 |
| Szajcz Ágnes pszichológus |
Az eladósodást nem lehet elég korán elkezdeni. Manapság már a kisiskolásoknak is észnél kell lenniük, minden iskolában van egy-két született kis bankár, aki megfinanszírozza a diliboltbeli látogatásokat majd megadod, öregem alapon. Ha van elég esze, előbb tisztában van a kamat fogalmával, mint ahogy a suliban megtanítanák neki.
Aztán ahogy nagykorúnak számítunk, szinte hajigálják utánunk a bombaajánlatokat: végy részletre kamerás mobiltelefont (akciós!), kerékpárt, motort, hét nyelven éneklő zeneládát, és ha a szüleid nem bírják a cehet, finanszírozd az életstílusodat diákhitelből! Egyszer élsz, most vagy fiatal, megérdemled! Nincs is ezzel semmi baj, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a fölgyűlt kölcsönt a pályakezdő fizetésünkből kell majd elkezdeni törleszteni.
 |
| Mohácsy Rita |
Elvben könnyű mindezt tudni. A gond csak az, hogy a fiatalokat olyan életkorukban éri a csábítás, amikor még nincs elég élettapasztalatuk, önismeretük, nem tanultak meg fizetést beosztani, hosszú távra tervezni int óvatosságra Szajcz Ágnes pszichológus. Esetenként a pályaválasztásukkal kapcsolatos szempontokat is mérlegelniük kellene, például, hogy olyan hivatásra készülnek-e, amely majd lehetővé teszi pluszterhek vállalását, gondolok itt a kezdő tanári, orvosi fizetésre. Ugyanakkor lehetőséget is kínál arra, hogy a fiatalok megtanuljanak kevés pénzzel gazdálkodni, függetlenedni a szüleiktől.
Öt szemeszterrel ezelőtt döntöttem úgy, hogy felveszem a diákhitelt meséli Mohácsy Rita, a Szegedi Egyetem kommunikáció szakának levelező hallgatója. Kiszámoltam, még ha a legmagasabb összeget is veszem fel, a jövőben csak körülbelül havi háromezer forintot kell majd törlesztenem. Ezek után természetesen megigényeltem mind a huszonegyezer forintot. Ma már többet is lehet kérni, de én maradtam emellett az összeg mellett mint mondja, nem kenyérre kellett, de sokat segített például a családi béke megteremtésében. A szüleim mindig is támogattak, de kellemetlen volt, amikor kisebb luxuscikkekre kellett pénzt kérnem tőlük. Ilyen például egy új póló, ha már van tíz a polcon
Amikor megjött a hitel, boldog voltam, hogy végre saját pénzem van, és erről nem kell számot adnom a szüleimnek.
 |
| Gosztonyi Szonja |
Én nem sokat láttam a havi húszezer forintomból, de hihetetlenül örültem neki teszi hozzá Gosztonyi Szonja, Rita csoporttársnője. Így ugyanis ki tudtam fizetni a tandíjamat, amely akkoriban pont ugyanannyi volt, mint amennyi hitelt fel tudtam venni. Később aztán felemelték a tandíjat hetven százalékkal. Azon nyomban állást kellett keresnem, el is helyezkedtem asszisztensként egy építőipari befektető cégnél. A fizetésemből félrerakott pénzemmel így ki tudom fizetni ezt a megemelt tandíjösszeget is, de tudom, hogy nagy gondban lennék, ha nem lenne hozzá a diákhitelem. Néha bosszúságot okoz, hogy mire a bank átküldi a pénzt, lejár az iskolai csekk befizetésének a határideje. Mit lehet ilyenkor tenni? Ismét egy rövid lejáratú kölcsönt kérek a szüleimtől.
A diákhitel tehát sokak számára valóban azt a lehetőséget adja meg, hogy egyáltalán továbbtanulhassanak. Ugyanakkor esetenként az erőn felüli fogyasztás irányába tolja a fiatalokat, ráadásul Ritával ellentétben sokaknál elnyomja azt a késztetést, hogy alkalmi munkákat vállaljanak.
