nlc.hu
Aktuális
Értünk harcolnak

Értünk harcolnak

Szeretünk nõk lenni, azt viszont nem szeretjük, ha emiatt nem kezelnek teljes emberként. Ám kevesen tudunk tenni bármit azért, hogy a helyzet megváltozzon. Bemutatunk három nõt, akik helyettünk is felvették a kesztyût.





„Az élethez való jog mindennél fontosabb”
Betlen Anna közgazdász, emberjogi aktivista, az első (azóta megszűnt) bántalmazott nőket segítő kríziskezelő központ létrehozója. Egy fia, egy lánya, és egy nyolchónapos unokája van.

Pofon, verés, kegyetlenkedés… Legtöbbünk szerencsére nincs kitéve egy erőszakos férfi agressziójának. Ám igenis érint minket az, hogy a családon belüli erőszak felett a magyar jog szemet huny. Hiszen azokat a hátrányokat, amelyeket az élet más területén elszenvedünk, megalapozza, hogy a családban közvetlen erőszakot lehet alkalmazni nők ellen – vallja Betlen Anna.

A törvényről
2003-ban ötvenezer aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy szülessen törvény, amely tiltja a nők hátrányos megkülönböztetésének minden formáját. Ezt követően országgyűlési határozat készült, amely 11 pontban összegezte a teendőket. Noha mindennek 2004 áprilisáig meg kellett volna valósulnia, lassan két éve nincs kézzelfogható eredmény.

A nők helyzetéről
„Magyarországon a nők hátrányos helyzetűek – állítja Betlen Anna. – A férfiak (ugyanolyan beosztásban is) többet keresnek, és a háztartás körüli munkát is beleértve összeségében sokkal kevesebbet dolgoznak. A férfitársadalomnak ezekből a kiváltságokból kellene tehát engednie akkor, ha támogatná nők jogainak érvényesülését. Pedig egy öntudatos nőtársadalom, amelyik félelemmentes légkörben él, egyénileg és együttesen is összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítményekre volna képes, mint ma. Ezzel pedig mindkét nem jól járna.
A Magyar Országgyűlésben a képviselők kevesebb mint 10 százaléka nő. Ők ráadásul magasabb végzettséggel és általában idősebb korban kerülnek a parlamentbe, mint a férfiak. Hogy ugyanazt a pozíciót nagy nehezen elérhessék, sokszorosát kell teljesíteniük, mint férfitársaiknak. Miért van ez? Hogyan lehetett elérni, és mi tartja fenn azt a szellemet, hogy a nő nem teljes értékű emberként jelenik meg előttünk, akinek számtalan feladata, nézete és érdeke van, hanem jobbára csupán mint cicababa, akinek problémái kimerülnek a szépítkezésben, főzésben, gyereknevelésben és párkeresésben. Az erőszak társadalmi eszköze az, ami féken tartja a nőket.”

Személyes érintettsége
„A gyerekek fejébe tölcsérrel töltik az egyenlőtlenség eszményét. Egyenesen értékként állítják be azt – figyelmeztet Betlen Anna. – Mire felnövünk, elfogadjuk, hogy hátrányunk biológiai szükségszerűség. Emlékszem, amikor gyerekkoromban azt a szót olvastam a tankönyvekben, hogy »ember«, az mindig férfit jelentett. Az ősemberről szóló olvasmányok illusztrációi a vadászó férfit ábrázolták, a »középkori embert« páncélos lovag jelenítette meg. Minden történelmi szereplő, akivel azonosulnom kellett volna, férfi volt. A Zrínyi Ilonához hasonlók hőstetteihez mindig hozzátették, hogy »nő létükre«. Én emberként akartam volna valaki lenni, nem csupán »nő létemre«.”

Kiemelt területe
„Külföldi és hazai felmérések szerint a nők húsz százaléka élete során legalább egyszer él bántalmazó kapcsolatban. A legújabb külföldi kutatásokból kiderült: az elmúlt egy év során a EURÓPAI? MAGYAR? nők tíz százaléka élt olyan partnerrel, aki fizikailag és/vagy szexuálisan bántalmazta őket.”

Küldetése
A legfontosabb, hogy a bántalmazott nők megfelelő ellátásban részesülhessenek, amely személyes segítséget tud nyújtani speciális jogi, szociális, lelki problémáik kezelésében. E célra hoztuk létre az első kríziskezelő központot, amely sajnos csak egy évig működhetett annak ellenére, hogy óriási szükség volt rá.
Fontos volna az is, hogy a szociális, egészségügyi szakemberek, a rendőrök, a pszichológusok és a pedagógusok képzésébe tananyagként kerüljön bele a bántalmazott emberekkel kapcsolatos speciális ismeretanyag.
Valamint szülessen egy nők elleni erőszakot tiltó törvénycsomag, amely a családon belül elkövetett, nő elleni erőszakot, a munkahelyi zaklatást, s egyben a prostitúció szervezését, kizsákmányolását és igénybevételét is tiltaná. E törvénycsomagnak lehetne döntő eleme a távoltartó rendelkezés. Ennek révén a bántalmazót rövid időre – egy-két hétre – el lehetne távolítani az áldozat közeléből, hogy az egyrészt ne legyen veszélyben, másrészt átgondolhassa az életét. Egyszer már a parlament elé került egy ilyen célú tervezet, de nagy felzúdulást keltett. A honatyák azzal érveltek, hogy nem lehet az állampolgárok tulajdonhoz és mozgásszabadsághoz való jogát korlátozni. Mi viszont azt gondoljuk, hogy az élethez való jog előbbre való, mint a tulajdonjog gyakorlásának nagyon rövid idejű korlátozása. Egy ilyen rendeletnek az lehetne a legfontosabb eredménye, hogy a bántalmazóban tudatosulna: a társadalom nem tűri a magatartását.”

Legmegrázóbb élménye
„Egyszer, régen, amikor a NaNE egyesület önkénteseként ügyeltem a telefonnál, egy fiatal nő jelentkezett. – Elmenekültem hazulról. Most szököm ötödszörre. Ezúttal egyedül jöttem el. Ott maradt két pici gyerekem a férjemmel. – Úristen, otthagyta a gyerekeket? – kérdeztem rémülten. – Szeretnék még élni – hangzott a válasz.”

További információk:
http://16akcionap.uw.hu/, www.stop-ferfieroszak.hu

„Ez sokkal több, mint ártatlan flört”
Spronz Júlia (30), a Habeas Corpus Munkacsoport jogásza, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen szervezet telefonos jogsegély-szolgálatának munkatársa. Párja támogatja a munkáját, mindig ott van tüntetéseken. Kisfiuk 17 hónapos.

Zaklatták már önt szexuálisan? Nem? Látott már meztelen nős plakátot munkahelyen? Meséltek a társaságában erotikus viccet? Zavarta már, hogy egy kolléga félreérthetetlen megjegyzéseket tett vagy valaki „beszólt” az utcán? Igen? Akkor önt mégiscsak zaklatták már szexuálisan. Vannak, akik úgy gondolják, nem kell tehetetlenül tűrnünk, hogy mások megaláznak, hogy nem emberként, hanem hatalmuk tárgyaként kezelnek minket. Spronz Júlia is tiltakozik ez ellen, mint mondja, a szexuális zaklatás kártékonyabb, mint gondolnánk, ezért volna indokolt törvényben teljeskörűen megtiltani.

A törvényről
A szexuális zaklatást szabályozó európai uniós irányelv magyar jogrendbe való beépítésének határideje 2005. október 5-e volt. Ez eddig csak hiányosan történt meg.

A nők helyzetéről
„Igaz, nálunk nem olyan látványos az elnyomás, mint a Közel-Keleten, de azért pontosan olyan férfi-, illetve apaközpontú világban élünk, mint sok más országban. A jogi háttér egyáltalán nem támogat, a nőmozgalom sem elég erős. Nem könnyű ma Magyarországon nőnek és nők jogérvényesítésével foglalkozó szakembernek lenni.”

Személyes érintettsége
„Sokáig hittem, nekem sohasem volt hátrányom abból, hogy nő vagyok. De ahogy mind inkább megismerem a témát, utólag egyre több esetben fedezem fel az erőszakos elemeket.”

Kiemelt területe
A nők hetven százaléka élt már át zaklatást. Érdemes tisztázni: itt nem flörtről, még csak nem is kellemetlen udvarlásról van szó, hiszen ezeket megtanuljuk kezelni. Az áldozatok bizony sosem keverik össze az ártatlan közeledést a zaklatással! Előbbinél két egyenrangú félről beszélünk, utóbbinál viszont az áldozat egyértelműen alárendeltnek, megalázottnak érzi magát. Bizonyos, hogy ezt az elkövető is érzékeli, ám ő élvezi, hogy hatalma van a másik felett.
Az ilyesmi komoly dolog, ha folyamatosan zajlik, mondjuk egy munkahelyen, az pszichoszomatikus (lelki eredetű, testivé váló) tüneteket – gyomorfájást, fekélyt, szédülést, migrénes rohamokat – okozhat. Egészen addig, míg a nő többnyire felmond. Van ugyan lehetőség munkaügyi-, polgárjogi- és büntetőper indítására is, ám az érintettek elvétve tesznek feljelentést. Az eljárás során ugyanis sajnos gyakorta őket hibáztatják. Az eredmény pedig bizonytalan.

Küldetése
„Szeretném tudatosítani a nőkben, hogy a zaklatás jogsértés. Csak itt nehéz a bizonyítás, hiszen ezek a cselekmények négyszemközt zajlanak. És még ha más kolléganők is szenvedtek már az illető viselkedésétől, tanúskodni többnyire nem hajlandók. Külön jogszabály nem foglalkozik az ilyen ügyekkel, a szexuális zsarolást – amikor szexuális szolgáltatáshoz kötik munkahelyi előnyök biztosítását (mondjuk az előléptetést) vagy hátrányok alkalmazását (például munkaviszony megszüntetése) – nem ismeri a magyar jogrend.
Most talán megtörténik majd az áttörés, mert a strasbourgi emberi jogi bíróság befogadta az egyik ügyünket. Egy titkárnőt képviselünk, akit fegyelmi eljárás keretében eltávolítottak az állásából, amikor összetűzésbe került az őt zaklató főnökkel. A magyar bíróságok nem adtak neki igazat. Abban bízunk, hogy ha születik egy pozitív ítélet, az visszahat a magyar jogalkalmazásra is.
A férfiak többsége szkeptikusan áll a témához. Attól is félnek, hogy ezután majd rá sem lehet kacsintani a kolléganőre, mert az egyből milliós kártérítést követel majd. Természetesen erről szó sincs. A szexuális zaklatás jogi tilalma nem a nők meggazdagodását, hanem emberi jogaik védelmét szolgálja.

Legmegrázóbb élménye
„Egy fiatal nő betelefonált a segélyvonalra, és elmondta, hogy két napja megerőszakolták. Nem segítséget kért, csak el akart búcsúzni. Azt mondta, nem bír együtt élni ezzel a teherrel. Iszonyatos nagy volt a felelősségem: véletlen valami olyat mondok, ami megerősíti abban, hogy ez az egyetlen út, vagy elő tudok állni olyannal, ami miatt meggondolja magát. Nem tudom, mi lett vele.”

További információk: www.zaklatas.hu, www.habeascorpus.hu
Adószámuk az 1 százalék felajánlásához: Habeas Corpus Munkacsoport: 18082401-1-41

Teljes cikkünket a Nők Lapja Évszakok márciusi számában olvashatja el.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top