Csak az iskolának tanulunk
Móni az egyetemen minden vizsgájára igyekezett maximálisan felkészülni, így aztán meglepődött, hogy a diploma után hónapokig nem talált állást: a munkaadók nem örültek neki, mivel nem volt gyakorlata. Hiába vagyunk jókislányok, a munkahelyen nem a színötös bizonyítvány számít, sokkal inkább az életrevalóság, a szakmai tapasztalat és a kapcsolatok.
Ha a főiskolán, egyetemen minden figyelmünket a tanulásnak szenteljük, a diploma után könnyen arculcsapásként érhet: előnybe kerülnek azok az évfolyamtársaink, akik a lazább tanulás mellett már munkát vállaltak. Meglepő, de a bulizás sem elvesztegetett idő: a diákévek alatt szerzett ismeretségek, barátságok később aranyat érnek a karrier szempontjából.
Csak hirdetésekre jelentkezünk
Ha egy nő állást keres, ez többnyire abból áll, hogy az álláshirdetéseket böngészi. Pedig hirdetések útján a pozícióknak csak a tizedét töltik be; három állás közül kettőt személyes kapcsolatok útján nyernek el. Ezért inkább a telefont izzítsuk be, s ne habozzuk tudatni ismerőseinkkel: állást keresünk. Hátha valamelyikük tud egy éppen megüresedett posztról. Amennyiben álláshirdetésre válaszolunk, ne adjuk be mindenhova a jelentkezésünket, de az se riasszon el, ha a felsorolt tulajdonságok nem mindegyike illik ránk. Legyünk nagyvonalúak!
A karrierszakértők szerint akkor érdemes jelentkezni, ha legalább 80 százalékos egyezés van a hirdetésben megkövetelt feltételek és saját kvalitásaink között.
Nem tudjuk, mit akarunk
Hajnalka az egyetemen a marketing szakirányt választotta, mivel az volt a legdivatosabb az évfolyamában. Csak két év munka után jött rá: visszahúzódó, inkább elmélyedő természetével nem illik ebbe a világba. Átképezte magát könyvelőnek. A számok közt aztán megtalálta a helyét. A pályaválasztásban és az álláskeresésben is fontos az önismeret. Próbáljuk legalább elképzelni, milyen munkahely, milyen feladatok illenek az egyéniségünkhöz, hol szeretnénk tartani pár év múlva, s ehhez válasszunk felsőfokú iskolát vagy állást.
Babázás alatt elszakadunk a munka világától
“Érdemes a gyes, gyed idejét kihasználni, és valamit tanulni, a kisgyerekkel való foglalkozás eleinte úgysem veszi igénybe szellemi kapacitásainkat” tanácsolja Juhos Andrea karrierszakértő, a DBM Magyarország ügyvezető partnere. Ne váljunk láthatatlanná az otthonlét évei alatt: járjunk be a vállalati rendezvényekre, időnként hívjuk fel vagy látogassuk meg a kollégáinkat, hogy ne felejtsenek el bennünket.
Két-három év alatt sokan lecserélődnek egy vállalatnál, s ha a kulcspozíciókban ülők nem is ismernek, igazán nehéz lesz visszatérni. Judit például a munkahelyére folyósíttatta a gyest, így havonta bement és váltott pár szót a többiekkel, az otthon töltött idő alatt nem vesztette el teljesen a fonalat.
E szempontból szerencsésebbek azok, akik 3-4 év munka után vállalnak gyereket, így remélhetőleg lesz hova visszatérniük.
A karrierszakértők további tanácsait a Nők Lapja Évszakok márciusi számában találja.
