozást összefüggésbe hozzák a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásával, hiszen “velünk nem történhet ilyesmi, mert mindig naptejet használunk, és különben is, csak hétvégén napozunk. Török doktor szerint pont ez a ciklikus, ingadozó UV-terhelés a legrosszabb a bőrünk számára.
A városi életet élő ember hétköznap az irodában dolgozik, s csak hétvégén napozik a kertben vagy a strandon. Nem folyamatosan, hanem ingadozva kapja a fényterhelést, ám a vizsgálatok szerint ez fokozottabb veszélyt jelenthet a melanoma kialakulására, mintha valaki rendszeresen a napon dolgozna. Ráadásul ismert olyan vizsgálat is, amely szerint a fényvédő krémet használó csoport körében több melanoma alakult ki, mint annál a csoportnál, amely nem alkalmazott fényvédőt, csak kerülte a napot. Ennek egyik oka, hogy a naptejet használókban hamis biztonságérzet alakult ki, tehát azt gondolták, nyugodtan napfürdőzhetnek órákon át. Másik ok, hogy a fényvédő krémek gyártói a tesztelések során pontosan meghatározzák, hogy egy négyzetcentiméternyi bőrre pontosan hány milligramm naptejet kell kenni. Az átlagos napozók azonban ennél sokkal kevesebbet használnak, vagy leizzadják, lemossák, és nem kenik be újra magukat. A legjobb megelőzés, ha kerüljük a direkt napfényt, különösen tizenegy és tizenöt óra között. Másodszor, védjük bőrünket megfelelő ruházattal és csak harmadikként említhetők a fényvédők.
A napfényterhelés nemcsak bőrdaganatokat okozhat, hanem hozzájárul a bőr idő előtti öregedéséhez is teszi hozzá a főorvos. A túlzásba vitt napozás tönkreteszi a bőr rugalmas rostjait, és foltossá, ráncossá válik tőle a bőr.
Kik a veszélyeztetettek?
Melanoma kialakulását illetően azok veszélyeztetettek leginkább, illetve azoknak kellene rendszeresen legalább évente egyszer bőrgyógyászati szűrésen részt venniük, akik
világos bőrűek, szeplősek, világos hajúak,
akiknek családjában már előfordult melanoma,
akik többször szenvedtek napégést, s ezek helyén pigmentfoltok tarkítják a bőrt,
akiknek ötvennél több anyajegyük van akiknél új festékes folt keletkezett,
akik festékes anyajegye változásnak indult.
Természetesen másoknál is előfordulhat melanoma vagy más típusú bőrrák, ezért minden gyanús bőrelváltozást, megváltozott anyajegyet, nem gyógyuló sebet mutassunk meg bőrgyógyásznak!
