Veszélyes drogok a ház körül – II. rész

A konyha

A dinitrogén-oxidot, vagyis a kéjgázt, a tizennyolcadik század végén fedezte fel egy angol vegyész. Humphrey Davy azonnal ki is próbálta magán a színtelen, édeskés illatú gázt, ami azonnal heves jókedvet váltott ki belőle. Rögtön el is keresztelte “nevetőgáznak”, és baráti társaságban gyakran használták. A történelem során számos híres személyiség élt a kéjgázzal: például Coleridge angol költő, Colt, a róla elnevezett lőfegyver feltalálója, és Allen Ginsberg, a beatnemzedék egyik legjelentősebb költője.

Az anyagot feltalálása után fogorvosi érzéstelenítésre használták, s az egészségügyben a mai napig használatos. Hatása azonnal jelentkezik, és néhány percig tart. Eufóriát okoz, használója elveszti tájékozódási képességét, mi több, enyhe hallucinációt is tapasztalhat.

A kéjgáz azonban kivonja a szervezetből a B12 vitamint, ami rontja az idegvégződések működését. A dinitrogén-oxid gyengíti az immunrendszert, a nőknél pedig rontja a teherbeesés esélyét. A háztartásban a kéjgáz a habszifon-patronban található, azonban tilos kinyerni közvetlenül a patronból, mert súlyos balesetet okozhat. Használata során további veszélyforrás, hogy belélegzésekor kiszorítja az oxigént, így az agy súlyos oxigénhiánya ájuláshoz vezethet.

A konyhával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy egyes fűszerek nagy tömegben való fogyasztása is elkábíthatja a használót. Ilyen például a szerecsendió, amely szintén hallucinációkat (és erős másnaposságot) okoz. Normális, konyhai felhasználása – ízesítés – során azonban teljesen veszélytelen.

A hajnalkafajták egy része is veszélyes lehet

Több száz olyan növényt ismerünk, amely hatással van a központi idegrendszerre, azaz kábítószerként működik.

Nagy tömegben fogyasztva LSD-hez hasonló tüneteket produkál néhány hajnalkafajta magja. Okoz persze mást is: fejfájást, hányingert, hasmenést – attól függ, mennyi vegyszerrel kezelték a növényeket.
Az angyaltrombita Dél-Amerikából származó díszcserje. Sok kertben megcsodálható tölcsér alakú, hosszú virága. Az indiánok és a sámánok kedvelt, hallucinációt okozó növénye volt.

Ha kisétálunk a kertből, a mezőkön, illetve utak mellett megtalálható a csattanó maszlag. Magja hallucinogén, rendkívül veszélyes, súlyosan mérgező! Már néhány mag elfogyasztása is lebéníthatja a légzőrendszert és a szívizmot, azonnali halált okozva. Szintén atropintartalmú a beléndek és a nadragulya, ám elfogyasztásuk után inkább kellemetlen hatások érik a fogyasztót, nem is beszélve a gyors mérgezésről.

Ritkás erdőkben, fenyvesekben bukkanhatunk a mesékből jól ismert piros kalapú, fehér pettyekkel tarkított légyölő galócára. Minden galócafaj veszélyes az emberre. Kis mennyiségben fogyasztva részegséghez hasonló állapotot okoz, majd a vidámságot víziók követik. Ezután viharos táncot és éneklést válthat ki, majd a teljes kifulladás után mély álomba merül, aki megkóstolja.

Nincs olyan drog, ami nem veszélyes!

Hegedűs Gyula

– Ezek a fajta drogok sohasem fogják „megelőzni” az illegális, tiltott szereket. Ám érdekes, hogy földrajzilag is behatárolható a növények népszerűsége. A datúraféléket – mint a csattanó maszlag vagy az angyaltrombita – leginkább a Hódmezővásárhely-Békéscsaba-Szeged háromszögben használják. A gombákat Észak-Magyarországon, Miskolc környékén szedegetik. Ott, a hűvösebb és csapadékosabb éghajlat miatt, népszerűek a galócafélék.

– Sokan azt gondolják, hogy a nem tiltott szerek kevésbé veszélyesek.

– Hogy egy növénynek mekkora a hatóanyagtartalma, az sokmindentől függ: a napsütéses órák számától, a termőterülettől, a csapadéktól. De még az is fontos, milyen napszakban szüretelték. Nem véletlen, hogy annak idején, a boszorkányos históriákban éjfélkor, teliholdkor szedték a növényeket, hiszen valóban magasabb ilyenkor a hatóanyagtartalmuk. Ám a kérdésre visszatérve: nincs olyan drog, ami nem veszélyes.

– Mi tarthat vissza valakit a droghasználattól?

– Mára kiderült: a büntető jogszabálynak nincs visszatartó ereje. A korai, hiteles prevencióval lehet megelőzni a droghasználatot. Fontos elmondani a fiataloknak, hogy az egyes drogok fogyasztása milyen betegségekhez vezethet. A legnagyobb felelősségük természetesen a szülőknek van. Ha a családban bizalmi viszony alakult ki, ha nyugodt, bensőséges a kapcsolat, akkor a szülő tud a gyerek próbálkozásairól. Jobb esetben azonban a gyerek el sem jut odáig, hogy kipróbálja a drogokat, mert megkapta a szükséges információkat – de nem hegyi beszéd formájában, hanem pusztán azért, hogy táguljon a világképe.

Herbáleki – ő sem ártalmatlan!

A “herbáleki” egyre népszerűbb szer a partikon és szórakozóhelyeken. Felpörget, energiával tölt fel, hatása hasonló az amfetamin-tartalmú extasyhoz. Olyan növényeket és hatóanyagokat tartalmaz, amelyek nincsenek tiltólistán, de ne feledjük, ez is a szervezetre ártalmas szer! A herbáleki kapszulájában megtalálható az effedra, ugyanakkor különböző növények is, mint például a csikófark, a kóladió, vagy a ginzeng. A herbálekit tilos alkohollal kombinálni, és negyven testsúly-kilónként legfeljebb egy szem kapszula nem okoz mérgezést.

Hová fordulhatunk kérdéseinkkel?

Bármilyen, droggal kapcsolatos kérdésben segítenek és tájékoztatnak többek között az alábbi ingyenesen hívható drogsegély-szolgálatok munkatársai:
Drog Stop: 06-80-505-678, Drogambulancia: Debrecen, 06-80-505-088, Drogambulancia (a megye területéről): Pécs, 06-80-332-600, Drog Krízis Telefon: Pécs, 06-80-200-430, Alkohol- és drogstop telefonos tanácsadás: Székesfehérvár, 06-22-340-062.