A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok voltak, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra, hódító hadjárataikra. Ismertek voltak normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást, mégpedig a kalózkodással foglalkozó tengerészét.
A viking nők helyzete
A vikingek többnejűek voltak, anyagi helyzetüktől függően fő feleségük mellett egy-két, sőt, gyakran több feleséget és ágyast tartottak. A vikingek számára a vérségi kötelék szent volt és sérthetetlen. A család nyújtotta a legfőbb védelmet és támaszt. A nemzetségből való kiközösítés egyet jelentett a hontalansággal, a biztos halállal.
A vikingek vallása
A vikingek többistenhitűek voltak, sok áldozati helyet és szertartást említenek, ahol Odinnak, Thornak vagy az alsóbbrendű isteneknek áldoztak. A temetési szertartásokat gyakran kísérte emberáldozat, s az elhunytat gyakran temették el értékes ékszerekkel, eszközökkel, amelyeknek hasznát vehette a túlvilágon. A pogány rítusok a vikingek korának végére eltűntek, de még a kereszténység felvétele után is előfordult, hogy ajándékokkal akarták megvesztegetni régi isteneiket.
Érdekességek a vikingekről
A vikingek nem viseltek kétszarvú sisakot, ez a tévedés feltételezhetően a Wagner-operák jelmeztervezőjének köszönhető.
A vikingek ápoltak voltak, rendszeresen tisztálkodtak, és nem voltak sem olyan koszosak, sem olyan büdösek, mint ebben a korban Európa lakosai.
A vikingek szívesen faragtak ágyaik végére ijesztő állatfigurákat, amivel elriasztották az ártó szellemeket.
A sebesült viking harcost hagymával készült főzettel etették, és ha nem érezték a hagyma szagát a hasi seb körül, reményt láttak a felépülésére.
Jóslási módszerek
Népszerű volt és máig fennmaradt a vikingek diófagallyakkal végzett jóslása, amelyekre sigillumnak nevezett, sajátos jeleket véstek. A véseteket tartalmazó gallyakat találomra szétterítették egy fehér abroszon, és ebből olvasták ki a jövőt. Később a véseteket már rúnáknak nevezték, s az imént leírt módszerrel, a segítségükkel jósoltak.
Viking orákulum a gyűrűvel való jóslás, illetve a mágikus hatalommal felruházott gyűrűk viselése, amelyről úgy hitték, segítségükkel könnyebben elérhetik céljaikat, illetve védelmet nyújtanak a balszerencse, a veszteségek ellen.
A teljes cikket, a részletes napi útmutatóval – mikor adjunk-vegyünk, melyik nap alkalmas műtéti beavatkozásra, melyik lustálkodásra – a március 14-én megjelenő Nők Lapjában olvashatjátok!
