Lehet-e beszámítható egy gyilkos?

Már a helyszínen kiderült: az embereket leginkább az háborítja fel, hogy a kegyetlen gyilkos, aki az enyhe ítélet és a jó magaviseletre való tekintettel kapható kedvezmények miatt alig egy évet töltött börtönben nemi erőszak és más erőszakos cselekedetek miatt, szabadulása után pár hónappal követte el tettét. Az igazságügy-miniszter szerint sem működnek megfelelően a vonatkozó hatályos jogszabályok.

Mit gondolnak az emberek?

„Meglehet, hogy az Alkotmány kimondja az élethez való jogot, de annak a kislánynak is joga lett volna az élethez! Miért nem lehet ezt a kérdést úgy felfogni, hogy aki bizonyítottan, készakarva megvonja valakinek az élethez való jogát, az ezzel a cselekedetével kirekesztette magát alkotmányos jogából?! Inkább őrizgetjük, etetjük-itatjuk, ruházzuk az ilyen aberrált állatokat.”

•

„Erőszakos bűncselekmények elkövetőinél nem alkalmaznám a kedvezményeket, vagy legalábbis szigorúbban. A kétszeri erőszakos közösülés után (már az egyszeri után is) kasztrálnám. Nem fizikailag, injekcióval, Kaliforniában létezik ilyen büntetés.”

•





„Ne legyünk humánusak az elvetemültekkel szemben! A büntetés legyen (a szabadságelvonás tényén túlmenően is) büntetés! Teljesítse egy időben a társadalom védelmét, az elkövető bűnhődését és az elrettentést (no jó! – visszatartást). Ami a büntetőjogban és a büntetés-végrehajtásban ma Magyarországon folyik, az valóban rettenetes. Nem szolgálja a társadalom (egészséges) igazságérzetének kielégítését, nem segíti elő a bűnelkerülést. De Isten mentsen meg minket az önhatalomtól, még akkor is, ha fáj, még akkor is, ha a bűn az égbe kiált…”

•

Az Origo internetes portálról idézett vélemények határozottan tükrözik, hogy a legtöbben úgy érzik, nem védi őket hatékonyan a törvény. A szécsényi esethez hasonló ügyekben sokkal szigorúbb ítéleteket tartanának jogosnak még azok is, akik ellenzik a halálbüntetést. Ám nagyon széles azok tábora is, akik szerint a gyilkos elveszti az élethez való jogát. Megkérdeztünk néhány szakértőt, mi az eljárás a hasonló ügyekben.

Dr. Baraczka Balázs

Biológiai értelemben nem beteg

A szécsényi gyilkosság gyanúsítottját korábban erőszakos nemi közösülés bűntettéért ítélték el, ahonnan idő előtt szabadult. A gyilkosság után felmerül a kérdés: mennyire volt a férfi beszámítható, és miért engedték el a kiszabott büntetését? Elsőként Dr. Baraczka Balázs ideg-, elme szakorvos, a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet vezetője válaszol:

– A szécsényi ügyben, legalábbis eddigi tudomásunk szerint, a szóban forgó férfit a korábbi bűncselekményben – az erőszakos közösülés miatt – megvizsgálták szakértők: pszichiáterek, pszichológusok, úgy, ahogy a törvény előírja. Elítélték, tehát nyilván nem találták beszámíthatatlannak. Jogerős büntetését a bíróság kiszabta. Ennek letöltését megkezdte. Meghatározott feltételek meglétekor el lehet engedni a szabadságvesztés letöltését az erőszakos közösülés esetében is, mint ahogy bármely más bűncselekmény elkövetésekor. Arra azonban a mai büntetés-végrehajtás joggyakorlatában nincs egyértelmű eljárásjogi utasítás, hogy ha valakinek a büntetését jó magaviselete miatt meg lehet szakítani, akkor azt a személyt, szakértők vizsgálják meg újra – mielőtt feltételesen szabadlábra helyeznék. Különösen, hogy azt a bűncselekményt, amely miatt elítélték, elköveti-e ismét. Feltételezésem szerint a törvénykönyvnek esetleg ilyen módosítása, illetve a büntetés-végrehajtás rendjének ilyen javítása várható. A miniszterelnök utasította az igazságügy-minisztert, hogy ilyen értelemben nézzék át a büntető törvénykezést és a bírói joggyakorlatot.
Arról, hogy milyen mértékben beszámítható egy gyilkossággal gyanúsított férfi, általánosságban azt mondhatom el – folytatja a szakorvos –, hogy azt szakértői vizsgálat dönti el. Amennyiben a szakértők megállapítják a kóros elmeállapot fennállását a bűncselekmény elkövetésének időpontjában, akkor a bíróság a szakvéleményt igénybe veheti. Ilyenkor tehát, ha valaki kóros elmeállapotban követte el tettét, akkor büntetőjogi értelemben beszámíthatatlan vagy korlátozottan beszámítható.

A bíróság ekkor elrendelheti a kényszergyógykezelést. Az erőszakos bűncselekmények túlnyomó többségét elkövető személyek azonban teljes büntetőjogi felelősséggel tartoznak – szakértői vélemények alapján is, tehát a törvény teljes súlyával kell büntetni.

A teljes cikk a 17. heti, március 27-én megjelenő Nők Lapjában olvasható.