nlc.hu
Aktuális
Így szeressük a gyerekeket… – II. rész

Így szeressük a gyerekeket… – II. rész

Játssz velem!

Az anya áll a konyhában, zöldséget tisztít. Kisfia odaszalad hozzá, mellébújik, átöleli a lábait. Néhány percig szeretgetik egymást, a kicsi már szalad is be, játszik tovább. Nővére is kijön a konyhába, de ő valami mást szeretne. Azt, hogy mossák ki a babaruhákat együtt, ahogy azt tegnap megbeszélték. És akkor hiába mondja az anya, hogy mindjárt, kicsim, csak meghámozom a krumplit, a gyerek nem tágít.

A nagylánynak ugyanis a minőségi idő a szeretetnyelve, akkor érzi úgy, hogy szeretik, ha idejüket, osztatlan figyelmüket adják neki a szülei. Időt, amikor csak rá figyelnek, amikor azt éli át, hogy nem mellékes, hanem főszereplő az életükben.

Az előbb említett eset megoldása mégsem csupán az, hogy az anya otthagyja a krumplit és megy babaruhát mosni, hanem például, hogy maga mellé állítja a kislányt egy sámlira, ad neki valami feladatot, vagy hagyja, hogy a gyerek keressen magának valami fontos dolgot a konyhában, és beszélgetnek közben.
Ezek a beszélgetések nagyon fontosak. El lehet mondani ilyenkor az első szerelem történetét, vagy azt, hogyan ismerkedett meg Anya Apával. A gyerek értékeli a bizalmat, megnyílik ő maga is. Átéli azt a semmihez sem hasonlítható boldogító bizonyosságot, hogy az élet rendje az: ember és ember között bizalom van. Ennek igényével nő fel, bármi történik vele, tudja, hogy ez megtalálható, hogy felépíthető.

Ismerek olyan apát, aki minden este a lányával sétáltatja a kutyát, ami nem kellemetlen kötelesség, hanem jó program kettőjüknek. De lehet a minőségi idő süteménysütés, kirándulás, kosárlabdázás a ház előtt, kártyaparti, társasjáték. Figyelem, őszinteség és egymás szemébe nézés kell hozzá.

Hoztál nekem valamit?

Ha azt halljuk, hogy a negyedik szeretetnyelv az ajándékozás, ne gondoljunk feltétlenül rosszra. Nem arról van szó, hogy manipuláljuk, vesztegessük meg a gyereket, vagy magunk helyett adjunk neki tárgyakat, szó sincs róla! De ő az, aki csalódik, ha utazás után üres kézzel jövünk haza. Igaz, az is ő, aki a repülőn kapott kis csokival vagy a tengerparton felszedett kagylóval is elégedett, mert a tárgy csupán azért fontos neki, hogy átélje: az anyukám vagy az apukám rám gondolt, amikor ezt vette, félretette, gyűjtötte nekem.

Az ajándékozás szeretetnyelvét azért is nehéz tisztán beszélni, mert a játékboltok kínálata bábeli zűrzavart teremt a szülők körül. Bizonytalan anyák és apák segítsége lehet az a néhány kérdés – így karácsony előtt különösen megfontolandó tanács – amelyet feltehetnek maguknak megkönnyítendő a választást: Milyen üzenetet közvetít ez a játék a gyermekem számára? Egyetértek-e ezzel az üzenettel? Mit fog megtanulni, miközben játszik vele? Egészében véve építő vagy romboló hatású-e? Alkalmas-e arra, hogy tartósan fenntartsa az érdeklődését?

Segítesz nekem?

Az ötödik szeretenyelv a szívességek nyelve. Azok a gyerekek, akik ezt a nyelvet beszélik, nagyon vágynak szüleik segítségére, apró szívességeikre. Hálásak, ha az édesanyjuk egy nehéz nap végén megágyaz helyettük, ha gyümölcssalátával lepi meg őket, ha eléjük megy, ha nem csupán bíztatja őket, de segít is a matek leckénél. Sok gyerek érzi úgy, hogy magára hagyták, pedig csak nem jól ismerték fel igényeit a szülei.

Nyelvlecke szülőknek

Tényleg: hogyan ismerje fel a szülő, melyik is az ő gyereke szeretetnyelve. A dolog nem nehéz, hiszen a gyerek nemcsak érti, de beszéli is ezt a nyelvet, tehát csak figyelni kell, mit tesz vagy mond, ha kifejezi a szeretetét. Van, aki odabújik, ölelget és puszilgat, a másik azt mondja. „Mama, ma nagyon szép vagy.” A harmadik rajzot készít, terítőt vág ki papírból, és megajándékozza velük a szülőket, nagyszülőket, a tanító nénit. A gyerekek egy része azt mondja, „Gyere, ülj le mellém, megfésüllek”, vagy „Menjünk sétálni”, és van, aki váratlanul rendet csinál, kipucolja a cipőket, majd fényes arccal várja, mekkora is lesz a hazatérő szülők öröme.

Sokat segít az is, ha figyelünk arra, miről panaszkodik gyerekünk. Az ilyen mondatok, mint „Sohasem dicsérsz meg”, „Hozzád akarok bújni”, „Miért nem hoztál semmit?”, „Megint nem mentünk el együtt, pedig megígérted”, „Mindig mindent egyedül kell csinálnom” eligazítják a figyelmes szülőt, és segítik abban, hogyan orvosolja minél gyorsabban és hatásosabban a gyerek baját.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top