Vonzóvá lehet-e tenni ismét az orvosi pályát a fiatalok számára?
Járóbeteg-szakrendelőnkbe egy éve keresünk urológust, fül-orr-gégészt és fogorvost. Alacsony a fizetés, rengeteg a munka, a betegek türelmetlenek, s nemhogy nem adnak hálapénzt az orvosoknak és az asszisztensnőknek, hanem, ha várniuk kell, verik az ajtót, s naponta több orvost is feljelentenek kezdi egy budapesti egészségügyi szolgálat vezetője. Nőgyógyászt azért nem találtunk hónapokig, mert a jelöltjeink azt mondták, inkább viszik a magánrendelésüket, és mellette kórházban dolgoznak. A fogorvosaink közül az elmúlt években többen is elmentek határ menti rendelőkbe dolgozni, vagy privát praxisra váltottak. Az asszisztensnők közül a fiatalok inkább a magánrendelőket választják; nem dédelgetek illúziókat addig, amíg egy asszisztensnőnek pótlékkal együtt bruttó nyolcvan-százhúszezer forint közötti fizetést tudunk adni. Ráadásul a szakrendelőkben a betegek sokkal inkább hangot adnak a jogaiknak, mint a kórházakban a pizsamás beteg mindig kiszolgáltatottabb , türelmetlenek, gyakran lenézően beszélnek az orvosokkal és a nővérekkel. Pénzzel nem tudom motiválni a fiatal orvosokat, hiszen nincs rá keretem. Azt gondolom, csodának kellene történnie, hogy változás következzen be az egészségügyben, az orvosok presztízse helyreálljon, s újra sok fiatal válassza ezt a hivatást.
 |
Tíz év kell a változáshoz
Az Egészségügyi Minisztérium megbízásából a Magyar Kórházszövetség szakmai felmérést készített, amelyben kilencvenhárom kórház vett részt. A felmérésből kiderült, hogy a kórházakból és a kórházi szakrendelőkből jelenleg 2460 szakorvos hiányzik. A legnagyobb a hiány az intenzív terápiás és aneszteziológus szakorvosokból, de vonatkozik ez más szakmákra is átlagosan 10-15 százalékos, egyes helyeken akár 20-30 százalékos is lehet az orvoshiány Magyarországon.
Az egyik legnagyobb probléma az elöregedés: körülbelül 12 százalék a 62 év feletti orvosok aránya, a 30 év alattiaké mindössze 8 százalék. A másik aggasztó adat, hogy mindössze 168 ezer forint az egészségügyben dolgozók bruttó átlagjövedelme (az összesítésben a portástól az ápolókon át az orvosig minden egészségügyben dolgozó szerepel) magyarázza dr. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Az elnök szerint a megoldás az orvosok és az egészségügyi személyzet társadalmi presztízsének növelése, a bérek felemelése, az előrelépés lehetősége lenne. Fontosnak tartja, hogy a fiataloknak életpályamodellt, vagyis jövőképet adjon a szakma, tehát érezzék: érdemes orvosnak menni. Szerinte a béreket fokozatosan uniós szintre kellene emelni, s ezzel párhuzamosan meg kellene szüntetni a hálapénzt. Dr. Golub Iván úgy gondolja: mivel egy szakorvos kiképzése tíz évig tart, sürgős változtatás esetén is minimum tíz év szükséges ahhoz, hogy ez a helyzet érdemben javuljon.
A teljes cikk a 13. heti, március 29-én megjelenő Nők Lapjában olvasható.
