 |
A reformkorban körvonalazódott először, hogy legyen Pestnek avagy Budának vadakból álló látványossága, de a történelem alakulása évtizedekkel elhalasztotta ezt az inkább békeidőkben megvalósítható tervet.
Xántus és a többiek
Így történt, hogy 1859-ben négy nagy tekintélyű tudós szövetkezett az ügy érdekében: Szabó József geológus professzor, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, aki a Füvészkertet igazgatta és az Amerikából hazaérkező, onnan hatalmas természettudományi és néprajzi gyűjteményt magával hozó Xántus János. A tudomány emberei megküzdöttek a császári adminisztrációval, és elbíbelődtek a cégalapítás dolgaival. Így nyílhatott meg 1866. augusztus 9-én a hatszáz állatnak otthont adó kert. A megnyitót március 15-ére tervezték, ám ezt nem támogatták a hivatalosságok Szerencse volt viszont, hogy nem sokkal korábban ment csődbe az egyik bécsi állatkert, onnan árverés útján szép példányokat sikerült átmenteni.
 |
Afrikai nagyvadakat még nem láthattak az első látogatók, akik között egyébként igen gyakran feltűnt különösen kedvence, Kristóf, a barnamedve ketrecénél Deák Ferenc is.
Az első egzotikus nagyvad, egy zsiráf a kiegyezés, pontosabban a koronázás tiszteletére érkezett. Maga Ferenc József ajándékozta magángyűjteményéből a kecses állatot felesége, Erzsébet közbenjárására. Erzsébetnél pedig maga Xántus járt közben, amikor az új királynét az intézmény igazgatójaként végigvezette a létesítményen. A nőstény zsiráf ráadásul vemhesen érkezett, így nemsokára két zsiráfnak örülhettek a látogatók. Az 1870-es években már volt elefánt, oroszlán, érkezett orrszarvú, és 1893-ban már itt élt Jónás is, a legendás víziló, aki az április elsejei tréfák központi figurájává nőtte ki magát.
Mit eszik a gorilla?
 |
Az állományt akkoriban nem az állatkertek egymás közötti kapcsolatai, csereügyletei révén gyarapították, inkább hivatásos állatbefogóktól vásároltak. Csakhogy a zoológia nemigen terjedt ki arra, vajon hogyan élnek, viselkednek, mit esznek a távoli vidékről érkező állatok, így fordult elő, hogy a gorillát, aki kimondottan vegetáriánus életmódot folytat, hússal kínálták. Ha vad, biztosan húst eszik, gondolták, de tévedtek.
Az állatkert a megnyitás évében öt hónap alatt 61 ezer látogatót vonzott, a következőben 100 ezren voltak kíváncsiak rá. Ám a kiváló tudósok nem váltak be annyira az üzleti világban, így kénytelenek voltak először kard- és tűznyelők, kötéltáncosok, késdobálók közreműködésével növelni a látogatottságot. Ez azonban megkérdőjelezte a közhasznúság tényét. A 20. század elején csődbe ment intézményt Andrássy Gyula belügyminiszter ötlete mentette meg. Azt ajánlotta, maga a főváros vegye át a tulajdonjogot, újítsa fel és meg az állatkertet. Három évig tartottak zárva, ekkor készültek el azok a jellegzetes építmények (Elefántház, nagyszikla vagy a főkapu), melyeket mindannyian jól ismerünk. Az építést irányító Neuschloss Kornél tehetséges tanítványaira bízta a munka egy részét, köztük bizonyos Kós Károly nevűre
A teljes cikk a 26. heti, június 28-án megjelenő Nők Lapjában olvasható.
Erős Antónia a kamerák mögött » Öncsonkítás vagy jog az önrendelkezéshez?» Paul Newmann:”Úgy kell annak, aki tervez”» Ártó-védő napsugarak » Meghívom egy kávéra » |
