Ha unalmas a pasi, pontot veszít

Goda Krisztina rendező

– A film egy harmincas nő magánéleti megpróbáltatásairól szól – folytatja Kriszta. – Mégpedig egy olyan nőről, akinek elege lett a férfiakból. Főhősünk úgy érzi, eleget csalódott már az életben, nem akar több rossz kapcsolatban élni, sérülni, úgyhogy egyedül vállal gyermeket. Ehhez keres megfelelő partnert, konkrétan szexpartnert. Felad egy hirdetést, és miközben teszteli a leendő apákat, rengeteget randevúzik. Mivel vígjátékról van szó, súlyosabbnál súlyosabb fazonok jelennek meg a randikon. Jön egy szado-mazo mániás ürge, aki otthon nem tudja kiélni ezirányú vágyait. Találkozik egy régi kollégájával, akit mint decens, jóravaló férjet ismert meg, de egy szektás és egy sittes fickó is feltűnik.

– Valóban ilyen rémes a felhozatal?

– Hát, van alapja a válogatásunknak. Annak pedig különösen, hogy miért ilyen kiábrándult egy harmincas nő manapság. A filmben visszapillantunk a lány előző kapcsolataira is. Szenvedett egy drogos mellett, volt olyan szerelme, aki szexuális problémákkal küzdött, egy vízilabdás barátja pedig elhagyta őt a férfi edzőjéért. Utoljára egy olyan férfival járt, aki fél évig azt hazudta, hogy felújítják a lakását, ezért nem mehetnek fel hozzá, miközben „csak” a terhes feleségével lakott ott. Persze mindezzel nem azt akarjuk mondani, hogy nincs normális párkapcsolatban élő harmincas, de tény, hogy nem könnyű párt találni.

– Ebben a korban kivel randizik szívesen egy nő?

– Egy harminc-negyven közötti férfival (bár van egy barátnőm, aki évekig élt boldogan egy nála tíz évvel fiatalabb fiúval). Viszont az érintettek már vagy házasok vagy elváltak, tehát mögöttük van egy elrontott házasság, annak minden lelki terhével, esetleg gyerekekkel is. Szerintem hazudik az a nő, aki ezt elsőre szívesen bevállalná. Aki viszont ennyi idősen is független, azzal lehet valami difi, amit az iránta érzett szerelem csak egy ideig fed el.

– Hol lehet megismerni a potenciális jelöltet?

– Leginkább a munkahelyen, hiszen ilyenkor indul be igazán a nő karrierje, és akkor aztán nincs megállás. Már nincs annyi ideje bulizni, mint egy húszasnak, szűkül a tér – nem nagyon tud máshol ismerkedni. Ha pedig valaki szakmai körből választ, az behozza a munkahelyére az életének egy olyan részét, amelyet egyébként attól teljesen függetlenül intézne. Így egy helyre összpontosulnak a problémák is. Viszont sokkal könnyebb olyannal összecsiszolódni, akivel van témánk, jobb esetben közös szenvedélyünk, aki érti, miről beszélünk, amikor a munkánkról mesélünk. Így az ismerkedés első, nyögvenyelős fázisa kimarad.

– Ki üti meg a randi-mércét?

– Aki vacsorázni hív. Számomra a munkaebéd mindig a szeretői státuszt feltételezi, hiszen akinek komolyak a szándékai, az ráér este és hétvégén is. Aztán legyen jó együtt – ez bármilyen egyszerűen is hangzik, megkerülhetetlen. Lehet egy férfi rendes, tisztességes, apának való, ha nem izgalmas, ha nem vagyok belé szerelmes. Fontos, hogy megbízható legyen – ez korosztályonként egész mást tud jelenti.

– Hova vigyen vacsorázni?

– Egy belvárosi, jó konyhájú, trendi helyre.

– Hogy viselkedjen a randin?

– Erre nincsenek szabályok. A lényeg, hogy értsük egymást, hogy ne csak a külsőségeket lássa, hanem azt is érdekelje, ki vagyok én valójában.

– Miért jár pontlevonás?

– Azért nem, ha nem hoz virágot. Azért viszont igen, ha unalmas.

– Meddig lehet elmenni egy első randin?

– Ennyi idősen egy nő ismeri már magát annyira, hogy tudja, azon az estén a kalandot keresi vagy egy fontos érzést, amelyet nem kockáztat. Már kevesebb kitérő fér bele az idejébe, ezért tudatosabban cselekszik.

– Nehezebben is sérül?

– Ez nem kortól függ. A filmbeli nő is azért választja ezt az utat, mert nem akar több fájdalmat, biztonságosan szeretné berendezni az életét, mégsem tudja elkerülni az újabb szerelmet…

– Egy harmincasnak azért nehéz megfelelni, mert ő már élete párját keresi?

– Ezért is. Egy harmincast már nehezebb elbűvölni, mint egy húszast. Már könnyebben átlát az embereken. Aki régen még titokzatos figurának tűnt, az ma már egy szerencsétlen, aki képtelen összeszedni magát. Nincs már annyi reménykedés, annyi bizakodás. Szerelem viszont ugyanúgy van!