Dinki vagyok?

A modern házasság fogalmát Réka (32) és Balázs (34) kapcsolata maximálisan kimeríti. Alig látják egymást: Réka rendezvényszervező, aki a legtöbb este még hétvégén is dolgozik, Balázs pedig orvos, hetente legalább kétszer ügyel. „Eleinte próbáltuk összeszervezni a programjainkat, vagy legalább észben tartani, hogy a másik mikor van otthon. Egy idő után ez lehetetlennné vált. Ma, amikor hazaérek, fogalmam sincs, hogy Balázs otthon van-e. Munka közben ugyanis nem jut időnk beszélgetésre” – meséli Réka. A házaspárnak két külön bankszámlája van, és mivel Réka keres többet, a számlák jó részét és a lakáshitel törlesztését ő fizeti. Nem igazán tudja, csak sejti, hogy Balázs mire költi a fizetését. Étel mindig van otthon, friss újságok a tartóban, néha egy csokor virág is. Ugyanúgy Balázs sem tudja, hogy pontosan mennyit keres a felesége – nem is kérdezi. A baráti körük sem egyezik. Balázs az egyetemi évfolyamtársaival és a kollégáival szeret találkozni, míg Réka barátai a szülővárosából kerültek ki, velük tartja a kapcsolatot. Arra a kérdésre, hogy vajon miért házasodtak össze, Réka azt válaszolja: „Egymásba szerettünk, és együtt akartunk lenni.” Észre sem veszi, hogy milyen ironikus helyzetbe került. Házassága tipikus példája lett annak az új jelenségnek, ami az utóbbi tíz évben harapózott el Magyarországon (és világszerte): ez a házasságban ugyan, de egymástól függetlenül élők, a házas szinglik világa. Ismerős a helyzet?

Igen, de mégsem
Elhangzott az igen, a szertartás csak apró részletekben különbözött szüleink házasságkötésétől. A mi nászút utáni éveink azonban már semmiben sem hasonlítanak a Kovács István–Kovács Istvánné felállásra. Már a névválasztás is mutatja, hogy valami megváltozott: gyakorlatilag senki nem veszi fel a férje teljes nevét. Mi is dolgozunk, sokszor ugyanannyit vagy többet keresünk, mint a férjünk. Ha előléptetésre kerül sor, bele sem gondolunk, hogy így még kevesebb időt tölthetünk otthon.
Rékához és Balázshoz hasonlóan mind több házaspár kezeli külön számlán a pénzét. Vajon miért történik mindez? És egyáltalán – számít? Igen, számít. Ebben minden párterapeuta megegyezik. Észrevehető ugyanis az a tendencia, hogy bizonyos munkahelyi erők kényszerítik különélésre a házaspárokat. Hosszas túlórák, ügyeletek, munkavacsorák… Pedig eleve a házasságok is később köttetnek. A Statisztikai Hivatal 2002-es adatai szerint az első házasságra lépő nők átlagéletkora 24,7, a férfiaké 27,2 év. Tíz évvel ezelőtt a házasulandó nők átlagéletkora még 21 év volt. Minél magasabb az iskolai végzettség, annál későbbre tolódik az esküvő időpontja. Húszas éveinket karrierépítéssel, anyagi javak megszerzésével töltjük.

Kik azok a dinkik?
A Réka és Balázs által képviselt fogyasztói rétegnek már neve van a marketingesek körében: ők az úgynevezett dinkik. A szó az angol Double Income No Kids (dupla jövedelem gyerek nélkül) rövidítése.

A teljes cikket a Nők Lapja Évszakok július-augusztusi számában olvashatja el.