A hét témája a Nők Lapjában: Mi lesz veled, szép világunk? Riasztó jelek, ijesztő prognózisok, aggodalmak, félelmek. Mi lesz bolygónkkal, mi jut gyerekeinknek, unokáinknak? Lesz-e iható, friss vizük, védelmük új, pusztító járványok ellen, lesz-e családjuk, lelki békéjük? Rajtunk múlik. Rajtuk. Alan Kay, a számítástechnika egyik úttörője ezt mondta erről: A jövő előrejelzésének legjobb módja az, ha azt mi magunk alkotjuk meg. További írások: Veszélyben a család » Nem lesz iható a víz? » A lélek betegségei » Az összeállítást készítették: Kertész Gábor V. Kulcsár Ildikó, Bus István, Mihalicz Csilla, Hulej Emese |
Vírusok féken tartva
Ami a fertőző betegségeket illeti, leginkább a védőoltások ellenzőitől kellene féltenünk a gyerekeinket állítja dr. Berencsi György, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ fővirológusa. A rég leküzdött torokgyík, szamárköhögés, gyermekbénulás ugyanis föléled ott, ahol a lakosság átoltottsága hézagos. Jó példa erre Oroszország, ahol két évvel a Szovjetunió megszűnése és vele a szigorú közegészségügyi rendszer összeomlása után ötezer gyermek kapta meg a diftériát. A gyermekbetegségek ellen az egyetlen megoldás az aktív immunizálás. Járvány kialakulása esetén a gyerekek harminc százaléka meghal.
Az AIDS- vagy a hepatitiszvírusok nem okozhatnak komoly világjárványt, hiszen egyszerű a védekezés: jól kell partnert választani, és hűnek kell maradni hozzá.
Nem várható, hogy bejussanak azok a vírusok, amelyek a különböző vérzéses lázakat okozzák (ilyen például az ebola). Ugyanígy megállt Ázsiában a SARS terjedése, illetve Németországban az úgynevezett marburgi vírus is. Ez utóbbi exportált majmokkal került előbb Szerbiába, majd Németországba. A majmok megharaptak egy-két gondozót, rajtuk kívül az ápolók fertőződtek meg vérvételkor. A SARS, illetve az AIDS esetében is az a tanulság, hogy az ember ne egye nyersen az állatok húsát, mert abból lehet zoonózis, vagyis állatról emberre átterjedő fertőzés.
A témáról bővebbet a Nők Lapja január 11-én megjelenő 2-es számában olvashatsz!