TUDJUK, MIT ÉRÜNK
Az álláskeresés folyamán igyekezzünk informálódni, hogy képesítésünk és tapasztalatunk mekkora jövedelemre jogosít bennünket a munkaerőpiacon. Ajánlott házi feladat, hogy a vágyott munkahelyről az egyéb adatok mellett igyekezzünk a fizetési struktúrára vonatkozó információkat is beszerezni javasolja Juhos Andrea, a DBM karriertanácsadó ügyvezetője. Mivel hazánkban a legtöbb cég titkolja a béreket, így ehhez támpontul szolgálhatnak az általános fizetési felmérések, statisztikák és ismerőseink megkérdezése. Természetes viszonyítási pont az előző munkahelyünkön elért jövedelem. Persze alkupozíciónk attól is függ, állásból vagy éppen többhavi munkanélküliség után kopogtatunk a cég ajtaján.
AKIT LEVADÁSZNAK
A legjobb helyzetben azok általában vezetők vagy különleges szaktudással rendelkezők vannak, akiket meglevő posztjukról akar egy fejvadász elcsábítani másik vállalathoz. Mivel minden váltás kockázatot jelent, ilyenkor nem is tárgyalnak az illetővel, ha nem tudnak 25 százalékot ráígérni a jelenlegi jövedelmére. Ha van állásunk, de szeretnénk váltani, akkor is tárgyalhatunk
a jelenleginél 10-20 százalékkal magasabb bérezésről, de ez már kockázatosabb játék. A legrosszabb alkupozícióban pedig természetesen a több hónapja keresgélő állástalanok vannak. Ők sokszor az előző javadalmazásuknál alacsonyabbal is beérik, csak végre elhelyezkedjenek. A fejvadász tapasztalata szerint a kényszerűségből, állásuk elvesztése miatt keresgélők átlagosan 6-8
hónap parkolásra számíthatnak. Sajnos, a gyermekgondozásból több év kihagyás után visszatérő hölgyek helyzete sem szívderítő: a legtöbb munkáltató fanyalogva fogadja őket, s keresetük sem lesz annyi, mintha
a kiesett években is dolgoztak volna.
VISSZAKOZNI KÍNOS
Sok jelentkező elköveti azt a hibát, hogy
a reálisnál lényegesen, akár 30-50 százalékkal magasabb összeget fogalmaz meg elvárásként, mert úgy taktikázik, hogy az alku során majd enged belőle tapasztalta Fröhlich Péter, a P&Bert vezetési tanácsadó ügyvezető igazgatója. Ha ezt a céges interjún teszi az ambiciózus álláskereső, azonnal kirostálhatja magát. Ha pedig a közvetítőnél ad meg túl magas tétet, azt kockáztatja, hogy be sem ajánlják őt az egy adott kerettel rendelkező vállalatokhoz. Utólag már hiába visszakozik, hogy kevesebbel is beérné: ez rontja a szavahihetőségét.
A munkáltatók hacsak nem fixen megszabott bér jár az adott munkakörrel általában egy fizetési sávon belül gondolkodnak. Ezért sem árt képben lenni: ha ugyanis a sáv alsó szélét nevezzük meg elvárt bérnek, habozás nélkül rá fognak állni. Így járt a frissdiplomás Erika, aki a kezdeti bértárgyaláson szégyenlősségből alacsonyabb összeget kért. Pár hónap múlva már hiába ébredt rá valódi munkaerőpiaci értékére, főnökei utólag nem adtak neki emelést. Ezért nyuszik se legyünk, ha elhangzik a nagy kérdés, lehetőleg határozottan, mentegetőzés nélkül mondjuk ki elvárásunkat. Ha van állásunk, egyszerűbb a helyzet: ilyenkor elmondhatjuk, mennyit keresünk a jelenlegi munkahelyünkön.
További jó tanácsokat a Nők Lapja Évszakok szeptemberi számában találhat.